A küldetés-orientált innovációs politika kihívásai és lehetőségei

„A londoni UCL egyetem közcélú innovációs intézetének oldalán Mariana Mazzucato professzor az innovációs politika küldetés-orientált megközelítésének kihívásait és lehetőségeit elemző tanulmányára hívja fel a figyelmet (az oldalról a teljes tanulmány is letölthető). Mint írja, a kormányok szerte a világban keresik a gazdasági növekedés olyan módjait, amelyek egyszerre „okosak” (innováció-vezéreltek), befogadók (inclusive) és fenntarthatók. Mindezt olyan módon elérve, hogy választ találjanak egyben olyan nagy társadalmi és környezeti kihívásokra is, mint a klímaváltozás, a közegészségügy javítása vagy a demográfiai változások.

A küldetés-orientált innovációs politika éppen ilyen nagy kihívásokra született válaszképpen, konkrét problémák azonosításával és pontos megfogalmazásával, galvanizálva a termelési, elosztási és fogyasztási mintákat számos különböző szektorban. Ennek során a következő felismeréseket fogalmazva meg:

  • a gazdasági növekedésnek nem csak a mértékről, hanem az irányról is szólnia kell;
  • az innováció a közszféra és a magánszereplők részéről egyaránt igényel befektetést és kockázatvállalást;
  • az állam szerepe nem csupán a piaci tökéletlenségek kijavításában van, hanem abban is, hogy társ-alkotóként és társ-formálóként hasson a piacra;
  • a sikeres innovációs politika a felülről jövő iránymutatást kombinálja azzal a készséggel, hogy képes legyen az alulról jövő tapasztalatokat hasznosítani és ezekből tanulni;
  • a küldetés konszenzusépítést igényel a civil társadalommal is.

Bár a küldetésorientált innovációs politika változást igényel a gondolkodásmódban, az elméleti keretekben, az intézményi kapacitásokban és a szakpolitikákban egyaránt, ez korántsem jelenti azt, hogy fejesugrás lenne az ismeretlenbe. A szerző szerint az elmúlt évtizedekben elegendő mennyiségű és minőségű elmélet, bizonyíték, esettanulmány és kísérlet halmozódott fel a helyes irány kijelöléséhez.

A küldetésorientált innovációs politika megvalósítása során nem elegendő, ha a közcélt szolgáló befektetések kockázatmentesítenek és kiegyenesítik a pályát – arra is szükség van, hogy „megbillentsék” a pályát a kívánt eredmény érdekében. Ehhez szükség van olyan stratégiai döntésekre is, amelyek keresztbe metszik az egyes szektorok határait, ilyen módon is meghaladva a hagyományos iparág-fejlesztési stratégiákat. A kockázatcsökkentésre mindig is szükség volt olyan korai fázisban lévő fejlesztések esetén, ahol a magánbefektetők túlzottan bátortalanok voltak, de katalizátorszerepre is kell törekedni a piac formálásával, akár megteremtésével is, a megfelelő irányú fejlesztések megjutalmazásával.

A szerző múltbeli példaként említi az Apolló-programot, ahol a küldetés megfogalmazott célja az volt, hogy embert juttassanak a Holdra, és onnan biztonságban haza is hozzák. A küldetés egy felülről megfogalmazott vízión alapult (top-down), de alkalmas volt arra, hogy számtalan alulról jövő (bottom-up) tapasztalatot hasznosítson, amelyek a legkülönbözőbb ágazatok innovációi során keletkeztek, lendületet adva mind a legkorszerűbb (high-tech), mind a hagyományos (low-tech) szektoroknak. Másik példaként említi a német Energiewende politikát, amelynek célja – a megújuló energiaforrások fokozott felhasználásával – a széndioxid-emisszió csökkentése, a klíma védelmében, ami megint csak messze túlmutat az energiaszektor problémáin. A két eset között a szerző kiemeli azt a különbséget, hogy bár mindkét esetben felülről jövő és onnan irányított innovációs folyamatról van szó, a német példában a kormányzati szándék megszületésében a zöld mozgalmak alulról jövő nyomásának is jelentős szerepe volt.

A küldetésorientált innovációs politika sikere szempontjából kulcskérdés, hogy az állami intézmények is megújuljanak kapacitásokban, tudásban és tapasztalatokban, hogy megfelelő partnerei lehessenek a vállalati és civil szférának a fejlesztő állammodell és a hálózatos működés jegyében.”

Forrás:
Mission-Oriented Innovation Policy: Challenges and Opportunities; Mariana Mazzucato; Institute for Innovation and Public Purpose, University College London; Working Paper IIPP WP 2017-01; 2017. szeptember 25. (PDF)
A UCL Institute for Innovation and Public Purpose friss alapítású (2017. október 12.), de az Intézet vezetőjének, Mariana Mazzucatonak, nem ez az első publikációja a területen. Lásd korábbi cikkeinket: Céltévesztés a közigazgatás reformjában
és Tanulásra, kísérletezésre és önálló felfedezésekre nyitott közigazgatás kialakítása – ami nem csak korrigál, hanem új pályákat is nyit a gazdaságban, valamint személyes webhelyét.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, közigazgatás:külföldön, szakirodalom, szervezet
Kiemelt szavak: , , , , , .
Közvetlen link.