Régiófejlesztésben gondolkodik a kormánybiztos – interjú Gyopáros Alpárral

„Kormánybiztos irányítja májustól a kormány stratégiai programjait, a Modern Városok és a Modern Falvak és Kisvárosok Programot. A jelentős állami forrásból megvalósuló projektek koordinálásával Győr-Moson-Sopron megye egyik országgyűlési képviselőjét, Gyopáros Alpárt bízta meg Orbán Viktor miniszterelnök.

– Hatalmas felelősséggel járó feladattal bízta meg a miniszterelnök Gyopáros Alpárt, hiszen bátran mondhatjuk, hogy hosszú távon a falvak és a városok fejlesztésére költ majd az Orbán-kormány a legtöbbet. Eddig egy tárca nélküli miniszter irányítása alatt állt a program, mostantól pedig kormánybiztos áll az élén. Miért volt szükség a struktúraváltásra?
– A Miniszterelnökségen belül a Modern Városok Program és az induló Modern Falvak és Kisvárosok Program Orbán Viktor miniszterelnök úr programjai, amelyek a Miniszterelnökség portfóliójában kiemelt szereppel és hangsúllyal jelennek meg. Nyilván vannak a tárcánál még fontos ügyek, például a teljes területi közigazgatás vagy a budapesti agglomerációhoz tartozó kiemelt fejlesztési beruházások, de ha vidékről nézzük, nekünk a legfontosabb és leglátványosabb a Modern Városok Program. Ez egy harmadik éve futó sikeres projekt, amelynek az első időszaka természetesen a koncepcióalkotást, a hatósági engedélyeztetés lefolytatását jelentette. Az első tervezések 2015-ben indultak, éppen a megyénken belül, Sopronban. Aztán két év alatt az összes megyei jogú várost végigjárta miniszterelnök úr, amelynek keretében az érintett megyei jogú városok vezetőivel aláírták a megállapodásokat, amelyekbe belefoglalták azokat a célokat, amelyeket meg szeretne valósítani a helyi önkormányzat.

Örömteli, hogy Győrben, megyénk másik megyei jogú városában is hatalmas léptékű fejlesztéseket jelentettek be. Mindkét megyei jogú városunkban nagyon világos és szép célokat fogalmaztak meg a városvezetők, ezek pedig jól is haladnak. A Modern Városok Program tehát egy futó program. Eredményei is vannak, gyorsforgalmi utak épülnek szerte az országban, egyes projektek tervezési, mások már kivitelezési szakaszban vannak, miközben több helyen megkezdődtek a magasépítési munkák is.

– A kinevezés még friss. Tudott megfelelően tájékozódni ilyen rövid idő alatt a programok jelenlegi helyzetéről?
– Számomra ez viszonylag új terület, bár településfejlesztéssel foglalkoztam korábban is, hiszen egy 75 települést magába foglaló választókerületet képviselek idestova kilenc éve. Érdekes, hogy megyei jogú város nem tartozik a választókerületembe, így azokkal a kihívásokkal, amelyekkel a megyei jogú városok állnak szemben, közvetlenül most találkozom először. Nem véletlen, hogy a kinevezésem után azonnal elkezdtem felkeresni a projektgazda önkormányzatok polgármestereit. Meggyőződésem, hogy lehet eredményeket elérni íróasztal mögül is, ám mégiscsak hatékonyabb az együttműködés egy önkormányzat és egy központi közigazgatási szervezet között, hogyha van élő, személyes kapcsolat.

– Milyen tapasztalatokat szerzett az országjárás alatt?
– A polgármesterek örülnek a gyors kapcsolatfelvételnek. Törekszem arra, hogy a jövőben folyamatos párbeszéd alakuljon ki a városvezetők és a kormánybiztos között. Ez azért is fontos, mert a Modern Városok Program egy rendkívül szerteágazó projekt, hiszen van benne kulturális, egészségügyi, sport- és oktatási beruházás egyaránt. Mivel ez egy sokéves, ciklusokon átívelő program, ezért egy pulzáló folyamatról beszélünk, hiszen az évek alatt folyamatosan alakul a program. Változnak az igények, a körülmények, változnak a költségek és ezek követése rendkívül sok szereplőt és állandó kommunikációt kíván.

– Laikus számára nagyobb feladatnak tűnik első hallásra a Modern Falvak és Kisvárosok Program, már csak a benne szereplő települések száma miatt is…
– A magyar gazdaság olyan erős helyzetbe került, hogy már nemcsak a nagyvárosok többmilliárdos fejlesztéseit képes finanszírozni a magyar állam, hanem tudja kezelni a falvak és a kisvárosok problémáit is – erre készül ez a program. Valóban nagy feladatnak tűnik elsősorban számosságában, hiszen valamivel több mint 3 ezer települést érint. Nagyon sokat beszéltünk arról, hogy pontosan melyek azok a települések, amelyek céljai lehetnek az új programnak. Számtalan érv és ellenérv hangzott el ebben a kérdésben, magam azon az állásponton vagyok, hogy alapvető célként a népességelvándorlást megakadályozó programok megvalósítását kell kitűznünk, területi célként pedig térségfejlesztésként kell felfogni. Ne egy falu vagy kisváros fejlesztéséről beszéljünk, hanem olyan projektekről, amelyek közösen építenek egy területi közösséget és nem pusztán a helyi igényeket elégítik ki. További cél lehet, hogy a felesleges párhuzamos fejlesztéseket elkerüljük. Meg- győződésem, hogy nincs szükség közép- vagy magas szintű szolgáltatásokra párhuzamosan szomszédos kis településeken. Olyan fejlesztéseket kell megvalósítani, amelyek fenntarthatóan képesek működni évtizedeken át. Soha nem volt még Magyarország történetében olyan pillanat, amikor ekkora mértékű állami támogatás érkezett volna a településfejlesztésbe. Ezeket a forrásokat pedig észszerűen, korszakosan gondolkodva kell felhasználnunk.

– Ha fejlesztésről beszélünk, mindig felmerül a kérdés: honnak lesz rá forrás és mennyi?
– Összeget nem mondanék, mert felelőtlenség lenne forrástömeget megjelölni anélkül, hogy tudnánk, mire is költjük a pénzt. Ne a kabátot varrjuk a gombhoz, hanem a gombot a kabáthoz. Megkezdődött az előkészítés, széles körű társadalmi párbeszéd és a valós problémák feltárása után azt szeretném, hogy a Modern Falvak és Kisvárosok Program a 2020-as költségvetési évben már tényleges kifizetések formájában is testet öltsön.

– A program hazai forrásokra építene?
– Több lábon álló forrásokra fog épülni, figyelembe véve, hogy az uniós forrásaink egy része erre a ciklusra már le van kötve. A Modern Városok Programban eddig 850 milliárd forintot fizettünk ki, ennek a pénznek a kétharmada hazai forrás és csak egyharmada uniós pénz. Sokan nem tudják például, hogy a Csorna és Sopron között már épülő M85-ös főút tisztán hazai forrásból épül. Tehát nem igaz a politikai ellenfeleink állítása, hogy uniós forrásokból „könnyű” fejleszteni.

– Mindkét program komoly kormányon belüli együttműködést igényel. Könnyíti a munkát, hogy a vidékfejlesztésért felelős minisztérium élére Nagy Istvánt, szintén a térségünk képviselőjét nevezték ki vezetőnek?
– Győr-Moson-Sopron megye két minisztert ad a kormányba, hiszen Nagy István mellett Szijjártó Péter is miniszter az új kormányban, sőt, Kara Ákos személyében államtitkárral is büszkélkedhetünk, Molnár Ágnes és Simon Róbert Balázs egykori államtitkári tapasztalatokkal, Barcza Attila pedig önkormányzati háttérrel és fiatalos lendülettel képviselheti a térséget a parlamentben. Én mindannyiuk segítségére és szakmai tudására számítok az előttünk álló munkában.

– Milyen ütemterv szerint készül az új program?
– A projekt a vidékfejlődésről szól, ezért minden érintett megkeresését követően ősz végére leteszek egy koncepciót a kormány asztalára. Hiszem, hogy a vidék történetének egyik legnagyobb lehetősége előtt áll, ezért alaposan átgondolt, valóban a tényleges igényekre reagáló programot szeretnénk összeállítani, amelyben minden vidéki település megtalálja a kapcsolódási lehetőséget és valóban a teljes vidék nyertese lesz a programnak. Ezért fogok dolgozni!

Domanyik Eszter sajtófőnök lett
A győri önkormányzat volt városmarketing- és programszervezési főosztályvezetője, Domanyik Eszter látja el júniustól Gyopáros Alpár kormánybiztos sajtófőnöki teendőit mint a Modern Városok Program kommunikációs vezetője.”

Forrás:
Régiófejlesztésben gondolkodik a kormánybiztos – interjú Gyopáros Alpárral; Garamvölgyi Imre; kisalfold.hu; 2018. június 21.

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:magyar, területfejlesztés
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.