Skip to main content
gazdaságinformatikaszakirodalom

Négyrészesre tervezett szakmai kiadvány készül az épületinformációs modellezésről (BIM)

By 2017. május 13.No Comments

„A Lechner Tudásközpont BIM irányelvek összeállítását tűzte ki célul annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a hazai építőipari szereplőknek az új technológiával kapcsolatban. A négyrészesre tervezett szakmai anyag első kötete a nyilvános megjelenést megelőző utolsó lépésnél tart, a szakmai partnerek visszajelzését követően hamarosan elérhetővé válik a Lechner Tudásközpont honlapján.

A BIM tükörfordításban épületinformációs modellt vagy modellezést jelent, de értelmezhető építményinformáció menedzsmentként is az építési beruházás teljes életciklusára vonatkoztatva. Egy olyan gondolkodásmódot, munkamódszert testesít meg, amely – a szükséges elméleti és szoftveres gyakorlati tudás birtokában – a beruházás minden részvevője számára megkönnyíti a tervezés-kivitelezés folyamatát és magasabb minőségű műszaki dokumentációt eredményez.

A BIM használata, mint alapkövetelmény, az elmúlt néhány évben egyre gyakrabban fordul elő a hazai építőipari beruházások ajánlattételi felhívásaiban és szerződésmellékleteiben. A pontatlan megfogalmazások, a jelenleg még nem véglegesített szabványrendszerek, az oktatás kezdetlegessége és az ennek köszönhető precíz ismeretek hiánya kihívások elé állítja az építész-tervezői és a mérnöki szakmát. A beruházási felhívások sokszor nem részletezik kellően, hogy az elvárt BIM munkarészt milyen célra, milyen részletességgel kívánják a projektben felhasználni, ugyanakkor a vállalkozói oldal értelmezése is eltérő lehet a felkészültségtől függően. Hiába a látványos 3D-s, akár fotórealisztikus ábrázolásmód, ha a kommunikáció az építők és a megrendelők között vakvágányra siklik. A projektek sikeres megvalósítása érdekében elengedhetetlen a hatékony kommunikáció a felek között.

A fenti probléma orvoslására készítette el a Lechner Tudásközpont a szakmai anyag első kötetét, szemléletformáló céllal. A tartalmilag olvasmányos leírás pontos fogalom-meghatározásokat és elméleti alapdefiníciókat tartalmaz, amelyek segítségével értelmezi is a metainformációval felruházott 3D épületmodellek különböző felhasználási lehetőségeit. A kötet célja a technológia jelenlegi és jövőbeni felhasználásának és munkafolyamatainak egységes meghatározása.

Az ajánlások kidolgozásánál a Tudásközpont szakemberei számos nemzetközi példát és szabályrendszert vizsgáltak meg, ezeket alapul véve állították össze az első kötet tartalmát. Az így elkészült alapdokumentum a magyar építőipari sajátosságokhoz igazítva, közérthető megfogalmazásban és a szakmai partnerek véleményét figyelembe véve várhatóan 2017 júniusában jelenik meg. Ehhez kapcsolódóan kulcsfontosságú az aktív szakmagyakorlók és az építészeti felsőoktatási hallgatók szemléletformálása, aminek első lépéseként a Tudásközpont életre hívta a Lechner Kiválósági Programot, később pedig szakmai továbbképzéseket is szervez majd.

A BIM egységes alkalmazását meghatározó szabványrendszerek egyelőre a teljes nemzetközi piacon kidolgozás alatt állnak, honosításuk és bevezetésük a Magyar Szabványügyi Testület hatáskörébe tartozik. A Lechner Tudásközpont részt vesz az európai BIM szabványokkal foglalkozó hazai és nemzetközi műszaki bizottságok munkájában, így a legfrissebb információval rendelkezik a szabványosítás folyamatáról. A Magyarországon is hatályba lépő európai uniós szabványok honosítása és megjelenése folyamatos, a teljes szabványrendszer várható elkészülése korábbi becslések alapján 2019-2020-ra tehető.

A BIM általános elterjedése a nagyközönség számára is sok lehetőséget rejt. Már a BIM módszertan részleges bevezetésével is – pusztán a tervezési hibák megfelelő időben történő kezelésével – egyes beruházások költségei akár 6-9%-kal csökkenhetnek. A mind teljesebb implementációval – azaz a minél több életciklus-fázisban történő alkalmazással – ez az arány tovább növekedhet, különös tekintettel az üzemeltetés fázisára. A technológia további előnye, hogy a műszaki ismeretekkel és térlátással nem rendelkező ügyfelek a 3D modell segítségével pontos képet kapnak tervezett épületeikről, sőt akár virtuális sétát is tehetnek bennük.”

Forrás:
Egységes kommunikáció az építészetben; Lechner Tudásközpont; 2017. május 12.