„Elindult az úgynevezett elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (eeszt) éles próbaüzeme, az ellátó intézményeket, orvosokat, gyógyszerészeket a betegadatokkal összekapcsoló rendszer növeli a betegbiztonságot – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár.
Ónodi-Szűcs Zoltán a rendszert bemutató sajtótájékoztatón kiemelte: az eeszt-nek köszönhetően a beteggel kapcsolatos minden fontos információ azonnal rendelkezésére áll az orvosnak, a gyógyszerésznek, és segítségével könnyen megismerheti a teljes betegutat. Könnyen belátható, hogy ez növeli a betegbiztonságot – mondta a politikus, hozzátéve: a rendszer a felelősséget is egyértelművé teszi, hiszen ezután „egyetlen rossz döntés sem fogható információhiányra”.Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) irányításával kifejlesztett, felhőalapú elektronikus rendszer összekapcsolja egymással a kórházi, a járóbeteg- és a háziorvosi ellátást, a gyógyszertárakat, a mentőszolgálatot, az ágazatirányítást és a lakosságot. Az eeszt-hez két portál tartozik, az ágazatin keresztül a kezelőorvosok, a gyógyszerészek láthatják az adott beteg egészségügyi adatait – egyebek mellett a betegutat, az esetleges allergiát, a laboreredményeket és más ellátási dokumentumokat -, de csak azokat, amelyekre végzettségük és munkahelyük feljogosítja őket, továbbá amelyek hozzáférését a beteg nem tiltotta le.
Az eeszt.gov.hu címen elérhető lakossági portálra ügyfélkapus hozzáférés birtokában, a saját TAJ-azonosító megadásával lehet belépni. A felhasználó megtekintheti a számára felírt e-recepteket és e-beutalókat, értesülhet a hozzájuk tartozó információkról (például e-beutalóval lefoglalt vizsgálati időpontja, helyszíne, intézmény elérhetősége, rendelési idő). Letöltheti az egészségügyi dokumentumait, leleteit, zárójelentéseit, valamint lekérhetővé válnak képi vizsgálatainak eredményei (röntgenfelvétel, CT vizsgálat) is.
Fontos szolgáltatás még az e-profil, amely a sürgősségi ellátásban dolgozók számára adott esetben életmentő, állandó információkat tárol a betegről: vércsoport, esetleges allergia, gyógyszerérzékenység, krónikus betegségek – hangzott el. A saját internethozzáféréssel nem rendelkező betegeknek a kormányablakok által válik elérhetővé az e-egészségügy.
Szabó Bálint fenntartási és üzemeltetési főosztályvezető azt mondta: a rendszer egy információs sztráda, amelyen az összes ellátó intézmény összes betegadata a lehető legbiztonságosabban és leggyorsabban eljut a beteget aktuálisan ellátó helyre. A próbaüzem augusztus 15-éig tart, szeptember elsején kezdődik a közfinanszírozott egészségügyi intézmények szabad csatlakozása, majd november elsejétől csatlakozásuk kötelezővé válik – ismertette.
A lakossági portál funkciói közül kiemelte az adatkezelésről való rendelkezést. Mint mondta, az alapbeállítás szerint egy kezelőorvos eleve csak a szakterülete szerint rá tartozó adatokhoz férhet hozzá – például egy kardiológus nem látja a pszichiátriai kezelés adatait -, de a beteg a portálon keresztül szűkítheti vagy bővítheti a hozzáférhető adatokat. Emellett a felhasználó értesítést kérhet őt érintő dokumentum feltöltésekor, és azt is nyomon követheti, az adataihoz ki és mikor kért hozzáférést – sorolta. A beállítások bármikor módosíthatók – tette hozzá.
Szabó Bálint hangsúlyozta, hogy a rendszer használata nem jelent számottevő adminisztrációs többletterhet az orvosoknak és a gyógyszerészeknek. A próbaüzem alatt egyelőre csak azok az adatok kerülnek be a rendszerbe, amelyek a próbaüzemben részt vevő intézményekben keletkeznek – mondta. A tervek szerint később az ellátó intézményeknek öt évre visszamenőleg fel kell majd tölteniük az adatokat az eeszt-be.
Osztopáni Krisztián, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság munkatársa arról tájékoztatott, hogy a hatóság 2015-ben csatlakozott a projekthez, és a vizsgálatuk alapján szükséges változtatásokat mind átvezették. A rendszer megfelel az adatkezeléshez szükséges öt feltételnek – megfelelő jogi környezet, az adott adatkezelési tevékenységhez tartozó konkrét cél, időtartam és a lehető legszűkebb adatkör, valamint a felhasználók tájékoztatása -, ezért a hatóság hitelesítette azt.
Ónodi-Szűcs Zoltán kérdésre válaszolva elmondta, hogy a rendszer elindítását uniós forrásból, 7,2 milliárd forintból fedezték, amelynek nagy részét az egészségügyi intézmények használták fel saját informatikai kapacitásuk növeléséhez. A rendszer fenntartása az ÁEEK feladata lesz – tette hozzá…”
Forrás:
Megkezdődött az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér próbaüzeme; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2017. február 14.
