„A Researchgate oldalán közzétett kutatási eredményben a Tallini Műszaki Egyetem négy kutatója a Chicago városában működő vendéglátó egységek élelmiszerbiztonsági felügyeletét lényegesen hatékonyabbá tevő újszerű közszolgáltatási gyakorlatot mutatja be. A modell a nyílt adatokkal (Open Government Data, OGD) gazdálkodást a társ-alkotás (co-creation) folyamatával ötvözi. A társ-alkotás közös létrehozás a társ-megvalósításból (co-production) fejlődött ki, ami a közszolgáltatásoknak is új értelmezési lehetőséget biztosít. Ennek értelmében közszolgáltatásnak tekinthetünk minden olyan szolgáltatást, ami a köz javát szolgálja, közösségi szintű értéknövelést valósítva meg – függetlenül attól, hogy a közszféra ebben milyen és mekkora szerepet vállal. A közös létrehozás során a folyamatba külső, nem szokványos szereplők is bekapcsolódnak, bármely szakaszban: a kezdeményezésbe, a tervezésbe, a megvalósításba vagy az értékelésbe. A nyílt adatgazdálkodással egy harmadik koncepció kapcsolja össze, a platformként működő közigazgatás (Government as a Platform, GaaP). A GaaP modellben a kormányzat biztosítja a nyílt adatokat, de azokat bármely szereplő használhatja és kiaknázhatja, ha ezzel a közjót emeli. Ezek a szereplők lehetnek városi közigazgatási intézmények, magánvállalatok, civilszervezetek vagy akár magánszemélyek is. A modell feltételezi a nyílt forráskódú megoldást és egy szabadon hozzáférhető, alaposan kihasznált nyílt adatbázis meglétét. Működésének fontos feltétele a folyamatos együttműködés, amelyhez éppen a nyílt adatbázisportál biztosítja a megfelelő együttműködési platformot.
Az esettanulmányban szereplő chicagói nyíltadat-portál 2010-ben kezdte el működését, és 2012-ben, egy polgármesteri rendeletnek köszönhetően vett még nagyobb lendületet a használata. Ez nem csak azt mondta ki, hogy létre kell hozni és fenn kell tartani egy ilyen portált, amely a város minden lakója és helyi érdekeltségek számára is folyamatosan elérhető, hanem azt is, hogy ennek alkalmasnak kell lennie olyan alkalmazások megteremtésére, amelyek alkalmasak a szolgáltatások fejlesztésére és erősítik a város vezetésének elköteleződést a helyi közösség irányába. A portál – amely azóta 38 millió megkeresést élt meg – jelenleg 550 adatbázist és alkalmazást tesz elérhetővé, biztosítva a használatukhoz szükséges oktatási segédanyagokat is, valamint a vizualizációhoz szükséges eszközöket is. A fejlesztéseknek lendületet adott egy olyan pályázat is, amelyet a Bloomberg Philantropies hirdetett meg, és amelynek célja olyan innovatív ötletek támogatása volt, amelyek a városok életkörülményeinek javítására hivatottak. Chicago ezen nyert 1 millió dollárt egy olyan „okosadat” platform kifejlesztésére, amelyek előrejelzésre is alkalmas elemző eszközöket tesz könnyen elérhetővé, nyílt forráskódú megoldással.
A fejlesztés tárgya Chicago élelmiszerbiztonsági felügyeletének megújítása volt. A program kezdetekor a városban 15 ezer vendéglátóhely volt, amelyre 36 ellenőr jutott. Mivel főszabály szerint évente két ellenőrzést kellett végrehajtani minden egységben, az apparátus túlterhelt volt, és így is gyakran előfordult, hogy későn érkeztek a helyszínre ahhoz, hogy megelőzzenek vagy megállítsanak olyan szabálysértéseket, amelyek akár megbetegedésekhez is vezethettek. A kulcskérdés az volt, hogy hogyan tudnák összeállítani az ellenőrzés menetrendjét, hogy a fokozott kockázatú helyeket látogassák meg elsőként, vagyis kockázatelemzésen alapuló előrejelző rendszert vezessenek be. A megoldás újszerűsége abban volt, hogy a projektvezetéssel megbízott tanácsadó cég a város műszaki és innovációs főosztályával közös műhelymunkákat szervezett az egyik biztosítótársaság helyi képviseletének bevonásával. A cég megengedte dolgozóinak, hogy munkaidejük 10 százalékát pro bono alapon közösségi érdekű fejlesztésekre fordítsák. Az első körben kidolgozott algoritmus ugyanakkor nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így a továbbfejlesztésben még nagyobb hangsúlyt tettek a folyamatos kommunikációra, a visszajelzések rendszerére és az iteratív fejlesztésre. Ilyen módon sikerül a második körös fejlesztést 2015 februárjában üzembe helyezni, amelynek eredményeképpen a kritikus szabálysértések helyszínére átlagosan 7,5 nappal korábban érkezhettek ki az ellenőrök, lehetővé téve a megbetegedések megelőzését vagy legalább lokalizálását.
A siker kulcsaként 9 olyan tényezőt azonosítottak a kockázatelemzéshez:
- Volt-e korábban az adott helyen kritikus vagy súlyos szabálysértés?
- Mennyi volt a háromnapos átlag-hőmérséklet?
- Volt-e a közelben szemételhelyezési vagy köztisztasági probléma?
- Mi a típusa a vendéglátóegységnek?
- Volt-e a közelben betörés?
- Van-e alkohol- és dohányforgalmazási engedélye?
- Mennyi idő telt el a legutolsó ellenőrzés óta?
- Mióta működik a létesítmény?
- Az ellenőr személye.
Az algoritmusokat a rendelkezésre álló nyílt adatbázisok alapján fejlesztették ki, iteratív módon kísérletezve ki azt az érdekeltek közötti folyamatos kommunikáció és közös gondolkodás révén. Ennek során az elemzők a siker feltételeként hat fontos tényezőt azonosítottak:
- Külső finanszírozó megjelenése
- Motivált érdekeltek
- Innovatív vezetők
- Megfelelő kommunikációs csatornák
- Meglévő nyílt adatbázis-portál
- Gyors fejlesztés
A tapasztalatok jól illettek – egyben empirikus igazolást is jelentettek – az előzetes koncepcióra, amely négy fázis körfolyamatát vázolta fel. Ezek a felfedezés (társ-kezdeményezés, co-initation), a tervezés (társ-tervezés, co-design), a fejlesztés (társ-megvalósítás, co-implemantation) és a tesztelés (társ-értékelés, co-evaluation). A modell alapgondolata, hogy a „vízesésszerűen” megvalósuló, felülről lefelé tervezett közszolgáltatás-fejlesztés már nem felel meg napjaink kihívásainak, ehelyett az együttműködés és az adatvezérelt megközelítés jelenti a követendő utat.
Ennek megfelelően a szerzők öt javaslatot, meglátást fogalmaznak meg a jövőbeli megoldásokhoz:
- Olyan környezetet kell teremteni a nyílt adatokkal gazdálkodás terén, hogy bármely szereplő kezdeményező és társalkotó lehessen közjót növelő szolgáltatásfejlesztésekben.
- A nyíltadatbázis-portálon keresztül a közigazgatás az együttműködés platformjaként viselkedjen.
- Az átütő erőhöz szükséges a források elegendősége, a vezetők innovativitása, az érdekeltek motiváltsága és a nyíltadatbázis-portálhoz való könnyű hozzáférés.
- A közösen létrehozott, nyíltadat-vezérelt fejlesztések képesek minőségi szintváltást eredményezni olyan folyamatokban is, amelyek elavultak vagy hagyományosan lassúak.
- Ha a közigazgatás platformként működik, az hidat teremt a nyílt adatgazdálkodás és a közös létrehozás modellje között, mintegy egybegyúrva azokat.
Az esettanulmányban bemutatott modell természetesen csak egy a lehetséges megoldások közül, de általánosítva is megfogalmazható, hogy a kormányzat aktív szerepvállalása és az érdekeltek széles körének bevonása egyaránt szükséges a sikeres megvalósításhoz.”
Forrás:
Co-creating an Open Government Data Driven Public Service: The Case of Chicago’s Food Inspection Forecasting Model; Keegan Mcbride, Gerli Aavik, Tarmo Kalvet, Robert Krimmer; Conference Paper, The 51st Hawaii International Conference on System Sciences (HICSS) IEEE; 2018. január (pdf)
