„Az állam szerepe magánjogi jogviszonyokban”

„Az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszéke a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar Civilisztikai Intézetével együttműködésben rendezte meg 2017. október 5-én „Az állam szerepe magánjogi jogviszonyokban” című konferenciát.

Dr. Menyhárd Attila dékáni köszöntőjében különleges alkalomként méltatta a két egyetem részvételével megrendezésre kerülő két egyetem részvételével megrendezésre kerülő jubileumi konferenciát. Beszédében a téma aktualitását emelte ki, hangsúlyozva az állami szerepvállalás, illetve az állam társadalomban betöltött helye meghatározásának szükségességét.

Prof. Dr. Harmathy Attila (ELTE) „Állam és magánjog” című előadásában arra kereste a választ, hogy az állam milyen szerepet tölt be a magánjog világában, illetve milyen kereteket ad ahhoz, hogy a polgári jog létezhessen. A közjog és a magánjog viszonyát történeti kontextusban elemezte és értékelte, rámutatva arra, hogy a polgári jog fejlődését a történelmi, gazdasági és politikai hatások egyaránt dinamikusan formálják, ennek értelmében a két jogág közti kapcsolat vizsgálata során különösen jelentős, hogy az értékelést milyen szemszögből végezzük. Kiemelte az állam szerepét a jogalanyiság és az egyes polgári jogi intézmények létrehozása és elismerése kapcsán, megállapítva azt is, hogy az állami szerepvállalás mindenképpen szükséges a piaci rendszer hatékony működéséhez. Konklúzióként kijelentette, hogy a közjog és a magánjog között az erős kölcsönhatás folytán valójában nem húzható éles határvonal, a két jogágnak kölcsönösen szükségük van egymásra a jogállam kiegyensúlyozott működése érdekében.

Második felszólalóként Dr. Papp Tekla (NKE) „A magánjogi dilemmák az állami tagságú gazdasági társaságokkal kapcsolatban” című előadásában az állami részvétellel működő gazdasági társaságok működési feltételeinek sajátos kérdéseit taglalta, megállapítva, hogy az állam intézményei révén tud magánjogi jogviszonyokban részt venni. A közjogi és magánjogi szemléletmód eltérései azonban sok esetben olyan alapvető terminológiai anomáliákat mutatnak, amelyek problémát okoznak a joggyakorlatban. Külön kitért az egyes magánjogi kifejezések használatának közjogi vonatkozásban korántsem nem egyértelmű voltára, jelezve, hogy a bírói gyakorlat bizonytalanságainak kiküszöböléséhez megbízható támpontot a helyes polgári jogi definíciók használata jelenthet. Befejezésül megállapította azt, hogy a probléma megoldásához egy koherens, fogalmilag tiszta jogszabályalkotás, illetve a közigazgatási és a magánjogi szakterminológia összehangolása lenne szükséges.

Ezt követően Dr. Lehoczky Zóra Zsófia (NKE) a „Felügyelőbizottság-eltérések az állami részvétellel működő gazdasági társaságok szabályozásában” című előadásában felhívta a figyelmet a gazdasági társaságokban történő állami szerepvállalás speciális jellegére, kérdésfeltevése pedig elsősorban arra irányult, hogy az állam tagként való megjelenése a társaság létét hogyan befolyásolja. Kiindulópontként megállapította, hogy az államnak speciális, a közérdek érvényesülését biztosító vagyongazdálkodási követelményeknek kell megfelelnie, ami a részvételével létrejött társaság működésére is befolyással van, ugyanis a társaság egyes szerveire ez nyilvánvalóan többletkötelezettségeket jelent. A döntéshozó szervek mellett külön kiemelte az operatív, napi ügyvitelt bonyolító szervek felelősségét, illetve a társaság működésének jogszerűségét vizsgáló felügyelőbizottság szerepét a követelmény teljesülésének biztosításában. Előadása folytatásában a felügyelőbizottság létesítésének feltételeit ismertette, hangsúlyozva azt, hogy az állami tagsággal működő gazdasági társaságok esetében a felügyelőbizottság összetétele, javadalmazása és szakértelme az állami érintettség okán számos problematikus kérdést vet fel.

Dr. Kisfaludi András (ELTE) „A szerződés jogintézményének szerepe az állami feladatok ellátása során” című előadásában arra kereste a választ, hogy milyen esetekben és milyen keretek között vesz igénybe az állam szerződéses formát. A téma kapcsán hangsúlyozta, hogy a közhatalmi jelleg jelentősen befolyásolja a szerződéses viszonyokat. Számos példán keresztül igazolta, hogy a közjogi és magánjogi elemek keveredése sajátos jelleget kölcsönöz az ilyen típusú megállapodásoknak. A hatósági szerződés vonatkozásában kiemelte, hogy a szerződés megszegése eltérő jogkövetkezményekhez vezethet, ugyanis míg a hatóság szerződésszegése esetén az ügyfél számára a bírósághoz fordulás lehetősége biztosított, a hatóság részére akár a végrehajtás megindítása is lehetségessé válik, amennyiben az ügyfél a szerződést megszegő fél. Kitért a közhatalom gyakorlása során létrejött szerződések egyéb eseteire is, melyek tekintetében rámutatott arra, hogy a bíróságoknak gyakran okoz nehézséget annak eldöntése, hogy alkalmazhatóak-e a polgári jog szabályai az adott ügyekben. Magánjogi szempontból ugyanis kérdéses, hogy például a települések közötti határvonalakra vonatkozó megállapodások vagy akár a politikai pártok egymás közti megegyezései valóban szerződéses viszonyként értelmezhetőek.

Dr. Rácz Lilla (ELTE) a közigazgatási szerződésekről tartott előadása bevezetésében felvázolta a jogintézmény történelmi előzményeit, bemutatva a közigazgatási szerződések megjelenésének főbb jogtörténeti mozzanatait nemzetközi és magyar vonatkozásban egyaránt. A magyar előzménytörténet elemzésében a vonatkozó jogszabályok ismertetése kapcsán részletesen kitért a jogintézmény 20. századi jogfejlődésének egyes aspektusaira is. A közigazgatási szerződések általános jellemzőinek bemutatása során kiemelte, hogy az ilyen típusú szerződések sajátossága, hogy a polgári jogi szerződési elemek kiegészülnek és bennük a közjogi szabályozás is teret nyer. Eltérés jelentkezik azonban olyan tekintetben, hogy a közigazgatás a közigazgatási szerződés alanyaival szemben nem rendelkezik közhatalommal, sem más igazgatási hatalommal, ennek folytán a szerződés keretében az érdekek kölcsönös egyeztetése során egyfajta speciális mellérendeltségi és együttműködési viszonyrendszer érvényesül. Előadása folytatásában a közigazgatási és magánjogi szerződések elhatároló ismérveit taglalta és felhívta a figyelmet arra is, hogy az egyes közigazgatási szerződéstípusok speciális jellegük folytán a tisztán magánjogi szerződésekre is jelentős hatással vannak.

Dr. Borbás Beatrix (NKE) a jogegyenlőség magánjogi és közjogi aspektusairól tartott előadásában a jogegyenlőség fogalmának történeti áttekintését vázolta fel. A jogegyenlőség követelményének tételes joggá válását mind nemzetközi, mind magyar kontextusban elemezte, külön kiemelve a magyar alkotmányjog fejlődésében a hátrányos megkülönböztetés tilalmának alkotmányos szintre történő emelésének történelmi előzményeit. Álláspontja szerint a jogegyenlőség biztosításának intézményesült jogállami védelmét az Alkotmánybíróság látja el, amely alapjogvédelmi funkciójának betöltésével egyúttal az állami önkontroll megvalósulása biztosítékának is tekinthető. Az esélyegyenlőség megteremtésében külön kiemelte az állam kiemelt felelősségét a követelmény teljesülésében és felhívta a figyelmet arra is, hogy a kontinentális jogelmélet számára sokat adhat az amerikai bíróságok rugalmas jogfejlesztő- értelmező szerepének mintája, illetve az amerikai alkotmányfejlődés további megoldásai is.

Dr. Auer Ádám (NKE) „Versengő közérdek(ek) a közbeszerzési szerződések érvénytelenségénél” című előadásában a közbeszerzési szerződésekkel kapcsolatos jogi dilemmákat elemezte. Átfogó áttekintését nyújtotta a közbeszerzésről szóló törvény változásainak, feltéve a kérdést, miszerint a szabályozott partnerválasztást követően megszületett tisztán polgári jogi közbeszerzési szerződés semmisnek tekinthető-e abban az esetben, ha az a közbeszerzésről szóló törvény szabályaiba ütközik. Ennek kapcsán a bírói gyakorlat bizonytalanságát mutatta ki abban a kérdésben, hogy pontosan mikortól tekinthető semmisnek a szerződés, amennyiben jogszabályba ütközik. A közbeszerzésről szóló törvény legutóbbi módosításainak bemutatásával szemléltette, hogy a jogalkotó hogyan próbált a problémára megoldási alternatívát nyújtani, részletesen kifejtve a kérdéskör eljárásjogi vonatkozásait is a perbeli legitimáció, a határidők és a hivatkozási alap tekintetében egyaránt.

Dr. Menyhárd Attila (ELTE) „Közjogi vagy magánjogi állam?” című záróbeszédében kijelentette, hogy a közjog és a magánjog határait nem tekinthetjük egyértelműnek, hozzátéve azt is, hogy az állam igényei szerint nyúl a két jogág nyújtotta lehetséges eszközökhöz, ennek értelmében polgári jogi viszonylatban is megjelenik tulajdonosként, szerződő félként, vagy akár károkozóként is. Véleménye szerint az állam számon kérhetősége valós társadalmi igény, és mivel az állam nem tételezhető egységes rendszerként polgári jogi szempontból, ezért speciális szabályozást igényel.”

Forrás:
„Az állam szerepe magánjogi jogviszonyokban”; Farkas Diána Rita; ELTE Állam- és Jogtudományi Kar; 2017. október 10.

A bejegyzés kategóriája: jog, közigazgatás:magyar, szakirodalom
Kiemelt szavak: , , , , , , , .
Közvetlen link.