gazdaságinformatikaInternetkörnyezetvédelemközigazgatás: külföldönközigazgatási informatikaszakirodalomtársadalom

Nyitott Okos Városok Kanadában (Open Smart Cities in Canada): Környezeti felmérés és esettanulmányok

Szerző: 2018. május 6.No Comments

„Okos városok, intelligens városok, fenntartható városok, innovatív városok, összekapcsolt városok, csak néhány azok közül a kifejezések közül, amelyeket arra használnak, hogy leírják az adatvezérelt és hálózatosított várostervezés új formáit. Ezek a szakkifejezések mind olyan technológiákhoz kapcsolódnak, amelyek innovatív és helyi központú technológiai megoldásokat képesek nyújtani a szektorok közötti kihívásokkal szemben.

A Nyitott Okos Városok Kanadában (Open Smart Cities in Canada) kutatási projekt a kanadai kormányzat által indított Smart Cities Challange (Okos Városok Kihívás, továbbiakban: Kihívás) életre keltésének folyamatában felmerülő kérdésekre kíván fontos és időszerű válaszokat adni. Ez által pedig ösztönzőt is nyújthat ahhoz, hogy az önkormányzatok, a regionális kormányok és az őslakó közösségek elköteleződjenek az innovatív, okos városok kialakításában. A Kihívás 300 millió dolláros költségvetésének az a célja, hogy „mérhető, pozitív változást hozzon a közösségek életébe”. A hivatalosan 2017. november 23-án induló Kihívás azonban számos bizonytalanságot és kérdést vet fel a nyitottsággal és a nyílt adatokkal kapcsolatban.

Részben emiatt, a kutatási projektet irányító alapvető kérdések a következők:

  • Ki alkotja az okos városokat? Miképpen határozzák meg az okos városokat Kanadában?
  • Az innováció felé való tevékeny elmozdulás miképpen helyezi a hangsúlyt – okos városokkal szemben – a nyitott okos városok megteremtésére?
  • Vajon az okos városokhoz kapcsolódó megközelítések elegendő figyelmet szentelnek a nyílt szabványoknak, a nyílt adatoknak, vagy a biztonság, a használhatóság és titkosítás követelményeinek?
  • Vajon a Kihívás egy nyitott, elvközpontú, állampolgár-centrikus okos város kialakítását szolgálja? Mindez vajon magával hozza-e a köz elkötelezettségét és a részvételi kormányzás megerősödését?
  • A városok ügyeinek megoldása és az emberek életminőségének, valamint környezetének jobbá tétele lesz kihangsúlyozva, vagy kizárólag az innováció, a technológia, a hatékonyság és a fejlettebb szolgáltatások nyújtása lesz a központban?

Szerencsére ezek közül több kérdéssel is foglalkozik kanadai szövetségi kormányzat. A kutatási projekt tagjai örömmel látják például, hogy a Kihívás a résztvevőket arra buzdítja, hogy a városlakók és a városi közösségek életminőségét úgy javítsák, hogy közben figyelembe veszik az átláthatóság elveit, befogadókészek és a kísérletezésre nyitottak maradnak, miközben az aktív tudásmegosztás pártján állnak. A Kihívás alkalmazási útmutatója a nyílt adathasználat mellett az ipari szabványok és a nyílt tervezés használatára bátorítja a résztvevőket, valamint az ekképpen működő rendszerek kiépítését is támogatandó célként határozza meg. Az Open Smart Cities in Canada projekt azonban – azzal együtt, hogy a Smart Cities Challange figyelembe vételével készült – egy szélesebb, stratégiai szemlélettel lett megalkotva. A jelentés egyfajta alapot kíván nyújtani ahhoz, hogy miképpen kéne működnie a nyitott okos városoknak. Az eredmények azzal a céllal születtek, hogy információt nyújtsanak a döntéshozóknak, a szakpolitikai guruknak, a civil társadalom közösségeinek, a magánszektor szereplőinek, a non-profitoknak, valamint a szélesebb nyilvánosságnak. A projekt célja továbbá az, hogy egy még inkább holisztikus szemlélettel közelítse meg a mostani kanadai okos városok környezetét. Ez utat biztosíthat az okos városok felé irányuló nyitottabb, etikus, és értékközpontú megközelítésnek.

A kutatás szempontjából különösen fontos a „város”, az „okos város” és a „nyitott okos város” terminológiák elválasztása. Ezek alapján a „város” egy komplex és dinamikus társadalmi-biológiai-fizikai rendszer; egy területileg körülhatárolt emberi település, amelyet a város közösségi tisztségviselői kormányoznak. Ők azok, akik a szürke (pl. épített), a kék (pl. vízi), és a zöld (pl. földi) környezetet, valamint az ő igazságszolgáltatási felelősségi körükbe tartozó embereket igazgatják. Az „okos város” egy speciális technológiákkal felszerelt és hálózatosított város, amelynek főbb rendszerei összekapcsoltak, integráltak; a telepített érzékelők alapvetően azért generálnak „városi adatokat”, hogy az ott folyó élet valós időben menedzselhető, kontrollálható legyen. A projektben elérendő cél a „nyitott okos városok” kialakítása, amelyek olyan települések, ahol a különböző közösségek (lakók, civil-társadalom, privát-szféra) egymással és a városi tisztségviselőkkel együttműködve bizonyos – pl. etikai, elszámoltatási és átláthatósági – elveket figyelembe véve adatokat és technológiát mobilizálnak annak érdekében, hogy a várost egy igazságos, életképes és élhető közösségként lehessen kormányozni, valamint, hogy a gazdasági fejlődés, a társadalmi haladás és a környezeti felelősség egyensúlyba hozható legyen.

A kutatás módszertanának tekintetében a környezeti-vizsgálat (Environmental-Scan, továbbiakban E-Scan) került alkalmazásra, amely felméri, hogy ki, és mi van bevonva a kanadai okos városok megalkotásába és fenntartásába. Az okos város formálói (Smart City Shapers) számos területről érkeznek, ide tartoznak a kereskedők, az agytrösztök, a tanácsadók, a tudományos világ (valamint a speciális technológiák is); a kutatásban mindannyijuk nézőpontja figyelembe lett véve, amelyet kiegészítenek az projekthez kapcsolódó események, konferenciák, indikátorok, felmérések, besorolások és szabványok biztosította információk. Az elemzésben összesen tíz szempont alapján értékelték az okos városokat, így elősegítve annak tisztázását, hogy mely adatvezérelt hálózati technológiák segítik az okos városok kialakítását. A E-Scan külön figyelembe veszi azt is, hogy a nyitottságot miképpen értelmezik, hogyan jelenik meg illetve, hogy milyen súllyal veszik figyelembe az okos városokkal kapcsolatban. A kutatást kiegészítik az egyes kanadai városok (Edmondton, Guelph, Montréal, Ottawa) elemzésével készült esettanulmányok.

A kutatás egyik – E-Scan alapján megfogalmazott – fontos következtetése, hogy a nyitottság nem szükségszerűen része az okos városoknak. A projekt résztvevői azonban amellett érvelnek, hogy a nyitottságnak egy elemi fontosságú szempontnak kéne lennie az okos városoknál. Mindehhez szükséges tisztázni az, hogy a szerzők miképpen értelmezik az adatokat. A projekt tagjai kiemelik, hogy a nyitott okos városok meghatározásánál az adatokat és a technológiát társadalmilag konstruáltnak és érték-alapúnak kell tekintenünk. Röviden, az adatok és a technológia:

  • több, mint egy objektív és politikailag semleges tényhez, vagy dologhoz fűződő egyedi megegyezés;
  • nem létezhet a gondolatoktól, technikáktól, technológiáktól, rendszerektől, emberektől és kontextustól függetlenül, még úgy se, hogyha akképpen mutatják azokat;
  • szétválaszthatatlanok; az adatokat nem lehet szétválasztani a technológiai eszközöktől (pl. tárolók, IoT), nem semlegesek és nem is apolitikusak.

A kutatók szerint a nyitottság nem képzelhető el úgy, hogy valaki az adatokat nem így kezeli. Ezek alapján a projektben meghatározásra került az is, hogy mi mutatja azt, hogy egy okos város egyben nyitott is. Ilyen például az, amikor az okos városok:

  • mindenekelőtt a közérdeket és a közjót szolgálják;
  • a méltóságot, a privát szférát és a demokratikus életet érintő kérdésekben minimalizálják a lehetséges negatív következményeket;
  • biztosítják az okos város előnyeinek egyenlő eloszlását, és védenek az okos városok okozta diszkriminációval szemben;
  • biztosítják, hogy az előnyök mindig túlszárnyalják a költségeket;
  • biztosítják, hogy – szándék szerint – az összes köz által használható okos városi technológia elérhető legyen;
  • elfogadják, hogy a fennálló módszeres városi problémákat esetenként szervezeti és társadalmi, nem pedig technológiai innovációk fogják megoldani;
  • értékelik a kritikus gondolkodás kultúráját, valamint a vitát.

Az E-Scan alapján több olyan formáló is van, akik elősegítik a Nyitott Okos Városok kialakítását. Ilyenek például a civil társadalmi szervezetek, a technológia civil szereplői, a nyílt adatokkal foglalkozók, nyílt forráskódok és a nyílt szabványok. A kutatás többek között ezek előnyeinek leírásával foglalkozik. ”

Forrás:
Open Smart Cities in Canada: Environmental Scan and Case Studies – Executive Summary; Tracey Lauriault; Rachel Bloom; Carly Livingstone; Jean-Noé Landry; SocArXiv; http://doi.org/10.17605/OSF.IO/E4FS8; 2018. április 27.
Open Smart Cities Guide v1.0; OpenNorth (a projekt további anyagai)
Szerkesztői megjegyzés: Az „environmental scanning”-ot környezetletapogatásnak is fordítják. Lásd: Tudás-központú nagyvárosi stratégia-készítés ill. annak társadalmasítása. Egy innovatív módszertan körvonalazása; Z. Karvalics László (PDF)
Az ismertetés Darabos Ádám munkája.