Okos Magyarország I.

„Elkészült a Magyar Európai Üzleti Tanács éves jelentése. A 19. alkalommal kiadott tanulmány az Okos Magyarország címet kapta.

“Az innováció szempontjából a munkaerő olyan versenyelőnyökkel bír, mint a magyar emberek találékonysága és az erős természettudományos oktatás. Ha például azt kommunikálnánk az országstratégiában, hogy Magyarország megduplázza az oktatási költségvetését, ösztönzi a műszaki, információs és kommunikációs technológiai fejlődést, akkor az megalapozná az ország fejlesztési prioritásait. A jövőre vonatkozó pozitív elképzelések konkrét meghatározása véleményünk szerint vonzaná a további befektetéseket.” Az idézet a Magyar Európai Üzleti Tanács, a HEBC (Hungarian European Business Council) ez évi jelentéséből származik, és jól leírja, mit tart a jövő kulcsának az a tíz multinacionális nagyvállalat, melynek vezetőit a HEBC tömöríti.

A fejlődés alfája és omegája: az oktatás
A jelentést öt fejezetét (Okos Magyarország – országstratégia; Oktatás és innováció; Digitális átalakulás; Fenntartható gazdaság hozzáértő munkaerő révén; A kormányzástól az e-kormányzás felé) egy minden részben visszatérő motívum szövi át: az oktatás. Az önmagában is szerteágazó kérdéskört pedig egy olyan országstratégia foglalja keretbe, amely társadalmi párbeszéden alapul, és a társadalom valamennyi generációja és szegmense számára az egyenlő esélyeket alapozza meg.

“Az okos emberek hosszú távon gondolkodnak a jövőjükről, és az országnak is azt kell megmutatnia, hogy maga is képes erre, és hosszú távon gondolkodva tervez” – áll a jelentésben. Ezért is kell sokkal többet költeni az oktatásra. Az iskolának nem a lexikont kell megtanítania, hanem az önfejlesztésre és önmegvalósításra kell ösztönöznie. Javítani kell a nyelvi képzést, ösztönözni a nyelvtanulást, például azzal, hogy a tévécsatornák eredeti nyelven, feliratozva vetítik műsoraikat. A HEBC tagjai fontos problémának érzik, hogy az oktatási rendszer nem változott az elmúlt évtizedekben, de szerintük a nemzeti kerettanterven belül is lehetne ösztönözni az iskolákat arra, hogy korszerűsítsék a módszereiket. Ehhez jó példaként a finn és a német iskolarendszer eredményeit, illetve a digitális írástudás fejlesztéséhez az észtek példáját hozzák fel. Észtországban már öt éves kortól tanítanak programozást.

Vannak olyan képességek, melyeket egy az iskolát elhagyó diáknak azonnal alkalmaznia kell: a jelentés a projekt alapú munkát, az együttműködést és csapatmunkát, kritikus gondolkodást, a kulturális sokszínűség iránti nyitottságot, a kérdezési technikákat és a változások megfelelő kezelésének a képességét említi.

Emellett persze fontos a digitális oktatás általános elterjesztése, valamint a felsőoktatásban az informatikus képzés bővítése is.

Digitális írástudatlanság = funkcionális írástudatlanság
Ma már a digitális írástudatlanság nagyon gyakran funkcionális írástudatlanságként jelentkezik. Az internet ugyanis a digitális lehetőségek kihasználásáról szól, és ahhoz elengedhetetlen ez a fajta tudás. A lehetőségek kiaknázásához azonban ugyancsak szükség van az angol nyelvtudás erősítésére, ellenkező esetben komoly versenyhátrányba kerül az ország.

A jó oktatáshoz jó tanárok is kellenek. A HEBC fontos eredménynek tartja a pedagógus életpályamodell bevezetését, de a jelentés szerint csak átmeneti megoldást jelent. Magyarországnak hosszú távú stratégiára van szüksége a tanári hivatás megítélésének megváltoztatásában. Bár az eddigi eredmények, például a jelentős béremelések nem elhanyagolhatóak, “nemzetközi összehasonlításban és a piaci fizetésekkel összehasonlítva a tanári fizetések továbbra is alacsony szinten maradtak”. Ebben még a V4 országok is előttünk járnak.

Szintén fontos eredményként említi a jelentés a duális képzési formák bevezetését, ugyanakkor kívánatosnak tartaná minél szélesebb körű kiterjesztését a felsőoktatásban is.

“Magyarországnak olyan országként kell megerősítenie magát, amelyben a munkaerőigényes iparágak helyett elsősorban a tudás alapú iparágakra támaszkodhatunk” – olvasható a szövegben. Ehhez az itt élő emberek találékonysága jó alap, de azt valamiféleképpen be is kell csatornázni az innovációba.

Az innovációban kulcsszerepet játszanak a startupok, melyek támogatására vannak is kormányzati programok (Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020; Digitális Startup Stratégiát és az Innovációs Ökoszisztéma), ám a HEBC szerint ennél átfogóbb megközelítésre van szükség. Egy virágzó startup-kultúra kialakulásának legfontosabb előfeltétele ugyanis az ösztönző légkör, amit az állam a szabályzókon keresztül teremthet meg. Befektető van, ötlet azonban kevés, ebből a szempontból a környező országok előttünk járnak.

A startupok nem csak az innováció miatt fontosak, hanem az ország általános kultúrája miatt is. A jelentés szerzői olyan kultúráról álmodnak, amelyben “nem félünk új dolgokba belevágni, bátran vállaljuk a hibázás lehetőségét és az újrakezdést”.

A korábbi és az aktuális jelentés teljes szövege magyarul és angolul a HEBC honlapjáról tölthető le. Az idei dokumentumot Jakab Roland (Ericsson), a HEBC elnöke, valamint Taira-Julia Lammi (ABB), Szűcs Gergely (AkzoNobel), José Matthijsse (Heinekken), Dr. Fábián Ágnes (Henkel), Tomáš Hruška (L ‘Oréal), Christopher Mattheisen (Magyar Telekom), Jean Grunenwald (Nestlé), Zagyva Béla (Nokia) és Bujdosó Andrea (Shell) jegyzi.”

Forrás:
Bitport.hu; 2017. december 15.
Smart Hungary/Okos Magyarország; Hungarian European Business Council/Magyar Európai Üzleti Tanács; 2017. december 13. (PDF)

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, informatika, közigazgatás:magyar, művelődés, szakirodalom
Kiemelt szavak: , , , , , .
Közvetlen link.