Skip to main content
gazdaságinformatikaközigazgatás: külföldöntechnikatudomány

Horizont Európa: Az Európai Bizottság az eddigi legambiciózusabb kutatási és innovációs programra tesz javaslatot

Szerző: 2018. június 9.No Comments

„A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, következő hosszú távú uniós költségvetés keretében a Bizottság 100 milliárd eurót javasol kutatásra és innovációra fordítani.

Az új program (Horizont Európa) az előző kutatási és innovációs program (Horizont 2020) eredményeire és sikereire fog építeni, és biztosítja, hogy az EU a globális kutatás és innováció élvonalában maradjon. A Horizont Európa az eddigi legambiciózusabb kutatási és innovációs program.

Jyrki Katainen, az Európai Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnöke a következőket mondta: „A kutatásba és az innovációba invesztálva Európa jövőjébe fektetünk be. Az uniós finanszírozás lehetővé tette, hogy különböző országok és tudományágak képviselőiből álló csoportok együttműködjenek, és elképzelhetetlen felfedezéseket tegyenek, ezzel biztosítva Európa világszintű vezető szerepét a kutatás és innováció terén. A Horizont Európa programmal erre a sikerre kívánunk építeni, és továbbra is valódi változást kívánunk elérni a polgárok és a társadalom egészének életében.”

Carlos Moedas, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztos hozzátette: „A Horizont 2020 keretprogram Európa egyik legnagyobb sikertörténete. Az új Horizont Európa program pedig még ennél is magasabbra teszi a lécet. Ennek részeként növelni kívánjuk az Európai Kutatási Tanács számára biztosított finanszírozást annak érdekében, hogy az EU tudományos életben kivívott globális vezető szerepe megerősödjön, és az uniós kutatás terén új, ambiciózus küldetések kialakításával ismét bevonja a polgárokat. Javaslatot teszünk továbbá egy új Európai Innovációs Tanácsra, amely forradalmasítani fogja az úttörő innováció európai finanszírozását.”

Az Európai Kutatási Tanács (EKT), valamint a Marie Skłodowska-Curie-ösztöndíjak és -csereprogramok révén a Horizont Európa továbbra is a tudományos kiválóság hajtóereje marad, ugyanakkor bevezeti a következő főbb új elemeket:

  • Az Európai Innovációs Tanács, amely hozzásegíti az EU-t ahhoz, hogy a piacteremtő innováció élvonalába kerüljön: javaslata szerint a Bizottság létrehoz egy egyablakos ügyintézési pontot, hogy a legígéretesebb, nagy potenciállal rendelkező és áttörést jelentő technológiákat a laboratóriumtól a piaci alkalmazásig juttassa el, valamint segítséget nyújtson a leginnovatívabb induló vállalkozásoknak és vállalatoknak ahhoz, hogy ötleteiket nagyobb léptékben valósítsák meg. Az új Európai Innovációs Tanács segít majd azonosítani és finanszírozni az olyan gyorsan változó, nagy kockázattal járó innovációkat, amelyek jelentős potenciállal rendelkeznek arra, hogy teljesen új piacokat hozzanak létre. Közvetlen támogatást fog nyújtani az újítóknak két fő finanszírozási eszköz révén: az egyikkel a korai szakaszokra, a másikkal pedig a fejlesztésre és a piaci bevezetésre. A Tanács kiegészíti majd az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet (EIT).
  • Új, az egész Unióra kiterjedő kutatási és innovációs küldetések, amelyek a társadalmi kihívásokra és az ipari versenyképességre összpontosítanak: a Horizont Európa keretében a Bizottság a mindennapi életünket érintő kérdések kezelése érdekében új küldetéseket indít, amelyeket merész, ambiciózus célok és uniós hozzáadott érték jellemez. A példák a rák elleni küzdelemtől a tiszta közlekedésen át a műanyagtól megtisztított óceánokig terjedhetnek. Ezeket a küldetéseket a Bizottság a polgárokkal, az érdekelt felekkel, az Európai Parlamenttel és a tagállamokkal közösen tervezi majd meg.
  • Az innovációs képesség maximalizálása szerte az Unióban: Megduplázódik az azon uniós tagállamoknak nyújtott támogatás, amelyek a nemzeti kutatási és innovációs képességük lehető legnagyobb mértékű kihasználására irányuló erőfeszítéseik tekintetében le vannak maradva. Emellett a strukturális alapokkal és a Kohéziós Alappal megvalósított új szinergiák megkönnyítik a finanszírozás koordinálását és kombinálását, és segítenek a régióknak abban, hogy befogadják az innovációt.
  • Nagyobb nyitottság: A „nyílt tudomány” elve válik a Horizont Európa program működési módszerévé, amely nyílt hozzáférést igényel a publikációkhoz és az adatokhoz. Ez segíteni fogja a piaci bevezetést, és növelni fogja az uniós finanszírozással elért eredmények innovációs potenciálját.
  • Új generációs európai partnerségek és fokozott együttműködés a többi uniós programmal: A Horizont Európa keretprogram ésszerűsíteni fogja azon partnerségek számát, amelyeket az Unió társprogramoz vagy társfinanszíroz olyan partnerekkel, mint az ipar, a civil társadalom és a finanszírozásra szakosodott alapítványok, annak érdekében, hogy növelje az európai szakpolitikai prioritások elérése kapcsán tapasztalt hatékonyságukat és hatásukat. A Horizont Európa program elő fogja mozdítja az egyéb jövőbeli uniós programokkal, például a kohéziós politikával, az Európai Védelmi Alappal, a Digitális Európa programmal és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközzel, valamint az ITER nemzetközi fúziósenergia-projekttel fenntartott hatékony és operatív kapcsolatokat.

Az Európai Bizottság tudományos szolgálata és tudásközpontja, a Közös Kutatóközpont (JRC) a továbbiakban is tudományos tanácsadással, technikai segítségnyújtással és célzott kutatással fog mindehhez hozzájárulni.

A 2021 és 2027 közötti időszakra előirányzott 100 milliárd euró összegű költségvetési juttatás 97,6 milliárd eurót foglal magában a Horizont Európa programra (amelyből 3,5 milliárd eurót az InvestEU alap keretében fognak felosztani) és 2,4 milliárd eurót az Euratom kutatási és képzési programra. Az Euratom program, amely a nukleáris biztonság, a védelem és a sugárvédelem területén folytatott kutatást és képzést finanszírozza, nagyobb hangsúlyt fog fektetni az olyan, nem energiatermelési célú alkalmazásokra, mint az egészségügyi ellátás és az orvosi felszerelések, valamint a nukleáris kutatók mobilitását is támogatni fogja a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések keretében.

A következő lépések
Az általános hosszú távú uniós költségvetésről és ágazati javaslatairól szóló gyors megállapodás döntő fontosságú annak biztosításához, hogy az uniós pénzeszközök hatására mihamarabb megszülessenek az első kézzelfogható eredmények. Egy esetleges késedelem arra kényszerítené Európa legtehetségesebb elméit, hogy máshol keressenek lehetőségeket. Ez több ezer kutatási munkahely elvesztésével járna, és rontaná Európa versenyképességét. Az alapkutatástól a piacteremtő innovációig lelassulnának a – például az egészségügy, az éghajlat-politika, a környezetbarát közlekedés és a fenntartható mezőgazdaság terén elért – kulcsfontosságú előrelépések; késedelmet szenvednének a rák kezelésére, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására, az intelligens autókra és az egészséges étrendekre vonatkozó megoldások.

Ha a következő hosszú távú költségvetésről 2019-ben megállapodás születik, akkor biztosított lesz a zökkenőmentes áttérés a jelenlegi hosszú távú költségvetésről (2014–2020) az újra, és kiszámítható körülmények között folyamatos átmenet valósulhat meg, ami mindenkinek érdeke.

Háttér-információk
A Horizont Európa javaslat a jelenlegi program, a Horizont 2020 sikerére épít. A Horizont 2020 időközi értékelése azt mutatta, hogy a program jó úton halad a munkahelyteremtés és a növekedés elősegítése, a legnagyobb társadalmi kihívások kezelése és az emberek életének javítása terén. Az értékelés azt is egyértelművé teszi, hogy a program uniós hozzáadott értéket képvisel, ami kimutatható előnyöket jelent a nemzeti vagy regionális szintű támogatáshoz képest. A 2018. májusi állapot szerint a program eddig több mint 31 milliárd euró értékben több mint 18 000 projektet támogatott.

A mai javaslat a Bizottságnak az uniós vezetők május 16-i, szófiai találkozójára készített, „A renewed European Agenda for Research and Innovation – Europe’s chance to shape its future” (Megújított európai kutatási és innovációs menetrend – Esély Európának a jövője alakítására) című előterjesztésére is épít, amely rávilágított arra, hogy milyen lépéseket szükséges megtenni Európa globális versenyképességének biztosításához.

Az elmúlt évtizedekben Európa gazdasági növekedésének mintegy kétharmada az innovációból fakadt. A várakozások szerint a „Horizont Európa” program még több új ismeretet és technológiát generál, előmozdítja a tudományos kiválóságot, pozitív hatást gyakorol a növekedésre, a kereskedelemre és a beruházásokra, valamint jelentős társadalmi és környezeti hatással jár. Minden egyes, a program által befektetett euró akár 11 eurónyi GDP-nek megfelelő hozamot is eredményezhet 25 év alatt. A „beruházási szakaszban” (2021–2027) a kutatásba és innovációba való uniós beruházások közvetlenül várhatóan akár 100 000 munkahelyet is teremthetnek a kutatási és innovációs tevékenységek területén.

További információk
Jogi szövegek és tájékoztatók:

  • A kutatás és innováció uniós finanszírozása 2021 és 2027 között
  • Sikertörténetek az uniós kutatás és innováció területéről

Független magas szintű jelentések:

A Horizont Európa honlapja
További információk a jövőbeli uniós költségvetésről itt olvashatók.”

Forrás:
A Bizottság az eddigi legambiciózusabb kutatási és innovációs programra tesz javaslatot; Európai Bizottság; IP/18/4041; 2018. június 7.