jogközigazgatás: magyarszakirodalomtörténelem

A bürokráciacsökkentést tovább kell folytatni a közigazgatásban

Szerző: 2018. szeptember 30.No Comments

„A bürokráciacsökkentést tovább kell folytatni a közigazgatásban – hangzott el a Kilényi Géza egyetemi kutatóműhely rendezvényén, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Az idén márciustól működő kutatócsoport első ütemben az állami eljárások racionalizálásának alapkérdéseit vizsgálja. A kutatás eddigi eredményeit „A hazai közigazgatási eljárás és eljárási jog karakterisztikája” című kötetben foglalták össze.

Kilényi Géza az elmúlt fél évszázad egyik legmeghatározóbb magyar közigazgatás-tudósa volt Imre Miklós intézetvezető szerint. A rendezvény levezető elnöke kiemelte, hogy a kutatóműhely névadója a közigazgatási eljárásjog és az alkotmányjog területén alkotott igazán maradandót. A 80-as évek végén igazságügyminiszter-helyettes, majd az újonnan megalakított Alkotmánybíróság alapító tagja is volt. Imre Miklós szerint az egyetemi kutatóműhely egyik fő célja Kilényi Géza szellemi hagyatékának ápolása.

Az államról való gondolkodásban fontos változás történt 2010 óta Orbán Balázs szerint. A Miniszterelnökség államtitkára elmondta, hogy a korábbi neoliberális szemléletet felváltotta egy új államfilozófiai alapvetési rendszer, amelynek fontos jellemzői között van a cselekvő, alkotó kormányzás, a szolgáltató állam, valamint a hatékonyság és a dereguláció. Ennek a szemléletnek az alapja az új Alaptörvény elfogadása volt, de fontos lépésnek tekinthető az önkormányzati reform és az adósságállomány átvállalása, valamint a közigazgatással kapcsolatos különböző strukturális reformok. Az államtitkár az utóbbiak között említette a kormányhivatalok rendszerének kiállítását, a kormányablakok létrehozását és a minisztériumi háttérintézményi logika átgondolását. „Az átalakulás folyamatos, de a rendszer ma már kezd üzemszerűvé válni”- tette hozzá Orbán Balázs, aki szerint azonban van még tennivaló a közigazgatásban is. Az államtitkár úgy látja, hogy tovább kell növelni a kormányablakokban intézhető ügyek számát, meg kell újítani a közigazgatási eljárásjogot, új alapokra kell helyezni a közigazgatási bíráskodást és folytatni kell a megkezdett bürokráciacsökkentést. Hozzátette azt is, hogy a következő időszak egyik fontos feladata a közigazgatásban dolgozók bérrendezése, amely várhatóan már a következő évtől elkezdődhet majd.

Kilényi Gézával kapcsolatos személyes élményeit, benyomásait osztotta meg az érdeklődőkkel köszöntő beszédében Koltay András. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, mint egykori tanítvány elmondta, hogy a neves jogtudós egyetemi előadásain mindig tömegek voltak, ami szakmai tudása mellett jellegzetes előadói stílusának is köszönhető volt. „Kilényi Géza hidat képezett két világ között”- tette hozzá Koltay András, aki szerint ez a fajta hídemberi szerepe nyilvánult meg a 80-as évek végén miniszterhelyettesi és alkotmánybírói munkája során is. Elhangzott, hogy a neves jogtudós a sorok között láttatni engedte a valóságot, a mögöttes történetet is. Ugyanakkor mindig a tételes pozitív jogból indult ki és elítélte a fikciós szemléletet. Az NKE rektora szerint a névválasztás nagy felelősséget jelent a kutatóműhely számára, de minden lehetőség adott arra, hogy kiváló munkát végezzenek a kutatók.

Kilényi Géza hídember szerepéről szólt előadása első részében Patyi András is. A Kilényi Géza egyetemi kutatóműhely vezetője elmondta, hogy a neves jogtudós össze tudta kapcsolni az alkotmányjog tudományát és a közigazgatás-tudományt, valamint az elvi szintű tudományos gondolkodást és a tételes jogon alapuló jogászi gondolkodást. Patyi András szólt a bürokráciafogalom kialakulásáról és történeti változásáról is. Elhangzott, hogy manapság sokszor pejoratív értelemben használjuk azt és inkább a bürokratizmust értjük alatta, ami ellen küzdeni kell. Elhangzott az is, hogy amikor bürokráciacsökkentésről beszélünk, akkor egy munkamozzanatokból összeálló feladatról van szó. „A közigazgatásban dolgozó számára feladatnak minősül minden egyes munkamozzanat, amit végre kell hajtania. A feladattömeg mozgatása részben az eljárási törvényekből, részben az államháztartási jogszabályokból fakad”- fogalmazott Patyi András, aki hozzátette, hogy az eljárási szabályok egyszerűsítését vállalta magára az Államreform Bizottság. A kutatóműhely vezetője elmondta azt is, hogy az állami eljárásokból fakadó bürokrácia azonban nem azonosítható a közigazgatási eljárási törvénnyel.

„A közigazgatási eljárást és az állam működését komplexitásában kell szemlélni: átfogóan kell vizsgálni a közigazgatás eljárásait, működését, mint egy nagy élő emberi szervezetet, hiszen minden mindennel összefügg, a szervek is csak együtt képesek működtetni az egészséges szervezetet”- mondta előadásában Boros Anita egyetemi docens. A kutatásvezető szerint a közigazgatás tevékenysége nem korlátozódik a szűkebb értelemben vett közigazgatási (hatósági) szervek által ellátott feladatokra, hanem annál sokkal szélesebb térben mozog. „Ez azt jelenti, hogy az állam működésének, a közfeladatok ellátásának teljes spektrumát kell górcső alá venni ahhoz, hogy lássuk, melyek az államtól elvárt kívánalmak, és ezeket miként, milyen eszközökkel, milyen eljárási szabályok kidolgozása mentén lehet teljesíteni”- tette hozzá Boros Anita. Elhangzott, hogy az állami eljárások racionalizálásának alapkérdései kapcsán is két szegmens van a kutatás fókuszában: a klasszikus közigazgatási hatósági eljárás és eljárásjog, valamint a nem klasszikus közigazgatási eljárások hatékonysága. Eddigi kutatásaik során vizsgálták a hazai közigazgatási eljárásjogi kodifikáció három nagy generációját és beazonosították azok karakterisztikus jegyeit. Elvégezték a törvények normaszövegének összehasonlító elemzését, valamint létrehoztak egy közigazgatás eljárásjogi szakirodalmi adatbázist is, mintegy kétezer tudományos folyóirat-tanulmány feldolgozásával. A kutatómunka alapján a közigazgatási hatósági eljárás szabályozásával kapcsolatban megfogalmazták, hogy nemcsak az eljárás, de a teljes jogrendszer megszilárdulását szolgálná a stabilitás, a kiszámíthatóság és a jogalkotói fegyelem. A megfelelő szabályozás önmagában nem elegendő: az eljárások hatékonyságához szükséges a jogalkalmazók támogatása, megbecsülése, továbbképzése is.

A konferencián szó volt még többek között a közigazgatási eljárás szabályozásának nemzetközi modelljeiről, a közigazgatási eljárási kódexek hatályának szabályozási karakterisztikájáról, az eljárásjogi alapelvek, az alapeljárás szabályozásáról, valamint a közigazgatási hatósági döntések és a jogorvoslati, valamint a végrehajtási szakasz karakterisztikus jegyeiről is”

Forrás:
A közigazgatási eljárási jogot vizsgálják; Szöőr Ádám; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2018. szeptember 26.