Nem csak pénzkihelyezésből áll a fejlesztéspolitika – Csepreghy Nándor előadása

„Az európai uniós források eljuttatása a gazdasághoz csak szűk szegmensét tehetik ki a fejlesztéspolitikának, egy ország versenyképességét az állam, a gazdaság és a társadalom versenyképessége együttesen határozza meg – hangsúlyozta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a Portfolio Budapest Economic Forum 2017 nevű konferenciáján.
Hibás gondolkodásnak nevezte, ha valaki az állami beavatkozás egyetlen eszközeként a pénzügyi juttatások minél hatékonyabb kihelyezését tartja számon.

Megjegyezte: az előző uniós pénzügyi ciklushoz képest lényegesen jobban áll az ország a források felhasználásában. Miközben a 2007-2013-as pályázati pénzek kifizetésének heti átlaga 5,8 milliárd forint volt, a 2012-2020-as forrásokból már hetente 24 milliárdot juttatnak el a vállalkozásokhoz – mutatott rá.

Csepreghy Nándor arra is kitért, hogy rendre megdőltek azok az elemzői állásfoglalások, amelyek szerint pusztán átmeneti a pozitív hatása a magyar kormányzati intézkedéseknek a gazdaságra. Az államadósság nem egy-két éve csökken, hanem hét éve töretlenül mérséklődik, a deficit 3 százalék alatt maradt tartósan, a gazdaság növekszik, a munkahelyek száma egyre magasabb, miközben a bérviszonyok is javulnak – sorolta az államtitkár.

A világ működése alapjaiban megváltozott a 2008-as válság után, a versenyképességi rangsorok értékelési szempontrendszere azonban a régi – mutatott rá parlamenti államtitkár arról szólván, hogy a versenyképességi rangsorok mennyire tükrözik egy ország valós pozícióját.

A bürokrácia csökkentésről, amely szintén fontos meghatározója egy ország versenyképességének, Csepreghy Nándor közölte, a kormányzati ciklusban fontos, de csak részeredményeket értek el. Az intézményrendszer átalakításának a munkáját a 8 csúcsminisztérium létrehozásával és a járási rendszer kialakításával befejezték – jegyezte meg.

Az átszervezett infrastruktúra jól vizsgázott a miniszter-helyettes szerint, hiszen míg például 2010-ben az ügyek mindössze 44 százalékát rendezték 8 napon belül az állami hivatalok, addig mára már ez az arány 85 százalék.

A kormány célja a vidék felzárkóztatása, amelyet többek között a Modern városok programon keresztül kívánnak megvalósítani – húzta alá Csepreghy Nándor, aki azt is hozzátette, hogy a következő szűk öt évben 3400 milliárd forintot juttatnak el a fővároson kívüli területekre.

Jövő év közepére Magyarországon nem lesz olyan helyrajzi szám, ahol ne lehessen rácsatlakozni a másodpercenkénti 30 megabájtos sebességű internet hálózatra – mutatott rá, hozzátette, hogy ezzel az ország az Európai Unióban az első olyan tagállam lesz, amely kipipálja ezt a feladatot.

Csepreghy Nándor szerint fontos, hogy a régió a jövőben is egységesen lépjen fel a térségi országok gazdaságát érintő ügyekben, ugyanis, mint mondta, számítani kell arra, hogy fel fognak erősödni a nyugat-európai üzleti érdekeket szolgáló erők a nemzeti érdekképviselettel szemben. “Nem szeretnénk, hogy Közép-Európa gazdasági és demográfiai hátországa legyen a magországoknak” – mutatott rá. Csak olyan típusú gazdasági kooperáció fogadható el a térség országai számára – folytatta -, amely mindkét fél érdekét szolgálja. A 150-200 milliós lakossággal rendelkező régió tud olyan erőt képviselni, hogy alkupozícióba juthasson a magországokkal szemben – tette hozzá az államtitkár.”

Forrás:
Nem csak pénzkihelyezésből áll a fejlesztéspolitika; Miniszterelnökség; 2017. október 5.
Lásd még: Csepreghy Nándor szerint nem sikerült elérni a bürokráciacsökkentés céljait

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, közigazgatás:külföldön, közigazgatás:magyar
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. Visszajelzés: Csepreghy Nándor szerint nem sikerült elérni a bürokráciacsökkentés céljait | eGov Hírlevél

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.