gazdaságközigazgatás: magyartechnikatudomány

Innovációs és technológiai miniszter: várják a vezető hazai informatikai és elektronikai vállalatok csatlakozását egy “mesterségesintelligencia-platformhoz”

Szerző: 2018. szeptember 15.szeptember 17th, 2018No Comments

„Mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek, szervezetek együttműködését szorgalmazza a kormány.
Az innovációs és technológiai miniszter az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének pénteki sárvári konferenciáján elmondta, várják a vezető hazai informatikai és elektronikai vállalatok csatlakozását egy “mesterségesintelligencia-platformhoz”.

Palkovics László azt mondta: mindenkit szeretnének bevonni a munkába, aki érdekelt a mesterséges intelligencia jövőbeni alkalmazásában, kutatásában, termékké tételében, annak jogi és etikai aspektusainak vizsgálatában. Hozzátette: az a szándékuk, hogy közösen határozzák meg a mesterséges intelligencia hazai fejlesztésének irányait és kereteit.

A technológiai fejlődésnek ez a szintje teljesen különbözik az eddigiektől, hiszen itt gépek hoznak majd meg olyan döntéseket, amelyeket eddig emberek hoztak meg – mondta. Példaként hozta fel az önvezető autók fejlesztésének és bevezetésének kérdését, megemlítve a Zalaegerszegen ezeknek a járműveknek a teszteléséhez már felépült, világszínvonalú tesztpályát.

Lehetnek szavai szerint olyan helyzetek amelyekben a gép esetleg már “túlnő” rajtunk, meg kell vizsgálni például mi történik akkor, ha egy ilyen gép balesetet okoz, ki a felelős érte?

Számos aspektusa van a témának, ezért hozzák létre a tárca irányításával és a kormány támogatásával szavai szerint a minél szélesebb körű együttműködést.

Palkovics László informatikai, telekommunikációs és elektronikai vállalatok vezetői előtt tartott előadásában úgy fogalmazott: Magyarországnak jó esélye lehet a digitális technológiai fejlődés kiaknázásában, hiszen a területen nem az egyes ország nagysága, gazdasági ereje számít, sokkal inkább a szellemi kapacitásokra ötletekre van szükség.

Szólt arról, hogy folytatni kívánják a 2030-ig szóló Digitális Jólét Programot, bővítenék tartalmát. A fő célok közé továbbra is az állampolgárok digitális felhasználói képességeinek növelése, a kis- és középvállalkozások megerősítése a digitális technológiák alkalmazásában, valamint a digitális eszközök felhasználásának elősegítése az oktatásban.

Palkovics László hangsúlyozta: még mindig jelentős a hiány Magyarországon informatikusokban, bár a felsőoktatásban szavai szerint egyre többen választják az informatikai szakokat, de nagy a lemorzsolódás. Növelni kellene az informatikai cégek részvételét a duális rendszerű felsőoktatási képzésben, mértéke ugyanis egyelőre még csak 11 százalék – hozta példaként.

A miniszter kijelentette: szeretnék elérni, hogy a felsőoktatásba jelentkező hallgatók 40 százaléka válasszon valamilyen műszaki, természettudományos vagy informatikai képzést, a jelenlegi 29 százalékos aránnyal szemben.”

Forrás:
Mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek együttműködését kezdeményezi a kormány; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2018. szeptember 14.
Lásd még:

„…Jön a Mesterséges Intelligencia Platform
A startupok és a nagyvállalatok mellett a piacon feltűnik az állam is egy külön szereplőként. Az IVSZ Menta konferencián részt vett Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetője is – és bejelentést is tett. Felhívta az iparági szereplőket egy új kooperációra, az 5G Koalíció mintájára a mesterséges intelligencia terén is szeretne állami-privát együttműködést a minisztérium. Az egyelőre csak ötlet szintjén létező együttműködés a Mesterséges Intelligencia Platform névre hallgatna, ebben az ITM, a kutatók, a fejlesztők és a felhasználók (szervezetek) dolgoznának együtt.

A kezdeményezés létező problémát céloz: nincs jó termék, mert nincs a kutatás-fejlesztésre pénz, de nincs pénz, mert nincs bevételt generáló termék. Ezt a tyúk-tojás problémát oldaná meg a MIP azzal, hogy összehozza a K+F szereplőket, az államot és a felhasználókat egy közös keretbe, amelyen keresztül koordinálhatóak a fejlesztési erőfeszítések, a támogatások elosztása is.

Talán még ennél is fontosabb a szabályozás területe. Az AI feszegeti a meglévő jogi korlátokat (máshol meg még nincsenek is korlátok). A MIP egyik fontos kimenete lesz a kiszámítható jogszabályi környezet, amely biztosítja a szereplők számára, hogy hosszú távon tervezzenek fejlesztéseikkel. Az állam fogyasztóként is megjelenik a képletben, a MIP-től Palkovics magasabb színvonalú közszolgáltatásokat vár, nagy megrendelőként pedig a fejlesztések irányát is szeretné befolyásolni.”

Forrás:
Nagyvállalat vs startup: van, aki csúnyán elrontja; Gálffy Csaba; HWSW.hu; 2018. szeptember 14.