„Az Informatika a Társadalomért Egyesület 2017. október 17-19. között Balatonfüreden rendezte meg a nyolcadik Infotér Konferenciát. Az eseményen ebben az évben kiemelt szerepet kapott az építésügy, a „Modern Vállalkozások Programja, Építőipar 4.0 – Digitalizáció az építőiparban” szakmai fórumon az építőipari digitalizáció fejlesztése és felhasználási lehetőségei kerültek fókuszba.
A háromnapos Infótér konferencia „nulladik” napján, október 17-én a modern vállalkozások és az építőipar digitalizációjának kapcsolatát vizsgálták a szakmabeliek. Az Építőipar 4.0 – Digitalizáció az építőiparban rendezvényen a Lechner Tudásközpont képviseletében Gódor Csaba vezérigazgató és Zagorácz Márk igazgatói tanácsadó vett részt.
Gódor Csaba előadásában többek között a Lechner Tudásközpont e-epites.hu portál bárki számára elérhető alkalmazásait mutatta be, melyek többsége ingyenes, ügyfélkapus bejelentkezést követően. A vállalkozások számára biztosított közigazgatási informatikai háttér fontos elemei az elmúlt időszakban az ügyféligényeknek megfelelően folyamatosan megújuló OÉNY (Országos Építésügyi Nyilvántartás), az e-építési napló, ÉTDR, vagy az e-közmű rendszerei.
„Kifejezett célunk a közadatok közkinccsé tétele” – hangsúlyozta még felszólalásában Gódor Csaba, ennek jó példájaként említette a szintén a Lechnerben üzemeltetett, idén 20 éves TeIR, a mai közadat-hasznosítási törekvések előképe. A Tudásközpontban folyó két építésügyi projekt keretében fejlesztés alatt áll az építésügyi hatósági eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer, vagyis az ÉHTR, az Építésügyi vezetői információs rendszer (ÉVIR) – mely a döntés-előkészítés támogatására vállalkozik.
Az Építőipar és digitalizáció kerekasztal-beszélgetésen Zagorácz Márk, a Lechner Tudásközpont igazgatói tanácsadója beszélt az ÉTDR továbbfejlesztésével kapcsolatos tervekről, a 3D szkennelés jelentőségéről és a BIM modellezésről.
Gódor Csabához hasonló módon Zagorácz Márk is kiemelte a Lechner Tudásközpont szerepét az építőipari digitalizáció fejlesztésében és a felhasználási lehetőségek minél szélesebb körű népszerűsítésében. „Ezt a szerepet igyekszünk hatékonyan betölteni, a célokat nem jogszabályokkal ráerőltetni a szakmára, hanem átfogó képzések keretében megismertetni az érintettekkel az új technológiák nyújtotta előnyöket. Ezt a képzési csomagot E-szemléletformálásnak nevezzük, és a felsőoktatásban résztvevő hallgatóktól kezdve a szakmagyakorlókon át a hatóságokig személyre szabottan mutatjuk be, kinek hogyan alakul át a feladata, milyen módszertanok és eljárások elsajátítása lesz szükséges a jövőben a nagyobb hatékonyság és a minőségi eredmények elérése érdekében” – mondta el a szépszámú hallgatóságnak. Példaként a Lechner Kiválósági Programot említette, melynek keretében 2017 januárjától frissen végzett építész hallgatókat készítettek fel a korszerű módszertanok alkalmazására, akik a Tudásközpontban elsajátított ismereteket az építészképző egyetemeken oktatják tovább.
Október 18-án az Informatikai fejlesztések megvalósítása digitális értékteremtéssel kerekasztal-beszélgetésen Both András, a Lechner Tudásközpont infokommunikációs igazgatója többek között a lean inception és az aglilis módszertan jelentőségéről beszélt, ezt a szemléletet szeretné meghonosítani a Lechner szoftverfejlesztéseiben is. A nemzetközi porondon sikeres lean a veszteség elkerülésének művészete. „Míg például a gyártásnál a selejt jelenti a veszteséget, a szoftverfejlesztésnél az, hogy minden munkafázisról hosszú, részletes dokumentáció készült, ami egyáltalán nem segíti a kívánt végeredményt, vagyis a jó szoftver létrehozását. Ugyanígy feleslegesek a sokszereplős, napirend nélküli, döntések és akciópontok nélkül befejezett több órás értekezletek is” – fejtette ki a szakember. Az a cél, hogy a csapat tagjai között minél hatékonyabb legyen a kommunikáció, az együttműködés képessége. Az informatika értékteremtő tevékenységéhez a hagyományos működés fenntartása nem elég, új módszerekre, innovációra van szükség.
Rab Judit a Lechner Tudásközpont települési szolgáltatások osztályvezetője az Okos városok… miért ragadunk le a tervek és pilotok szintjén? kerekasztal-beszélgetésen kiemelte, hogy stratégiai gondolkodás nélkül nem lehet komplex projekteket bevezetni, anélkül maradnak a szigetszerű pilotok. A stratégiai gondolkodásnak pedig része, hogy a település készít stratégiát, nem csak arról, miket fog fejleszteni, de arról is, hogyan fogja ezeket a fejlesztéseket fenntartani.”
Forrás:
Építőipar 4.0 – Digitalizáció az építőiparban; Lechner Tudásközpont; 2017. október 19.
