A személyes és szociális készségek (soft skills) növekvő jelentősége az amerikai munkaerőpiacon

„Conversable Economist elnevezésű blogjában Timothy Taylor egy a Washington Postban ismertetett kutatási eredményt elemez tovább. A kutatást a Google rendelte meg saját alkalmazottai pályaívének vizsgálatára, annak kimutatására, hogy a sikeres pályaívet befutó munkatársaknak melyek a fő jellemzői. A kiinduló feltételezés az a közkeletű bölcsesség volt, hogy a 21. században a legfontosabb készségek azok, amelyeket az ún. STEM (science, technology, engineering, math – vagyis természettudományok, technológia, mérnöki tudományok és matematika) magas szintű elsajátításával lehet megszerezni, a programozás tudománya mellett, persze. A Google felvételi gyakorlatára különösen jellemző volt ez a „STEM only” szemlélet, ami köszönhető talán az alapítók hátterének is, akik mindketten magasan képzett informatikai szakemberek voltak. Meggyőződésük volt, hogy csak az informatikusok érthetik meg a technológiát. Munkaerő-felvételi gyakorlatuk is ennek megfelelő volt: kereső algoritmusokkal válogattak az elit egyetemek számítástechnikát tanuló diákjai között. 2013-ban aztán kutatást indítottak saját cégükön belül annak felderítésére, hogy 1998-as indulásuk óta milyen összefüggések mutathatók ki a munkaerőfelvétel, az elbocsátások és az előmenetelek között. A „minden bitet és byte-ot” kielemző kutatásnak meglepő eredménye lett. A Project Oxygen – mindenkit alaposan meglepve – arra következtetésre jutott, hogy a legsikeresebb alkalmazottak ismérvei között a STEM-szakértelem szintje az utolsó jellemzők között van. A hét fő sikertényező egytől egyig az ún. „soft skills” kategóriába, a személyes és szociális képességek közé sorolható. Olyanok, mint:

  • jó „edzőnek” (coach) lenni;
  • jó kommunikáció és figyelmes hallgatás;
  • meglátni és megérteni másokban az eltérő értékeket és szempontokat;
  • empatikusnak és támogatónak lenni egymás felé;
  • kritikai gondolkodás és jó problémamegoldó képesség;
  • meglátni az összefüggéseket az összetett ötletek és elgondolások között.

A Google egy másik házon belüli kutatása, a Project Aristotle a cég büszkeségeit jelentő, ún. „A-csapatok” teljesítményét vizsgálta. Ezeket a csapatokat vezető tudósokból, a legjobb specialistákból állították össze, akik sorra állnak elő élvonalbeli ötleteikkel. Az adatok elemzéséből ugyanakkor kiderült, hogy a legtöbb fontos és produktív új ötlet nem tőlük, hanem a „B-csapatoktól” érkezett, akik nem is feltétlenül a cég legokosabb, legképzettebb emberei voltak. A kutatás eredményei szerint a legsikeresebb csapatokat a következők jellemzik: egyenrangúság, nagylelkűség, bátorság, empátia, érzelmi intelligencia, és mindenek előtt érzelmi biztonság. Megfélemlítésnek, zaklatásnak helye nincs. A sikerhez elengedhetetlen, hogy minden csapattag érezzen elegendő magabiztosságot ahhoz, hogy hozzászóljon, és ne féljen annak következményétől, hogy esetleg hibát vét.

Egy 260 cégre kiterjedő kutatás szerint ezek a megállapítások nem csak az erősen innovatív high-tech cégekre érvényesek, hanem a gazdaság egészére is, cégmérettől függetlenül.
A munkaerőpiaci folyamatok történetében visszanézve megállapítható, mikor volt a trendforduló. A STEM-képzettséget igénylő munkahelyek száma meredeken emelkedett 1980 és 2000 között, majd kisebb ingadozásokkal, de megrekedt a növekedés. Az ezredforduló után ugyanakkor az olyan munkahelyek száma kezdett erőteljesen növekedni, amelyek olyan készségeket igényelnek elsősorban, mint a jó elemzési készség vagy a hatékony személyközi kommunikáció. Természetesen nem arról van szó, hogy a kognitív képességek leértékelődtek volna, csak arról, hogy ezek mellett a jó állásokhoz fejlett szociális készségek is szükségessé váltak.

Steve Jobs híres volt ahhoz, hogy ragaszkodott abbéli meggyőződéséhez, miszerint a „STEM” készségek elengedhetetlenül fontosak abban a világban, amelyben napjainkban élünk, de a technológia önmagában nem elegendő. Mint fogalmazott: elképesztően nagy szükségünk van olyan szakemberekre, akik humán, kulturális és társadalmi téren éppen olyan jól képzettek, mint amilyen jók a számítástechnikában.”

Forrás:
The Rising Importance of Soft Skills; Timothy Taylor; Conversable Economist; 2018. január 30.
The surprising thing Google learned about its employees — and what it means for today’s students; Valerie Strauss; Washington Post; 2017. december 20.
Fordítási megjegyzések: a személyes készségek alatt személyes tulajdonságokat, beállítódásokat, személyiségjegyeket kell érteni. Lásd még: Soft skills (Wikipédia)
Az eredetiben szereplő „technologist” kifejezést „informatikusnak” fordítottuk.
A „hard skills” vs „soft skills” összehasonlítás értelmét talán a „szakmai alapok” vs. „emberi minőség” fogalmakkal lehetne visszaadni magyarul.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, informatika, társadalom, technika
Kiemelt szavak: , , , , , , , .
Közvetlen link.