Megyei főépítészek a Lechnerben

„A megyei területrendezési tervek felülvizsgálatának elején a folyamattal kapcsolatos kérdésekről, a partnerség fontosságáról, a térképi állományok követelményeiről tartott információs napot és térinformatikai oktatást március 14-én a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkársága, valamint a Lechner Tudásközpont.

Zsúfolásig telt a Lechner nagyterme az ország 17 megyéjéből érkezett főépítészekkel, akiknek kulcsfontosságú szerepe van a megyei területrendezési tervek készítésében. Miután Dr. Sik András, a térbeli szolgáltatások igazgatója röviden köszöntötte a jelenlévőket, Kolossa József DLA, a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság (ÉHÁT) Területrendezési és Településügyi Főosztályának vezetője vette át a szót.

– A megyei területrendezési terv akkor jó, ha friss adatokra épül, megfelel a hatályos jogszabályoknak és a legszélesebb körű társadalmasítással kerül elfogadásra – mondta, azt is hangsúlyozva, hogy a helyettes államtitkárság szakmai támogatást, a Tudásközpont pedig technikai segítséget nyújt a feladathoz a főépítészek és a tervkidolgozás valamennyi érintettje számára.

Az egyik legjelentősebb technikai segítség a Lechner által fejlesztett digitális egyeztető felület, ami a megyei területrendezési tervek jogszabályban előírt egyeztetéséhez áll majd rendelkezésre.

A digitális egyeztető felület kialakítása először a 1567/2015. (IX. 4.) kormányhatározatban szerepelt, használatát pedig a megyei területrendezési tervek egyeztetési rendjét tartalmazó 218/2009. (X. 6.) kormányrendelet 2017. IX. 22-i módosítása írta elő.
Hosszú távon nemcsak a területrendezési egyeztetést, hanem a térségi tervezés teljes folyamatát, a tervezéstől az elfogadásig elektronizálja majd a Lechnerben a „3D alapú adat infrastruktúra kialakítása” nevű KÖFOP projekt részeként fejlesztés alatt álló és 2019-re megvalósuló, webes felületen elérhető Területi és Települési Tervezést Támogató Rendszer (röviden 4TR).

A főosztályvezető rámutatott a partnerség fontosságára, valamint annak szükségességére is, hogy egymás jó tervezési gyakorlatait a szereplők megismerjék. – A partnerség a települések között, a területi kamarákkal, a megyei önkormányzati és állami főépítészekkel, a helyettes államtitkársággal és a Lechnerrel egyre fontosabb – szögezte le. A szakmai-technikai háttér-infrastruktúra sok lehetőséget ad, de elemi érdek, hogy falvak-városok is figyeljék egymás tevékenységét, a kamarák, a főépítészek képesek legyenek egymástól tanulni, működő gyakorlataikat egymásnak átadni. A megyei területrendezési terv keretet ad a települési szabályozáshoz, egzakt körülményeket teremt, melyekhez igazodni lehet – de akkor igazán jó, ha a jogszabályi megfelelés mellett széleskörű társadalmasítással kerül elfogadásra.

– A települések „öntudatossága” lényeges tényező lesz a jövőben. – fejtette ki Kolossa József. – A fejlődés már most is sok esetben azon múlik, hogy egy település mennyit tesz tudatosan magáért, mennyire jó a lehetőségek felkutatásában és megragadásában. A helyi szükségletek okos felmérése után a helyi vállalkozások, erőforrások bevonásával lehet hosszú távon előrébb lépni, a minőségi szakmai jelenlét fokozásával. A helyi tervezési szaktudás igénye megyei szintű tudásközpontokat hív várhatóan életre, ami a vidék számára a fejlődés záloga lehet. Ha ugyanis van helyi szaktudás, elég a megyei szintig elmenni a főváros helyett, ami a kis települések számára hatalmas nyereség és szakmai tőke.

A helyettes államtitkárság főosztályvezetőjének tájékoztatója után a Lechner szakemberei a megyei területrendezési tervek térképes állományainak kezelésére alkalmas térinformatikai szoftver használatába vezették be a főépítészeket. Olyan gyakorlati példák megoldását próbálhatták ki az ingyenes és szabadon hozzáférhető QGIS programmal, amelyek a területrendezési munkájuk során felmerülhetnek, de eddig jellemzően csak a megyei területrendező tervező tudta elvégezni a szükséges műveleteket.

A térinformatikai oktatás az egyik lépése annak a Miniszterelnökség és a Lechner által képviselt célkitűzésnek, hogy minden érintett szereplő számára – a tervek megrendelőjétől a tervezőkön, szakigazgatási szerveken, főépítészeken át az érintett lakosságig – segítséget nyújtsunk. Ezt a célkitűzést hosszú távon a tervezést, egyeztetést, tájékoztatást segítő 4TR rendszer teljesíti ki.

4TR – Területi és Települési Tervezést Támogató Rendszer: A készülő 4TR egy olyan online rendszer lesz, amely a térségi tervezéssel foglalkozók számára nyújt segítséget. Tájékoztató, egyeztető és tervezői modulja segítségével elektronikusan támogatja majd a terület- és településrendezéssel, illetve -fejlesztéssel összefüggő tervezés teljes folyamatát. A térségi tervezésnek olyan tervezési, információ-szolgáltatási és monitoring rendszere lesz, amely segíti az adatfeltöltést, a tervek feltöltését, a vektoros térképi állományok online szerkesztését, a teljes egyeztetési folyamat végig vitelét, a folyamatok összehangolását és mindezek térképes megjelenítését.

A 4TR egyik fontos eredménye a rendezési tervek térképi állományainak webes megjelenítése lesz, aminek kialakításához a megyei főépítészek április elején kézhez kapják a Tudásközpont által kidolgozott úgynevezett séma és formátumot. Ez a térképi rétegek műszaki előírásait, elnevezésének, attribútum-tartalmának követelményeit rögzíti. A megyei területrendezési tervek térinformatikai szoftverrel történő elkészítése jogszabályban rögzített követelmény, hiszen a különböző szintű tervek összevethetősége, a tervek érvényesülésének – a megyei főépítészek számára is fontos – követése csak adatbázis-jellegű információkat használva lehetséges.

Az információs nap végeztével a résztvevők az oktatás tematikájával, gyakorlati használhatóságával kapcsolatos elégedettségüknek adtak hangot.”

Forrás:
Megyei főépítészek a Lechnerben; Lechner Tudásközpont; 2018. március 20.

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.