„Munkaerőpiaci és oktatási javaslatokat dolgoz ki a kormány gazdasági tanácsadó szervezete, a Nemzeti Versenyképességi Tanács – nyilatkozta lapunknak az innovációs és technológiai tárca vezetője, aki most kapcsolódik be a grémium munkájába. Palkovics László beszélt a kisebb hazai vállalkozások helyzetéről is. Ezek versenyképességét szerinte az adóterhek és a papírmunka csökkentésével lehet javítani, termelékenységüket az új technológiák növelhetik, de arra is szükség van, hogy a gazdaság kisebb szereplői fejlesszék magukat, áldozzanak az innovációra.
Új taggal bővül a Nemzeti Versenyképességi Tanács, a testület munkájába bekapcsolódik még egy kormánytag: a következő üléstől a grémium tevékenységében Varga Mihály pénzügyminiszter mellett részt vesz majd Palkovics László, az újonnan létrehozott innovációs és technológiai tárca vezetője is.
A szakmai szereplőket is felvonultató testület legfontosabb feladata, hogy egyrészt azonosítsa a versenyképességi kihívásokat, másrészt megvitasson olyan gazdasági javaslatokat, amelyek érdemben képesek javítani az ország helyzetén, versenybeli szerepén.
– A tanács munkája már a korábbiakban is hozott eredményt, a testület tevékenysége nyomán az Országgyűlés több jogszabály-változtatásról is határozott. Teendő ugyanakkor a következő időszakban is lesz – nyilatkozta a Magyar Időknek a grémium új tagja.
Palkovics Lászlótól megtudtuk: most olyan átfogó elképzeléseket és terveket kell kialakítani, amelyek egyszerre adnak választ a munkaerőpiac és az oktatás kihívásaira.
Palkovics László kitért arra, miképpen tud részt vállalni az Innovációs és Technológiai Minisztérium a gazdaság modernizálásában, az ország fejlesztésében.
– A minisztérium a negyedik ipari forradalom kihívásaira keresi a válaszokat és a megoldásokat, így például nagy figyelmet fordítunk a gazdaságstratégiára és a gazdaságszabályozásra – mondta Palkovics László, hozzátéve: az ország fejlődése kapcsán létkérdés a magyar tulajdonú kis- és közepes vállalkozások helyzetének megerősítése, már csak azért is, mert ezek a cégek a hazai munkavállalók háromnegyedének megélhetését garantálják.
A kkv-szektor helyzetbe hozása voltaképpen nemzetgazdasági érdek, ugyanis minél nagyobb értéket állítanak elő a magyar tulajdonban lévő vállalkozások, annál ellenállóbbá válik az ország gazdasága a krízisekkel szemben.
– A honi kisebb cégeket sokszor éri az a kritika, hogy nem elég hatékonyak, felszereléseik, adminisztrációjuk s általában egész szemléletük elmaradott. Miképpen lehetne ezen változtatni? – vetettük közbe.
– A feladat egyértelmű – válaszolt a miniszter –, javítani kell a kkv-szektor termelékenységét és az innovációs képességét. Külön figyelmet érdemel a modern ipari megoldásokat és fejlett technológiákat alkalmazó kis- és középvállalkozások támogatása. Az új technológiák megjelenése persze a munkaerőpiac átalakulását is magával hozza.
– Egyes várakozások szerint a digitalizáció, a robotok és a mesterséges intelligencia térnyerése nyomán akár több munkahely jöhet létre, mint amennyi megszűnik – mondta a miniszter.
Annyi azonban szerinte mindenképpen biztosra vehető, hogy a követelmények megváltoznak, s felértékelődnek az emberi együttműködéssel kapcsolatos készségek. A tárcavezető úgy véli: a vállalkozások termelékenysége kiválóan javítható az új technológiák alkalmazásával, s akár a munkaerőpiac kihívásait is enyhítheti, ha minél több vállalkozás nyit az automatizálás és a digitális megoldások felé.
A kormányzati teendők kapcsán a miniszter úgy fogalmazott: amíg a kkv-k versenyképessége például a vállalkozások adó- és adminisztrációs terheinek csökkentésén keresztül növelhető, addig az innovációs képességük erősítéséhez források kellenek, és szükség van az egyetemek támogatására is.
– A magyar gazdaság globális kihívásokra adandó válasza az innováció lehet, ez segítheti a további növekedést és a versenyképesség fokozását – vélekedett Palkovics László. Ezért is lényeges az a kormányzati törekvés, amely szerint a kutatásra, fejlesztésre és innovációra fordítható összeg 2020-ra érje el a GDP 1,8 százalékát. Az arány 2016-ban 1,3 százalék körül mozgott.
A miniszter kitért arra is, hogy a magyar kkv-szektor hatékonyságán túl a részarányát is jelentősen növelni kell a magyar gazdaságban, mert lemaradás látszik a multinacionális vállalatokkal szemben. Bár a magyarországi vállalatok 97 százaléka magyar tulajdonban van, a háromszázaléknyi multinacionális cég által előállított termékek a hatékonyabb technológia, munkaszervezés és munkakultúra miatt jóval magasabb hozzáadott értéket képviselnek.
Az adatok szerint az itthon működő nemzetközi vállalatok a hazai munkavállalók negyedét foglalkoztatják, és a hozzáadott érték több mint felét állítják elő Magyarországon. Termelékenységük tehát jelentősen felülmúlja a túlnyomó többségben lévő magyar tulajdonú vállalkozásokét.
A tárcavezető mindezeken túl beszélt a szakképzés és a felnőttképzés erősítésének fontosságáról is. A kormány céljai között az szerepel, hogy Magyarországon 2030-ra legalább minden negyedik lakos vegyen részt felnőttképzésben, újítsa meg tudását, jelenleg ugyanis nagyon alacsony a résztvevők aránya.
A miniszter megemlítette: tárcájának feladatai között szerepel az innovációs és a szakképzési terület irányítása, beleértve az ezzel kapcsolatos állami támogatásokat, amelyek összehangolása kulcsfontosságú az ország versenyképességének javítása érdekében.”
Forrás:
Utol kell érni a multikat; Jakubász Tamás; Magyar Idők; 2018. június 22.
