Skip to main content
gazdasághírközlésinformatikaInternetközigazgatás: külföldönközigazgatási informatikatársadalomtávközléstechnikatudomány

Digitális Európa: 9,2 milliárd eurós költségvetéssel indítaná útjára az Európai Bizottság Európa első digitális programját

By 2018. június 10.No Comments

„Az Európai Bizottság ma javaslatot tett az első Digitális Európa program létrehozására, amelynek keretében 9,2 milliárd eurót fordítana a következő hosszú távú, 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó uniós költségvetésben a mind sürgetőbb digitális kihívások kezelésére.

A digitális egységes piaci stratégiával az EU a digitális korszaknak megfelelő szabályozási keretet alkotott. Ezt az Unió nemzetközi versenyképességének fokozása és stratégiai digitális kapacitásainak továbbfejlesztése és megerősítése érdekében a Digitális Európa program keretében hasonlóan ambiciózus támogatásokkal és beruházásokkal kell kiegészíteni. Ezek a kulcsfontosságú kapacitások a nagy teljesítményű számítástechnikát, a mesterséges intelligenciát, a kiberbiztonságot és a magas szintű digitális készségeket érintik, illetve ezek széles körű – a vállalkozások és a közszféra általi – használatának és hozzáférhetőségének biztosításával kapcsolatosak, a gazdaság és a társadalom egészében.

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök a következőket nyilatkozta: „A digitális egységes piac megteremtette a politikai és jogi kereteket ahhoz, hogy az emberek teljes mértékben élvezhessék a digitális átalakulás nyújtotta előnyöket. Célunk az volt, hogy az uniós költségvetés elébe menjen a jövőbeli kihívásoknak: a digitális átalakulást minden javaslatunkban figyelembe vesszük, a közlekedéstől, az energiaágazaton és a mezőgazdaságon át az egészségügyig és a kultúráig. Ennek megerősítésére a ma benyújtott javaslatunk növelné a beruházásokat a mesterséges intelligencia, a szuper-számítástechnika, a kiberbiztonság, a készségek és az e-kormányzat területén – olyan területeken, amelyek mindegyikét az EU jövőbeli versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú tényezőkként azonosították az Unió vezetői.”

Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos így fogalmazott: „Az első páneurópai digitális program kiemelkedő lépés Európa digitális átalakulásban játszott globális vezető szerepének megerősítése tekintetében. A mesterséges intelligenciába, a nagy teljesítményű számítástechnikába, a kiberbiztonságba és hasonló kulcsfontosságú stratégiai digitális kapacitásokba fogunk beruházni, és – akárcsak az összes digitális kezdeményezésünk esetében – e program középpontjában is az európai polgárok állnak majd. A program egyik fő pillérét azon beruházások képezik, amelyek lehetővé teszik, hogy a polgárok elsajátítsák a legújabb digitális technológiákhoz való hozzáféréshez és azok használatához szükséges fejlett digitális készségeket.”

A Bizottság javaslata öt területre összpontosít:

  1. Szuperszámítógépek: 2,7 milliárd euró áll majd rendelkezésre az európai szuper-számítástechnikai és adatfeldolgozási kapacitások növelésére és megerősítésére, amely az egészségügytől a megújuló energiákon át a biztonságos gépjárművekig és a kiberbiztonságig számos terület fejlődése számára kulcsfontosságú. Ezek a források biztosítani fogják a szuper-számítástechnika hatékonyabb és szélesebb körű használatát mind a köz-, mind a magánszektorban, ideértve a kis- és középvállalkozásokat is. A Digitális Európa program 2022–2023-ra exaszintű képességekkel rendelkező (másodpercenként milliárdszor milliárd, azaz 1018 számítási művelet elvégzésére képes), világszínvonalú szuper-számítástechnikai és adatinfrastruktúrát, 2026–2027-re pedig az exaszintet meghaladó szintű létesítményeket tervez üzembe állítani. Ezáltal az EU saját független és versenyképes technológiai erőforrás birtokába jut, melynek révén lehetőség nyílik kiváló alkalmazások fejlesztésére és a szuper-számítástechnika elérhetőségének és használatának bővítésére. A tervezett kezdeményezések a szuperszámítógépek európai stratégiájára épülnek, amely számos területen elősegíti majd az Unió fejlődését, az egészségügyi ellátástól és a megújuló energiától a biztonságos gépjárművekig és a kiberbiztonságig.
  2. Mesterséges intelligencia: a tervek szerint 2,5 milliárd euró szolgálja majd a mesterséges intelligencia elterjedését az európai gazdaságban és társadalomban. Ez a költségvetés a mesterséges intelligenciával kapcsolatos európai megközelítésre épül, amelyet 2018. április 25-én terjesztett elő a Bizottság: a cél a mesterséges intelligencia fejlesztése a mesterséges intelligencia előidézte társadalmi-gazdasági változásokat figyelembevétele mellett és a megfelelő etikai és jogi keretek kialakításával. A Digitális Európa program könnyebb hozzáférést biztosít majd a vállalkozások – különösen a kisebb vállalkozások – és a hatóságok számára a tagállamok mesterséges intelligenciával foglalkozó tesztelési és kísérleti létesítményeihez, míg a Horizont Európa program keretében a kutatás és az innováció számára nyújtott nagyobb támogatás szavatolja, hogy az Unió továbbra is a mesterséges intelligenciával kapcsolat tudományos és technológiai fejlesztések élvonalában maradjon. A Bizottság közös, mindenki számára elérhető európai „algoritmuskönyvtárak” kialakítását javasolja, amelyek segítenék a köz- és a magánszektort abban, hogy azonosíthassák és megszerezzék az igényeiknek leginkább megfelelő szükséges megoldásokat. A digitális innovációs központokban Unió-szerte tesztelési és tudásszerzési célokat szolgáló, a mesterséges intelligenciával foglalkozó nyílt platformokhoz és ipari adatterekhez férhetnek majd hozzá a kisvállalkozások és a helyi innovátorok.
  3. Kiberbiztonság és bizalom: a javaslat 2 milliárd eurót szán az EU digitális gazdaságának, társadalmának és demokráciájának védelmére a kibervédelem és az EU kiberbiztonsági ágazatának fellendítése, a korszerű kiberbiztonsági berendezések és infrastruktúra finanszírozása, valamint a szükséges készségek és ismeretek fejlesztésének támogatása révén. A javaslat a 2017. szeptemberben előterjesztett kiberbiztonsági intézkedések széles körére, valamint a 2018. májusban hatályba lépett, a kiberbiztonságról szóló első uniós jogszabályokra épül.
  4. Digitális készségek: 700 millió euró biztosítja majd, hogy a jelenlegi és a jövőbeli munkavállalók hosszú és rövid távú képzések, valamint munkahelyi szakmai gyakorlatok keretében könnyen fejlett digitális készségekre tehessenek szert, függetlenül attól, hogy melyik tagállamban tartózkodnak. A Digitális Európa program keretében a digitális innovációs központok célzott programokat kínálnak majd a kkv-k és a közigazgatási szervek számára, hogy alkalmazottaik megszerezhessék azokat a fejlett készségeket, amelyek a szuper-számítástechnika, a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság által kínált új lehetőségek kiaknázásához szükségesek.
  5. A digitális technológiák széles körű használatának biztosítása a gazdaságban és a társadalomban: 1,3 milliárd euró szolgálja majd a közigazgatás és a közszolgáltatások digitális átalakítását, az uniós szintű interoperabilitást és azt, hogy minden vállalkozás, különösen a kkv-k könnyebben hozzáférjenek a digitális technológiákhoz és a know-how-hoz. A kkv-k és a közigazgatási szervek számára a digitális innovációs központok biztosítanak majd „egyablakos” hozzáférést a technológiai szakértelemhez és a kísérleti létesítményekhez, illetve nyújtanak tanácsot a digitális átalakítási projektek üzleti potenciáljának pontosabb értékeléséhez. A program támogatni fogja a digitális innovációs központok hálózatát, amely Európa-szerte a legszélesebb körű földrajzi lefedettséget biztosítja majd. A digitális innovációs központok mára az európai ipar digitalizálására irányuló stratégia központi elemei közé tartoznak.

A következő lépések

A hosszú távú uniós költségvetésre és ágazati javaslataira vonatkozó gyors megállapodás elengedhetetlen annak biztosításához, hogy az uniós források a lehető leghamarabb konkrét eredményeket mutassanak fel.

Tekintettel a helyzet sürgősségére és a szükséges beruházás mértékére, az uniós beavatkozás igen fontos ahhoz, hogy a fellépések közös finanszírozása és koordinálása olyan léptékben történjen, amely képes megfelelni a digitális átalakulás által támasztott kihívásoknak. Ez biztosítaná az új digitális technológiák jelentette előnyök maradéktalan megosztását.

Amennyiben nem sikerül gyorsan végrehajtani a szükséges beruházásokat, akkor meggyengülhet az EU innovációs kapacitása és ipari versenyképessége.

Ha a következő hosszú távú költségvetésről 2019-ben megszületik a döntés, akkor biztosított lesz a zökkenőmentes áttérés a jelenlegi hosszú távú költségvetésről (2014–2020) az újra, és a finanszírozás kiszámítható körülmények között valósulhat meg, ami mindenkinek érdeke.

Háttér-információk
A Digitális Európa új program, amely az EU hosszú távú költségvetési javaslatában az „Egységes piac, innováció és digitális gazdaság” fejezet részét képezi. A 2015 májusában elindított digitális egységes piaci stratégiára és annak az elmúlt években elért eredményeire építve, a program fő célja az európai digitális átalakulás a polgárok és a vállalkozások javára történő alakítása.

Az új források lehetővé teszik, hogy az EU több pénzt ruházzon be a digitális gazdaságba és társadalomba. A Bizottság ma egyúttal arra is javaslatot tett, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében 3 milliárd euróra növeljék a digitális infrastrukturális projektek költségvetését. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz a legnagyobb európai hozzáadott értéket képviselő projektekre, különösen a határokon átnyúló összeköttetésekre összpontosít. A digitális gazdaság tekintetében hozzájárul annak biztosításához, hogy 2025-ig minden fontos társadalmi-gazdasági szereplő – iskolák, kórházak, közlekedési csomópontok, főbb közszolgáltatási intézmények és digitális szempontból intenzív vállalkozások – hozzáférjenek a jövőorientált szélessávú kapcsolatokhoz (lásd külön sajtóközleményben).

A Digitális Európa program mellett a következő többéves pénzügyi kereten belül a Horizont Európa program révén is tovább kell folytatni és meg kell erősíteni a következő generációs digitális technológiák kutatásának és innovációjának finanszírozását. A két program együtt fog működni: míg a Horizont Európa a kutatás és az innováció terén tesz lehetővé kulcsfontosságú beruházásokat, a Digitális Európa ennek eredményeire építve létrehozza a szükséges infrastruktúrát, és támogatja a telepítést és a kapacitásbővítést, amely a jövőben a mesterséges intelligencia, a robotika, a nagy teljesítményű szuper-számítástechnika és a nagy adathalmazok kutatásához nyújt hozzájárulást.

További információk

Forrás:
9,2 milliárd eurós költségvetéssel indítaná útjára a Bizottság Európa első digitális programját; Európai Bizottság; IP/18/4043; 2018. június 6.

Close Menu