„A Melbourne-i Egyetem kutatói 2018 februárjában térképezték fel Ausztrália és Új-Zéland közigazgatási és közszolgáltatási innovációs „laboratóriumait” (Public Sector Innovation labs, PSI-labs – a továbbiakban a magyar szóhasználatnak inkább megfelelő PSI-műhelyként fogjuk ezeket emlegetni). A kutatási eredményeket összefoglaló jelentést április közepén hozták nyilvánosságra. Az egyetem szakpolitikai műhelyének oldalán megjelent összefoglaló szerint a két országban vibráló innovációs folyamatok figyelhetők meg a közszférában, amelyben jelentős szerepet játszanak a kormányzatok által alapított PSI-műhelyek, új rálátást és új megközelítést hozva magukkal a szakpolitikai tervezésben és közszolgáltatások biztosításában. Korábbi becslések szerint világszerte mintegy 100 hasonló egység jött létre a kormányzatokon belül, és napjainkban szinte havonta indul útjára egy újabb műhely.
A jelenlegi kutatás szerint ezek a számok alulbecsültek voltak: csak Ausztráliában és Új-Zélandon 52-t vettek számba – ennek mintegy fele a kormányzaton belül működik. (A többi is kormányzati megbízásból vagy azzal együttműködve dolgozik.) A PSI-műhelyek jellemzően fiatal szerveződések – hat közülük egy éven belül indult, több mint felük két éven belül. Egy részük ugyanakkor immár viszonylag hosszú múltra tekint vissza: a felmérésben résztvevők közel fele öt évnél régebben működik, de van olyan is, ami immár tizedik éve. A műhelyek között van néhány egészen nagy (Ausztráliában például az egyik száznál is több munkatárssal működik), de jellemzően inkább kis szervezetek. Felüknek öt vagy annál is kevesebb alkalmazottja van, 12-nek csak egy vagy kettő. A PSI-műhelyek sokban különböznek egymástól az alkalmazott módszertanban, illetve abban, hogy a kormányzat melyik szintjén és milyen szakpolitikai területen működnek. Nagy eltérések vannak abban is, hogy milyen mértékben támaszkodnak külső tanácsadókra, alvállalkozókra.
A kutatás egyik tapasztalata, hogy a PSI-műhelyek ritkán lépik át szervezeti egységük vagy anyaintézményük határát – a különböző szakterületek között szerény mértékű az együttműködés. Egyenetlen a kép a tekintetben is, hogy az egyes szakpolitikai területeken mennyire tudnak érvényesülni: a szociális ellátásokban például jobban, az adózásban vagy az energiapolitikában kevésbé.
Az eGov AU szakmai blogban Craig Thomler néhány kritikai észrevételt is fűz a kutatási eredményekhez. Érdekességképpen megjegyzi, hogy ezeknek a PSI-műhelyeknek a munkatársai jellemzően olyanok, akik már hosszú ideje szolgálnak a közszférában, és kevés külső tehetséget vonzanak be működésükbe. Ezt riasztó jelzésnek tekinti arra a kívánt állapotra nézve, miszerint az optimális működéshez egyszerre kellene jelen lennie a tehetségnek és a széleskörű tapasztalatnak. Személyes tapasztalat szerint a műhelyek egy része bezáródott a közszféra normáiba, és nehezen tud túllépni az „iteratív innováció” korlátain. Mások viszont nagyobb szabadságot biztosítanak az innovációnak, ami sok esetben már jelentős megtérülést is eredményezett.
A személyi állományt nézve ismét csak vegyes a kép. A szerző megfigyelése szerint minél inkább fel vannak szabadítva a munkatársak a közszféra normái alól, annál hatékonyabban tud működni a szervezet. Felhívja a figyelmet arra, hogy ágazat- és szervezetközi együttműködés nélkül „innovációs gettók” alakulnak ki. Erős korlátot jelez az is, hogy az innovációs műhelyek sok esetben inkább csak segítik és erősítik a meglévő innovációs folyamatokat, és ritkán születnek igazán eredeti, saját innovációk. Meglátása szerint ha sikerül megválaszolni azokat a kihívásokat, amit a hierarchikus felépítés innovációt elfojtó természete, a szükséges készségek hiánya, a korlátozott mérethatékonyság és vezetési kapacitások, a percepciós félelmek és a téves költségvetési kalkulációk jelentenek, a PSI-műhelyeknek szép jövője lehet.”
Forrás:
Governments are getting serious about innovation capability; Craig Thomler; eGov AU; 2018. április 25.
What you need to know about Public Sector Innovation Labs in Australia and New Zealand; Tamas Wells; The Policy Lab; 2018. április 12.
