„Doktori értekezésünkben az elsődleges és másodlagos digitális egyenlőtlenségeket vizsgáljuk az 1995 után született, Z generációs fiatalokon. A célcsoport sajátossága, hogy beleszületett a digitális világba, ezért elvileg készségszinten használja az internetet és az IKT-eszközöket.
A kutatásunk fő kérdései, hogy jelen vannak-e a Z generációs fiatalok között az elsődleges (hozzáférési) digitális egyenlőtlenségek, és ha igen, akkor mely tényezők vannak rá hatással. Ezt követően arra is kíváncsiak vagyunk, hogy milyen különbségek vannak a fiatalok internethasználatában, illetve, hogy a másodlagos (használatbeli) digitális egyenlőtlenségek mely dimenziói mentén találunk megosztottságot.
A kutatási célok eléréséhez kvalitatív és kvantitatív módszereket egyaránt használunk. A statisztikai elemzésekhez a Magyar Ifjúság 2012 Z generációs (1995 után születettek) leválogatott mintáját, a Magyar Ifjúság 2016 előzetes eredményeit, az EUROSTAT és az NMHH adatait elemezzük. A Magyarországra vonatkozó elemzések után egy debreceni mintán vizsgáljuk a digitális egyenlőtlenségek megjelenését. A debreceni mintába minden iskolatípusból véletlenszerűen választottunk ki egy iskolát, ahol önkéntesen lehetett jelentkezni a kutatásban való részvételbe. Így került a mintába egy egyházi általános iskola, egy szakiskola, egy gimnázium, az egyetem több szakja, valamint a vizsgálatokba bevontuk egy Tanoda-program diákjait és egy lakásotthon lakói is, hogy a leghátrányosabb helyzetben lévők is képviseltethessék magukat. A minta 107 fős. A kutatás fókuszcsoport vizsgálatra épül, amelyet az interjúk előtt és után felvett kérdőívekből nyert eredményekkel egészítettünk ki. A minta elemszáma és a kvalitatív módszertan túlsúlya miatt a kutatás nem alkalmas az egész Z generációs populációra vonatkoztatható következmények levonására.
A dolgozat elméleti hátterét az ifjúsági korszakváltásra, az új generáció kialakulására és jellegzetességeire, valamint a digitális egyenlőtlenségek legfontosabb teóriáira építettük. Hipotéziseink vizsgálatához leíró statisztikákat, kereszttáblás elemzéseket, valamint a fókuszcsoportok elemzését végeztük el. Utóbbi adja a kutatás gerincét.
Kutatási eredményeink azt mutatják, hogy a digitális egyenlőtlenségek a vizsgált populációban fellelhetőek, azonban egyes dimenziói eltérő mértékben jelennek meg. Az elsődleges (hozzáférési) egyenlőtlenségek az okostelefonok kapcsán megszűntek. A másodlagos digitális egyenlőtlenségek kialakulására leginkább az iskola típusa van hatással. Kutatásaink alapján tehát az digitális egyenlőtlenségek nagy valószínűséggel továbbörökítik azokat az egyenlőtlenségeket, amelyek a társadalmi egyenlőtlenségekből fakadnak.”
Forrás:
Digitális egyenlőtlenségek a debreceni fiatalok körében; Galán Anita; Debreceni Egyetem, Humán Tudományok Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2018-VI-26 11:00, helye: Debreceni Egyetem (Egyetem tér 1.) Főépület, Fszt. 58. (PDF)
