„A kortárs városi lét innovációs, technikai és társadalmi kérdéseit feszegette a negyedik Lechner Education szeptember 12-én kedden. Az est folyamán három előadó beszélt a városi alapszolgáltatásokat kihasználó rengeteg új platform előnyéről és hátrányáról, az adat-alapú városfejlesztésről és a más települések számára is adaptálható jó gyakorlatokról.
Az adat a jövő aranyérce. Nem is a témában szakértő előadóktól, hanem már a közönség soraiból hangzott el ez a tételmondat az első előadás során, szeptember 12-én este a Lechner Tudásközpont negyedik LED Lechner Education vol.04 eseményén, ahol a Lechner települési szolgáltatások szakértői próbálták meg elmagyarázni közönségüknek, mit használ fel a múltból, milyen összefüggéseket felismerve épül a jövő városa.
Szemerey Samu a települési szolgáltatások vezető szakértője élénk helyesléssel ragadta meg a hallgatóságból érkező megfigyelést az előadásában foglaltak alátámasztásául: minél több adatot minél több féle módon rendezve és felhasználva juthatunk a város és lakói számára hasznos és kényelmes szolgáltatásokhoz. Egyes magánszolgáltatók képesek ezt a tőkét pénzzé változtatni, lásd Uber, vagy airbnb. Neked van egy autód és van időd, a város útjai, valamint adatai a rendelkezésedre állnak. A vállalkozó adja a platformot, ahol az utas és a sofőr egymásra találnak, itt a térkép a gps, a fizetés. Szabad egy szobád, vagy egy egész lakás? Izgalmas a város, ahol élsz? Add ki az ágyaidat rövid időkre turistáknak! A platform dolga itt is a kereslet és a kínálat összekapcsolása, a nyilvánosan elérhető téradatok, körzetszámok, demográfiai, turisztikai és gazdasági adatok összegyűjtése és célba juttatása. Minden gyorsan és egyszerűen megy.
Ezek a platformnak nevezett, már meglévő alapinfrastruktúrára építő a kortárs technika eszközeit felhasználó lelemények úgy használják ki a város adta lehetőségeket, – mondta el Szemerey Samu – hogy közben a lehető legkevesebb befektetést igényelnek a felületet biztosító szolgáltató részéről. Hatalmas, sötét árnyékot vet azonban első pillantásra szimpatikus közösségi szándékukra a monopóliumra törekvés. Az a tény, hogy kihasználva a várost, annak lehetőségeit, semmit sem juttatnak vissza neki. A települések önkormányzatai mára eljutottak addig a felismerésig, hogy saját adataikkal, saját erőforrásaikkal és a fentiekhez hasonló innovatív gondolkodással maguk is építhetnek hasznos és népszerű platformokat, melyek hasznát a város fejlesztésébe csatornázhatják vissza.
A városi polgár definíciója is megváltozott. Ma már inkább felhasználói státusz van, amely másfajta viszonyt feltételez a szolgáltatók, önkormányzatok és az emberek, mint felhasználók között. A közszolgáltatásokból monetizált termék lett. A városi levegő szabadságát jobban élvezheti az, akinek több pénze van igénybe venni ezeket, így egyfajta személyre szabott város jön létre, amely kísértetiesen hasonlít az egykori középkori polgári attitűdhöz.
Bérkerékpározási szokások feltérképezése adatok alapján
Bardóczi Alexandra téradat-elemző, előadásában bemutatta, hogyan segítenek a nyilvánosan elérhető adatok feltérképezni a városok erősségeit. Példaként budapesti Bubik használati szokásait, útvonalait feltérképező kutatását hozta a hallgatóság elé. Előadása középpontjában a BIG DATA és kortárs városfejlesztés kapcsolata állt, ahol a biciklibérlés rendszerén keresztül az adatvezérelt okos város összefüggéseit vázolta gazdasági, társadalmi és fenntarthatósági szempontból. Kutatásában figyelte a forgalomterheltséget honnan hová és mikor mentek az egyes kerékpárok, honnan mentek legtöbben és hová. Az adatok alapján megállapította, hol vannak a csomópontok, a leginkább leterhelt útvonalak, irányok a városban és a nap folyamán mikor. Az adatok azt is megmutatták, hogy a városlakókra főleg a szomszédsági használat jellemző, tehát, egyik csomópontból egy nem túl távoli másik csomópontba viszik át a bicikliket, míg a turistákra a körutas felhasználási mód, amely alatt népszerű és biztonságos köröket járnak be a látnivalók érintésével, majd visszatérnek a kiindulópontra. A turisták által használt módszer eredményeként felszabadult időt aztán egyéb szolgáltatások használatára, fogyasztásra fordítják. A vizsgálatból kirajzolódott az is, hogy az alternatív közlekedési módokat többen használták akkor, amikor a város közlekedési csomópontjait lezárták, például a Széna tér felújításakor – mondta el Bárdóczi Alexandra.Jó gyakorlatok
Az URBACT városfejlesztési tudásmegosztási program által bevezetett „Jó gyakorlat” elismerés hazai kitüntetettjeiről, a kazincbarcikai Kolorcityről és az újbudai Budapest100 rendezvényről is szó esett Majorné Vén Mariann hazai Urbact koordinátor érdekes előadásában. A jól adaptálható lengyel, horvát, szlovén és portugál városi ötletek felsorakoztatása mellett Mariann arra is felhívta a figyelmet, hogy a szeptember 21-ei URBACT info napon új transzfer városhálózati pályázat bemutatására is sor kerül majd.Prezentációk
Forrás:
Kortárs város; Juhász Réka; Lechner Tudásközpont; 2017. szeptember 13.
