gazdaságinformatikaszakirodalom

Négyrészesre tervezett szakmai kiadvány készül az épületinformációs modellezésről (BIM)

Szerző: 2017. május 13.No Comments

„A Lechner Tudásközpont BIM irányelvek összeállítását tűzte ki célul annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a hazai építőipari szereplőknek az új technológiával kapcsolatban. A négyrészesre tervezett szakmai anyag első kötete a nyilvános megjelenést megelőző utolsó lépésnél tart, a szakmai partnerek visszajelzését követően hamarosan elérhetővé válik a Lechner Tudásközpont honlapján.

A BIM tükörfordításban épületinformációs modellt vagy modellezést jelent, de értelmezhető építményinformáció menedzsmentként is az építési beruházás teljes életciklusára vonatkoztatva. Egy olyan gondolkodásmódot, munkamódszert testesít meg, amely – a szükséges elméleti és szoftveres gyakorlati tudás birtokában – a beruházás minden részvevője számára megkönnyíti a tervezés-kivitelezés folyamatát és magasabb minőségű műszaki dokumentációt eredményez.

A BIM használata, mint alapkövetelmény, az elmúlt néhány évben egyre gyakrabban fordul elő a hazai építőipari beruházások ajánlattételi felhívásaiban és szerződésmellékleteiben. A pontatlan megfogalmazások, a jelenleg még nem véglegesített szabványrendszerek, az oktatás kezdetlegessége és az ennek köszönhető precíz ismeretek hiánya kihívások elé állítja az építész-tervezői és a mérnöki szakmát. A beruházási felhívások sokszor nem részletezik kellően, hogy az elvárt BIM munkarészt milyen célra, milyen részletességgel kívánják a projektben felhasználni, ugyanakkor a vállalkozói oldal értelmezése is eltérő lehet a felkészültségtől függően. Hiába a látványos 3D-s, akár fotórealisztikus ábrázolásmód, ha a kommunikáció az építők és a megrendelők között vakvágányra siklik. A projektek sikeres megvalósítása érdekében elengedhetetlen a hatékony kommunikáció a felek között.

A fenti probléma orvoslására készítette el a Lechner Tudásközpont a szakmai anyag első kötetét, szemléletformáló céllal. A tartalmilag olvasmányos leírás pontos fogalom-meghatározásokat és elméleti alapdefiníciókat tartalmaz, amelyek segítségével értelmezi is a metainformációval felruházott 3D épületmodellek különböző felhasználási lehetőségeit. A kötet célja a technológia jelenlegi és jövőbeni felhasználásának és munkafolyamatainak egységes meghatározása.

Az ajánlások kidolgozásánál a Tudásközpont szakemberei számos nemzetközi példát és szabályrendszert vizsgáltak meg, ezeket alapul véve állították össze az első kötet tartalmát. Az így elkészült alapdokumentum a magyar építőipari sajátosságokhoz igazítva, közérthető megfogalmazásban és a szakmai partnerek véleményét figyelembe véve várhatóan 2017 júniusában jelenik meg. Ehhez kapcsolódóan kulcsfontosságú az aktív szakmagyakorlók és az építészeti felsőoktatási hallgatók szemléletformálása, aminek első lépéseként a Tudásközpont életre hívta a Lechner Kiválósági Programot, később pedig szakmai továbbképzéseket is szervez majd.

A BIM egységes alkalmazását meghatározó szabványrendszerek egyelőre a teljes nemzetközi piacon kidolgozás alatt állnak, honosításuk és bevezetésük a Magyar Szabványügyi Testület hatáskörébe tartozik. A Lechner Tudásközpont részt vesz az európai BIM szabványokkal foglalkozó hazai és nemzetközi műszaki bizottságok munkájában, így a legfrissebb információval rendelkezik a szabványosítás folyamatáról. A Magyarországon is hatályba lépő európai uniós szabványok honosítása és megjelenése folyamatos, a teljes szabványrendszer várható elkészülése korábbi becslések alapján 2019-2020-ra tehető.

A BIM általános elterjedése a nagyközönség számára is sok lehetőséget rejt. Már a BIM módszertan részleges bevezetésével is – pusztán a tervezési hibák megfelelő időben történő kezelésével – egyes beruházások költségei akár 6-9%-kal csökkenhetnek. A mind teljesebb implementációval – azaz a minél több életciklus-fázisban történő alkalmazással – ez az arány tovább növekedhet, különös tekintettel az üzemeltetés fázisára. A technológia további előnye, hogy a műszaki ismeretekkel és térlátással nem rendelkező ügyfelek a 3D modell segítségével pontos képet kapnak tervezett épületeikről, sőt akár virtuális sétát is tehetnek bennük.”

Forrás:
Egységes kommunikáció az építészetben; Lechner Tudásközpont; 2017. május 12.