gazdaságközigazgatás: külföldönközigazgatás: magyar

Az utóbbi években a termelékenység csak szerényen nőtt, fejleszteni kell a magyar versenyképességet

Szerző: 2018. szeptember 24.No Comments

„A Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára szerint az egyik legfontosabb teendő a termelékenység növelése Magyarországon.
Erősíteni kell a versenyképességen – mondta Turóczy László, a Pénzügyminisztérium versenyképességért felelős helyettes államtitkára egy budapesti, versenyképességi konferencián. Szerinte olyan szakpolitikákat kell találni, amelyek egyrészt gyorsítják a gazdasági bővülést, de nem növelik a fiskális hiányt.
Utalt arra, hogy az utóbbi években a termelékenység csak szerényen nőtt, ez most az egyik legfontosabb teendő. Úgy vélte: a gazdasági növekedést egyre inkább az innováció vezérli, kihívás a munkaerőpiac és az állam működése is.
Az államtitkár úgy látja: a gazdaság egyre több területén lehet érzékelni a munkaerőhiányt, a potenciális munkaerőtartalék pedig egyre szűkül. Problémát okoz a munkaerő mobilitásának alacsony szintje is.

Chikán Attila volt gazdasági miniszter, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora úgy vélte: a fejlődés fő gátjai az intézményrendszer, a termelékenység alacsony szintje és a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek. Szerinte az intézményi környezet tekintetében Magyarország az utolsó helyet foglalja el a közép-kelet-európai régióban.
A magyarországi termelékenységi mutató a nyugat-európai fele, miközben tartósan nő a legszegényebb és a leggazdagabb rétegek közötti jövedelmi különbség. Megjegyezte: kétségkívül fejlődött az elmúlt években a magyar gazdaság, de nem tudott felzárkózni Nyugat-Európához, miközben a nemzetközi gazdasági-pénzügyi környezet rendkívül kedvező volt. A professzor úgy véli: a V4-országok között a magyar gazdaság teljesítménye gyenge volt.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium exportfejlesztési főosztályvezetője, Szép-Tüske Rita utalt arra, hogy a külkereskedelmi áruforgalom 80 százalékát az Európai Unióval bonyolítja Magyarország, ám az utóbbi években jelentős, 20 százalékos volt a forgalombővülés a nyugat-balkáni országokkal.
A világ 33 országának egyikeként tavaly elértük a 100 milliárd eurós kereskedelmi forgalmat.
A tárca a HGC-program révén 200 magyar kis- és közepes vállalkozást támogat. Megjegyezte: összességében kétezer vállalkozás teljesített Magyarországon 250 millió forintos üzemi eredményt, ebből mintegy 1100 hazai, ugyanakkor a TOP 100 között csak 7 magyar tulajdonú cég van, az első 50 között egy sem. December elején 5 regionális központ nyílik, amelyek segítik az export tevékenységet Belgrádban, Isztambulban, Moszkvában, Sanghajban és Tokióban.
Idén 270, jövőre 180 millió forint áll rendelkezésre vízügyi programok export költségeinek a támogatására, de anyagi segítséget kaphatnak mezőgazdasági gépeket külföldre szállító cégek is.

Andor László közgazdász, volt uniós biztos hangsúlyozta: Ausztria és Németország példája azt mutatja, hogy a jobb oktatás, képzés és munkanélküli segélyezés jobb munkaerőpiaci teljesítményt eredményez. Felhívta a figyelmet arra, hogy 10 évvel ezelőtt, majd az azt követő években, a válság idején Nagy-Britanniába és Németországba nagyon sokan mentek dolgozni számos országból, ám közben csökkent a munkanélküliség, ez versenyképesség szempontjából mindkét országnak előnyt jelentett. Jelezte: a mostani, 2014-20 közötti uniós költségvetési ciklusban 22 milliárd euró EU-támogatás érkezett Magyarországra, például infrastrukturális beruházásokra, vállalkozások fejlesztésére.
Megjegyezte azt is: az Európai Bizottság a humánerőforrás fejlesztésére az eddigieknél magasabb összeget, százmilliárd eurót kíván fordítani a 2021-27 közötti, következő költségvetési ciklusban az Európai Unióban.”

Forrás:
Fejleszteni kell a magyar versenyképességet; Vöő György; Világgazdaság; 2018. szeptember 21.