gazdaságközigazgatás: külföldönközigazgatás: magyar

Nem zárult még le a GINOP uniós auditja

Szerző: 2017. január 22.január 23rd, 2017No Comments

„Jóllehet, az Európai Bizottság december végén kifizetett Magyarországnak 590 millió euró összegű költségszámlát, ez még nem jelenti azt, hogy a júniusban a gazdaságfejlesztési operatív program ellenőrzési és irányítási rendszerév el kapcsolatban elindított audit befejeződött volna – értesült megbízható forrásokból a BruxInfo.

A regionális politikai főigazgatóság még tavaly júniusban vette górcső alá a 2014-2020 közötti magyar gazdaságfejlesztési operatív program (GINOP) irányító és ellenőrző rendszerét, miután aggályai támadtak annak több elemét illetően. A Portfoliónak a Miniszterelnökség néhány nappal ezelőtt azt nyilatkozta, hogy létrejött a megállapodás, vagyis sikerült tisztázni a nyitott kérdéseket.

Az információt brüsszeli forrásaink is megerősítették, hangsúlyozva, hogy a Bizottság azt követően intézkedett 590 millió euró átutalásáról, hogy a magyar hatóságoknak decemberre sikerült tisztázniuk bizonyos kérdéseket és eloszlatniuk bizonyos aggodalmakat.

Ez azonban még nem jelenti a júniusban elindított audit lezárását, ez az eljárás továbbra is folyamatban van. Brüsszel már a következő (második) auditjelentésen dolgozik, és annak eredményétől függően folytatódhat a gazdaságfejlesztési területen benyújtott, vagy csak ezután benyújtandó költségszámlák kifizetése – közölték nevük mellőzését kérő brüsszeli források.

A Bizottságnál eddig nem árulták el, hogy konkrétan milyen ügyekben sikerült eloszlatni a felmerült kételyeket, illetve milyen nyitott kérdések vannak még.

A Portfolio két kérdéskört emelt ki. Az egyik az állami pályázatértékelői törvény módosítása, a másik pedig a cégeknek kifizetett szállítói előlegek ügye.

Utóbbi esetben akörül zajlott a vita, hogy a hazai költségvetésből a közbeszerzési pályázatokon győztes cégeknek kifizetett 50 százalékos szállítási előleg bekerülhet-e a Bizottságnak benyújtott kifizetési igénylésekbe.

A Bizottságnak több fenntartása is volt a magyar gyakorlattal szemben. Először is kockázatot lát az uniós költségvetés számára amiatt, hogy egy adott projekt értékének 50 százalékát „vakon”, tényleges teljesítés nélkül térítenék meg. A bizottsági értelmezés szerint ugyanis az a kifizetés előfeltétele, hogy fel kell merülniük tényleges költségeknek.

További aggodalom tárgyát képezi az, hogy eltérést látnak a hazai és az EU-pénzből fizethető előleg mértéke között. Miközben a magyar költségvetésből 30 százalék szállítási előleg fizethető ki, addig az EU-támogatások esetében ez az arány 50 százalék lehet. Egyébként más országok is alkalmaznak hasonló módszert, de az 50 százaléknál jóval alacsonyabb aránnyal.

Források szerint, amennyiben nem sikerül véglegesen tisztázni ezt a vitát, akkor előbb-utóbb felmerülhet annak a kockázata, hogy Brüsszel végül saját értelmezéséhez ragaszkodva nem fizeti ki a szállítási előleggel terhelt kérelmeket.

Ugyanakkor a kifizetés megtagadása esetén sem veszne el a pénz Magyarország számára. Az összeget ugyanis nem szállítói előleg formájában, hanem később, a projektek végrehajtása, a teljesítés után térítené meg az Európai Bizottság a magyar költségvetésnek. Feltéve, hogy mindent rendben találnak.

A Portfolio információi szerint 2016-ban összesen 1739 milliárd forintnyi, a 2014-2020-as ciklushoz kapcsolódó uniós támogatást fizettek ki a hatóságok itthon.”

Forrás:
Nem zárult még le az operatív program auditja; BruxInfo; 2017. január 20.
Lásd még: Bréking: megvan a kormány brüsszeli megállapodása!; Weinhardt Attila; Portfolio; 2017. január 19.