Várostalálkozó – egy magyar városhálózat esélyei. URBACT találkozó a Lechnerben

„Lehet-e, érdemes-e hazai tematikus várospartnerségeket létrehozni az URBACT, az Urban Agenda partnerségek vagy a jól működő olasz, lengyel városhálózati példák mintájára? A Miniszterelnökség kezdeményezésére a Lechner Tudásközpontban 2017. december 13-án megtartott URBACT Várostalálkozó fókuszában ez a kérdés állt. A külföldi modellek megismerése után a résztvevők közzétették ötleteiket, javaslataikat, ami alapján körvonalazódni látszik egy hazai partnerségi modell.

A találkozó témájának felvezetéseként Dr. Dömötör Tamás, a Miniszterelnökség Területrendezési és Településügyi Főosztály munkatársa az Európai Unió városfejlesztési trendjeiről beszélt. Az ENSZ településekért felelős szakosított szerve, a HABITAT 2016-ban készítette el jelentését (New Urban Agenda), ami a 20 évvel korábbi HABITAT II. óta eltelt időszak lakóhelyekkel kapcsolatos folyamatait tekinti át. Az elmúlt két évtized bebizonyította, hogy az urbanizáció egy megállíthatatlan folyamat, és sok esetben a városodás komoly környezeti-társadalmi-gazdasági átalakulásokkal jár együtt. A jelentés tehát felhívja a figyelmet arra, hogy a világ helyzetének megértésekor, a javaslatok kidolgozásánál egyre inkább a városok felé kell fordulnunk.

Ez a megközelítés az Európai Unió várospolitikájában is érvényesül. Az EU Urban Agendája partnerségi együttműködésének köszönhetően az EU döntéshozatali mechanizmusába ma sokkal közvetlenebbül bevonják a városokat, mint korábban, és ennek köszönhetően a városok a 2020 utáni támogatáspolitikai rendszer kialakításában is sokkal közvetlenebbül részt tudnak venni. Ebben a modellben ráadásul mind a különböző kormányzási szintek, mind Európa városai, várostérségei között jóval szelesebb körű információáramlás és tapasztalatátadás valósul meg.

A 2020 után megváltozó támogatáspolitikában a jelek szerint az egyes európai városok önmagukban egyre kevésbé tudnak a globális versenyben sikeresek maradni, ezért megnő az együttműködések szerepe. A globális és az európai szintű kapcsolatok mellett fontos az egyes országokon belüli kapcsolatok és partnerségek előnyeinek kihasználása is. A legszembeötlőbb jó példa az olasz városhálózat, amely már most számos sikertörténetet tud felmutatni, és az olasz városok az URBACT programban is kiemelkedő aktivitást tanúsítanak.

A jövő az innovatív városoké
A rendezvény első előadását Tosics Iván URBACT szakértő tartotta. Prezentációja betekintést adott az EU városfejlesztési tevékenységeinek mélységeibe. Az EU Urban Agendája és az Urban Innovative Action program céljait, működésmódját elemezve erősen ajánlotta a résztvevők megfontolására azt a kérdést, hogy miként tudjuk a várostervezést és a városfejlesztést innovatívvá tenni?

Az innovativitás kérdését vizsgálva az a tapasztalat, hogy az európai városok anyagi lehetőségeinek csökkenése számos újszerű megoldást hozott. Ilyenek például az üresen álló ingatlanok vagy a nagyobb épületkomplexumok újrahasznosítására tett kísérletek (Refill, 2nd Chance), vagy a sub>urban partnerség megközelítése a külvárosok funkcióinak felülvizsgálatára. E programok közös üzenete, hogy a döntéshozatal és a városüzemeltetés során ki kell mozdulnunk az íróasztal mögül, és meg kell találnunk, be kell vonnunk a problémamegoldásba az érintett városi szereplőket, partnereket, majd közösen kell feltárnunk a megoldási lehetőségeket. Az európai városok az ilyen együttműködésekből származó inspiráló, innovatív megoldásokkal tudnak vonzóak maradni mind saját lakosságuk, mind a befektetők számára.

Város helyett várostérség
A városok szerepének felértékelődését mutatja a 2020 utáni kohéziós politika egyik várható üzenete, mely szerint fejlesztési szempontból a vidéket be kell vonni a városi dimenzió alá. Mindez a funkcionális nagyvárosi térségek (vagy a metropoliszoktól távol a kisebb városok együttműködő hálózataiban kikristályosodó várostérségek) szerepét erősíti. A városokat tehát nem önmagukban, hanem környékükkel együtt kell értelmeznünk, ami nélkülözhetetlenné teszi a partnerségi együttműködési kultúra erősödését. Ebben a megközelítésben például az 1,7 milliós Budapest helyett globális szinten sokkal versenyképesebb egységnek tekinthetjük azt a mintegy 3,5 millió lakosú gazdasági térséget, amelyet a főváros az ún. „csapágyvárosokkal” (a mintegy 60 kilométeres gyűrűn belül található városokkal) együtt alkot. A nagyobb vidéki városoknak is van vonzáskörzete, ráadásul a napi ingázás övezetei egyre tágulnak. Erre az EU-s fejlesztési eszközök tervezésekor és elosztásakor is érdemes figyelemmel lenni, és ebben az értelemben elgondolkodtató, hogy hosszabb távon fenntartható stratégia-e a megyei jogú városok kiszakítása környezetükből (a lengyel, cseh, román gyakorlatban sem teszik ezt).

Működő nemzeti városhálózatok
A Nemzeti URBACT Pont vezetője, Majorné Vén Mariann az olasz és a lengyel városhálózatokról mutatott be információkat. Az URBACT programban mindkét nemzeti városhálózat jól ismert, hiszen ezek aktivitása nagyban meghatározza e két ország erős jelenlétét a programban is.

Az olasz városok és önkormányzatok szövetségében szinte mind a 8000 olasz önkormányzat tag, viszont különböző tematikus munkacsoportok (ifjúság és nők bevonása, közép- és kisvárosok, nemzetközi együttműködés, mobilitás, migráció stb.) adják az együttműködések alapját. A városhálózat fontosságát mutatja, hogy az éves közgyűlésen a minisztériumok mellett a köztársasági elnök is részt vesz, az éves tematikus rendezvények pedig nagyszámú résztvevő érdeklődésére tartanak számot. A bemutatóból megismerhető több tematikus hálózat munkájának eredménye.

Lengyelországban a tervek szerint két szakaszban zajlik a városok hálózatainak kiépítése. A lengyel szaktárca kezdeményezésére a jelenlegi pilot szakaszban 2018-ig 4-5 városhálózat jön létre. A második, 2019-től 2022-ig tartó szakaszban több pályázat lesz elérhető, a városhálózatok irányítását pedig fokozatosan átveszik az ún. vezetővárosok, amelyek felelősek lesznek a projektek és a pénzgazdálkodás végrehajtásáért és a koordinációért. A pilot szakaszban működő tematikus városhálózatok korábban azonosított tematikus blokkok szerint szerveződnek, és bevált gyakorlatok, innovatív megoldások elemzésén dolgoznak másfél-két évig. Pillanatnyilag a „mobilitás”, a „városmegújítás” és a „levegőminőség” témákra alakultak hálózatok több, mint 30 város részvételével.

A két külföldi gyakorlatot Kézy Béla URBACT szakértő megtoldotta egy harmadikkal, a Michelin Városok Nemzetközi Hálózatával, amelyben azok a városok folytatnak kreatív együttműködést, amelyekben a Michelin cég termelő vagy kutató tevékenységet folytat. A hálózat tanulságai között említette, hogy az eredményes munkát egy kezdeményező „titkárságnak” kell megtámogatnia, a városokban pedig létre kell hozni a vezetői elköteleződést ahhoz, hogy az eredmények valóban hasznosuljanak.

Kézy Béla egy hazai példát is bemutatott. Egy alkalmi ötlet megvalósulásaként három kisebb város polgármestere vett részt egy jól előkészített cserelátogatás-sorozatban. „A polgármester útja” címmel kisfilmen is megörökített eseménysorozat étvágygerjesztő lehet a hazai városok tapasztalatcseréjéhez.

Az előadások és a bemutatók közötti műhelymunkákon a hazai városok jelenlévő képviselői a magyar városhálózattal kapcsolatban felmerülő elvárásokról, lehetőségekről, szükségletekről gondolkodtak. A két szakértő által moderált műhelymunka eredményként számos szempont, feladat, már létező hazai gyakorlat, és konkrét hálózati témák is felmerültek.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy egy erős és operatív titkárság nélkül nem létezik sikeres hálózati együttműködés. Fontos, hogy ez a titkárság rendelkezzen megfelelő szakértői kapacitással, hiszen már az első ötletbörze számos ellátandó feladatot, funkciót felszínre hozott. Fontos feladat, hogy a titkárság egyfajta „információs központként” működjön; nemzetközi kitekintésben is gyűjtse és dolgozza fel a jó gyakorlatokat, végezzen előzetes városértékelést a TeIR segítségével, és gondoskodjon a felhalmozódó tudás és tapasztalatok folyamatos megosztásáról.

A titkárság feladata, hogy platformot biztosítson a kialakuló városhálózatok számára: segítsen a közös kihívások, érdeklődésre számot tartó témák beazonosításában, segítse a városok egymásra találását, majd a szinergikus, a forrásokat jól használó hálózatok kialakulását. Fontosak a tapasztalatcsere során a személyes találkozások; ezek keretének felállításában is lehet szerepe a titkárságnak.

A kialakuló partnerségeknek az eredményes tanulási folyamathoz kétféle szakértői segítségre is szüksége lehet. Egyfelől az adott partnerség központi témájának – vagy annak kapcsán felmerülő egyéb ügyeknek – megfelelő tematikus szakértő segítheti a munkát, másfelől nagyban növeli az együttműködés hatékonyságát a folyamat menedzselését, az érintettek bevonását, a konkrét események munkáját támogató moderátori, facilitátori készségek megléte, ami részben képzéssel, részben ilyen tapasztalatokkal rendelkező szakértők közreműködésével biztosítható.

Mivel ma Magyarországon a városok gyakran önálló, vagy rosszabb esetben egymással rivalizáló erődítményként látják magukat, valamennyiünk fontos feladata a hálózati együttműködés iránti politikai elköteleződés megteremtése, hiszen enélkül a program kevés hatást tud elérni.

A műhelymunka során a résztvevők megosztották tapasztalataikat a már működő hazai városhálózatokról, együttműködést generáló kezdeményezésekről. Ilyen például a Pannon Városok Szövetsége, a veszprémi Pannon Egyetem által érintett városok együttműködése. A várostérségi működésre felmerült példa Óbuda turisztikai együttműködése a Dunakanyar településeivel, vagy Veszprém azon törekvése, hogy a térségében található településeket bevonva pályázzon az Európa Kulturális Fővárosa címre.

A találkozón résztvevők javaslatai alapján néhány konkrét hazai együttműködési lehetőség vagy téma is felmerült, s ezek kapcsán a jelenlévő városok felajánlásokat is tettek:

  • Miskolc az egyetlen hazai város, amely Urban Agenda munkacsoportban (Jobs&Skills) vesz részt. Mind a konkrét témával, mind az UA működésével kapcsolatos tapasztalatait szívesen megosztja.
  • Miskolc város fontos elköteleződése az okos város stratégiai tervezés, illetve az okos város fejlesztési modell adaptálása. A smart city téma valószínűleg számos hazai város érdeklődését felkelti.
  • Veszprém fontosnak tartja a városkörnyéki együttműködést, továbbá az EU-s pénzektől, konkrét kiírásoktól független tervezést és gondolkodást.
  • Budapest III. kerülete, Óbuda évek óta folytat közösségi tervezési gyakorlatot, elsősorban a közterületek megújításával kapcsolatban, de a tervek között szerepel a közösségi költségvetés bevezetése, illetve a következő integrált településfejlesztési stratégia alulról, a városrészek közösségi tervezésén alapuló megalkotása. Ilyen irányú tapasztalataival szintén szívesen vesznek részt városhálózati együttműködésekben.
  • Óbuda a lakótelepi környezet fejlesztési lehetőségei iránt is érdeklődik, és keresi az ilyen irányú hazai jó gyakorlatokat (mint például Kazincbarcika ColorCity kezdeményezése).
  • A miniszterelnökség kezdeményezte továbbá a klímaadaptáció téma felvételét is. Erre jó alap lehet a már működő klímabarát városok szövetsége.

Az, hogy a találkozó kis műhelymunkája során ilyen konkrét és gyakorlatias szempontok és igények merültek fel, illetve hogy a jelenlévő városok konkrét felajánlásokat is tettek és számos egyéb érdeklődési területet is megneveztek, talán mutatja, hogy valóban van igény a hazai városok közös gondolkodására, tapasztalatcseréjére, hálózatos együttműködések – vagy akár projektek – megvalósítására. Az URBACT hazai tájékoztatási pontja feltétlenül támogatandónak látja ezt a folyamatot.

Az URBACT Nemzeti Tájékoztatási Pontja a Lechner Tudásközpont.”

Forrás:
Várostalálkozó – egy magyar városhálózat esélyei ; URBACT III. Program Nemzeti Tájékoztatási Pont; 2017. december 18.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, közigazgatás:külföldön, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, szakirodalom, társadalom
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.