közigazgatás: magyarközigazgatási informatikaszakirodalom

Az OECD értékelése a magyar Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégiáról (2014-2020), I. rész

Szerző: 2018. január 1.január 8th, 2018One Comment

„Az OECD 2017 decemberében tette közzé értékelését a magyar kormány 2015 februárjában elfogadott közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztési stratégiájáról. A „Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020” (továbbiakban: Stratégia) című dokumentumot a Miniszterelnökség készítette és terjesztette elő. Az OECD értékelésére a magyar kormány kérésére került sor, azzal a céllal, hogy más OECD-tagországok tapasztalataira építve a szervezet tanácsokat fogalmazhasson meg a fenntarthatóság és az átfogó jelleg érvényesülése érdekében. A most megjelent értékelés a végterméke annak az OECD–Magyarország partnerségi programnak, amelynek során a Stratégia mellett más közigazgatás-fejlesztési dokumentumokat is megvizsgáltak.

A jelentés megállapítja, hogy a Stratégia ambiciózus célokat fogalmaz meg. Célja, hogy olyan közigazgatást formáljon, amely segíti Magyarország versenyképességének erősítését, erősíti a közintézményekbe vetett bizalmat azáltal, hogy ügyfélközpontú szolgáltatásokat biztosít az állampolgároknak és vállalkozásoknak, mindeközben hatékonyabbá teszi a kormányzati működést. A jelentés ugyanakkor rámutat kritikus hiányosságokra is. Ilyen a korábbi sikerek és kudarcok részletes elemzése, valamint a fő célokhoz rendelt teljesítménymutatók hiánya.

Az ajánlásokat is megfogalmazó OECD-dokumentum három fő területre fókuszál elemzési szempontként: az emberi erőforrás menedzsmentre, a digitális kormányzásra és a költségvetési gyakorlatra. Az OECD értékelése szerint a Stratégia két fontos fókuszterülettel kellő mértékben foglalkozik: az emberi erőforrás menedzsmenttel és a „digitális állam” fejlesztésével. Mindkettő kulcsfontosságú a közszolgáltatások minőségének és elérhetőségének javítása szempontjából. A költségvetési gyakorlat felülvizsgálatát és reformját ugyanakkor hiányolja a jelentés.

A Stratégia hiányosságaként említi a jelentés azt is, hogy bár a 2010 és 2013 között megvalósított Magyary reformprogramok mélyreható változásokat eredményeztek, magas szinten központosított közigazgatási rendszert hozva létre az ország minden területén elérhető magas színvonalú szolgáltatások és költségvetési megtakarítások érdekében, nem olvashatunk mélyelemzést arról, hogy miért nem érzékelhetőek eleddig számottevő nyereségei a reformoknak, a jelentős áramvonalasítás és egyszerűsítés ellenére sem.

Az OECD dokumentuma kitér arra, hogy 114 intézkedés történt a vállalkozások adminisztratív terheinek mérséklése érdekében, ami 500 milliárd forintos megtakarítást jelent az üzleti szféra számára. A cégregisztráció egyszerűsítésében és az e-közigazgatás jogi kereteinek megalkotásában ugyanakkor további előrelépésre van még lehetőség. Az emberi erőforrás menedzsment területén szintén kulcsfontosságú eredmények születtek új értékelési rendszerek bevezetésével. Érdekességképpen említve, hogy miközben a közszolgálati dolgozók körében jelentős az elégedetlenség a jövedelmekkel kapcsolatban, az általános elkötelezettség és elégedettség mégis 58%-ról 63%-ra nőtt 2011 és 2013 között.

A digitális kormányzás terén a jelentés eredményként említi az új elektronikus azonosítókártya bevezetését, hozzátéve ugyanakkor, hogy erőteljesebb figyelemfelhívásra és népszerűsítésre lenne szükség a szélesebb körű használatához. További lépéseket szükséges tenni a valóban egyablakos ügyintézés megvalósítása érdekében is.

A legnagyobb hiányosságot a jelentés – mint már utaltunk rá korábban – a költségvetési területen mutatja ki, felhívva rá a figyelmet, hogy a tervezési gyakorlat továbbra is input-alapú, ami az egyik magyarázata lehet annak is, hogy a sok tekintetben komoly előrelépést jelentő reformok sem eredményeztek számottevő költségvetési megtakarítást. A költségvetéstervezési folyamat megújítása tehát kulcsfontosságú lehet a további eredmények szempontjából, ahogy a fő beavatkozási területekhez rendelt, részletes teljesítménymutatók bevezetése is.”

Forrás:
Hungary: Public Administration and Public Service Development Strategy, 2014-2020; OECD Public Governance Reviews; 2017. december 13. – a kiadvány fejezetenként, csak olvasható (nem letölthető és másolható) formában mindenki számára elérhető, az OECD kiadványaira előfizető intézmények (pl. a magyar EISZ-hálózat tagjai) le is tölthetik