Az élőlaboratórium-alapú interaktív értékteremtés termékfejlesztésben rejlő lehetőségei és az élő laboratóriumok értékelése

„A kutatás az élőlaboratórium (a továbbiakban „Living Lab” azaz „LL”) -alapú interaktív értékteremtés elméleti fogalomrendszerének és az innovációs forma gyakorlati megvalósulásának elemzését tűzte ki célul. Ezt egészíti ki a LL-ek értékelési módszerének elemzése és azok továbbfejlesztésére tett javaslatom. A kutatás kiindulópontja a Henry Chesbrough által bevezetett nyílt innováció fogalma. Eszerint a „nyílt innováció” „a tudás célirányos be- és kiáramlásainak létrehozása és fenntartása egyrészt a belső innováció felgyorsítása, másrészt az innováció külső hasznosítása céljából”. (Chesbrough, 2003, 1. o.) A LL-alapú interaktív értékteremtés a nyílt innováción belül egy innovációs forma, amely sajátos módon épít a felhasználók aktív, kezdeményező, együtt alkotó szerepére. (Pascau és Lieshout, 2009, Almirall, Lee és Wareham, 2012) A LL olyan kutatási koncepció és gyakorlat, amelyben a kísérletezés és a közös alkotás valódi környezetben (Lehmann, Frangioni és Dubé, 2015), valódi felhasználókkal közösen történik. A végfelhasználók a kutatókkal, cégekkel és közintézményekkel együtt, interaktívan kutatják, tervezik és valósítják meg az új és innovatív termékeket. A koncepció minimálisan azt jelenti, hogy a végfelhasználó aktív szerepet kap a szélesebb értelemben vett terméktervezési folyamat legalább egy elemében, rendszerint vagy a koncepció kidolgozásában vagy a termék végső kialakításában. Legteljesebb formájában a folyamat a felhasználó vezetése mellett megy végbe a koncepció megalkotásától a piacra vihető termék kifejlesztéséig (DG INFSO, 2009). Az általános elméleti vizsgálaton túl iparágspecifikus kutatás keretében felmértem a megújulóenergia-iparág sajátosságait, a LL-alapú interaktív értékteremtés iparágbeli hozzáadott értékét, kialakításának lehetőségeit és szerepét…”

Forrás:
Az élőlaboratórium-alapú interaktív értékteremtés termékfejlesztésben rejlő lehetőségei és az élő laboratóriumok értékelése; Kovács Katalin; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola; a doktori védés időpontja: 2017. június 9., helye: BME GTK Q épület A szárny Kari Tanácsterem (pdf)

A bejegyzés kategóriája: energia, gazdaság, közigazgatás:külföldön, szakirodalom, technika
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , .
Közvetlen link.