gazdaságinformatikaközigazgatás: külföldönközigazgatási informatikaszakirodalomtársadalom

„Big Data”: eltérő érzékenység – és ennek kulturális okai – az Egyesült Államokban és Kínában

Szerző: 2018. május 27.No Comments

„Egy, az Elsevier hasábjain megjelent kutatási eredmény markáns különbséget mutatott ki a nagytömegű adatgyűjtéssel és annak felhasználásával („big data”) kapcsolatos érzékenységekről, az ezekhez fűződő érzelmi viszonyulásról a világ két legnagyobb gazdaságában, az Amerikai Egyesült Államokban és a Kínai Népköztársaságban. A kutatásban 9 állítást (valamint ezzel szembeállítva ezek ellentétes állításait) használtak fel, három nagy csoportra bontva. A válaszadók feladata az volt, hogy számskálán fejezzék ki, mennyire értenek vagy nem értenek egyet az állításokkal. A három kategóriába sorolt kilenc ellentétes állításpár a következő volt:

Előzetes állítások az egyénre fókuszálva

  1. A fogyasztóról különböző forrásokból gyűjtött adatok összevonása végeredményben nagyobb értéket állít elő a fogyasztónak vs. ugyanez a fogyasztó sérelmét okozza.
  2. A fogyasztói profil készítése személyre szabott szolgáltatást eredményez és így fogyasztói értéket állít elő vs. az adatok esetlegessége miatt ugyanez éppen hogy csökkenti a fogyasztói értéket.
  3. A meggyőzéses marketingtechnika a fogyasztó javára vs. kárára van.

Előzetes állítások az üzleti életre fókuszálva

  1. Az adatgyűjtés növeli vs. csökkenti a szervezet termelékenységét.
  2. Az adattárházak és a „big data” projektek javítják vs. rontják a szervezetről alkotott képet.
  3. Az adattárházak és a „big data” projektek csökkentik a szennyezést és jót tesznek a környezetnek vs. növelik a szennyezést és rosszat tesznek a környezetnek.

Előzetes állítások a kormányzatra fókuszálva

  1. Az adattárházak és a „big data” projektek kormányzati felhasználása jó vs. rossz a társadalomnak.
  2. A kamerák és drónok kormányzati felhasználása jó vs. rossz a társadalomnak.
  3. A megosztott képekhez, az internetes keresésekhez és a közösségi médiában közzétett bejegyzésekhez kapcsolódó metaadatok segítik a kormányzatot és az üzleti életet abban, hogy gondoskodjanak a fogyasztóról vs. a metaadatok kormányzati vagy üzleti célú felhasználása ártalmas az egyénre.

Az állításpárokhoz kapcsolódva korábbi kutatásokra alapozva hipotéziseket fogalmaztak meg a kutatók a várható eredményekre nézve, nagymértékben támaszkodva Hofstede kulturális modelljére. Ez a módszertani keret az országokat, szervezeteket, intézményeket és társadalmakat hat kulturális dimenzió mentén írja le, úgymint: hatalmi távolság, bizonytalanság-kerülés, individualizmus vagy kollektivizmus, maszkulinitás vagy feminitás, hosszútávú vagy rövidtávú orientáció, engedékenység vagy korlátozás.
Korábbi kutatások már kimutatták az Egyesült Államok és Kína jellemzőit e hat dimenzió mentén. A maszkulinitás tekintetében az értékek közel állnak egymáshoz, míg a bizonytalanság kerülésében csekély különbség van csak. A többi négy dimenzió mentén azonban lényeges mértékű eltérések mutathatók ki.

A Hofstede-dimenziók mentén kapott eredményekre támaszkodva a kutatók megfogalmazhatták hipotéziseiket az említett kilenc állításpárra. Eszerint az amerikaiak kevésbé fogadják el a személyre szóló adatgyűjtést és profilozást, mint a kínaiak. Az üzleti célú felhasználást viszont Amerikában fogadják kedvezőbben, mint Kínában. És végül: a kínai megkérdezettek kedvezőbb véleménnyel vannak az adatok kormányzati célú felhasználásáról, mint az amerikaiak.

A kutatásba 398 egyetemistát vontak be (221-et az Egyesült Államokból, 177-et Kínából). A kapott válaszok azt igazolták, hogy a kulturális dimenziók mentén megfogalmazott hipotézisek helyesek voltak, az empirikus eredmények megerősítették azokat. A kutatás eredményére támaszkodva a kutatók a következő konklúziókat vonták le:

  • A kínai válaszadók nyitottabbak az egyénre irányuló adatgyűjtésre.
  • Az amerikai megkérdezettek jobban támogatják a big data projektek üzleti célú felhasználását.
  • A big data kormányzati felhasználását a kínai válaszadók erőteljesen támogatják, míg amerikai társaik erőteljesen ellenzik azt.

Mivel a technológiai fejlődés nem áll le, sőt, várhatóan tovább gyorsul, a kutatás fontos tanulságot szolgáltat azoknak, akik nagy adatgyűjtésre és azok feldolgozására alapozzák üzleti vagy éppen közigazgatási modelljüket, ha a tervezett projektek várható társadalmi támogatását és fenntarthatóságát vizsgálják, az adott ország kulturális sajátosságainak megfelelően. Mint a szerzők kiemelik: Kínát kifejezetten pragmatikus kultúra jellemzi, amely gyorsan adaptálja hagyományaihoz a szükséges változásokat. A kínai emberek láthatóan nyitottak az új technológiák befogadására és alkalmazására, beleértve a „big data” alkalmazásokat és projekteket is, míg az Egyesült Államokban sokkal nagyobb gyanakvás kíséri ezeket.
(Megj.: magyarországi adatok e téren – ismereteink szerint – sajnos nem állnak rendelkezésre. Kifejezetten izgalmas kutatási téma lenne.)”

Forrás:
Big data analytics sentiment: US-China reaction to data collection by business and government; Ryan C. LaBrie, Gerhard H. Steinke, Xiangmin Li, Joseph A. Cazier; Technological Forecasting and Social Change; Volume 130, May 2018; https://doi.org/10.1016/j.techfore.2017.06.029; Pages 45-55