Találat: közigazgatási eljárás

A bürokráciacsökkentést tovább kell folytatni a közigazgatásban

„A bürokráciacsökkentést tovább kell folytatni a közigazgatásban – hangzott el a Kilényi Géza egyetemi kutatóműhely rendezvényén, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Az idén márciustól működő kutatócsoport első ütemben az állami eljárások racionalizálásának alapkérdéseit vizsgálja. A kutatás eddigi eredményeit „A hazai közigazgatási eljárás és eljárási jog karakterisztikája” című kötetben foglalták össze. Kilényi Géza az elmúlt fél évszázad egyik legmeghatározóbb magyar közigazgatás-tudósa volt Imre Miklós intézetvezető szerint. A rendezvény levezető elnöke kiemelte, hogy a kutatóműhely névadója a közigazgatási eljárásjog és az alkotmányjog területén alkotott igazán...

Részletek

Kötelező erejű intézkedésekre lenne szükség a levegőminőségi tervekben

„A környezetvédelmi hatóság értelmezése szerint a levegőminőségi terveket nem közigazgatási eljárás keretében fogadják el, így azok nem minősülnek kötelező erejű határozatoknak; emiatt a tervekben megfogalmazott légszennyezettséget csökkentő intézkedések is csak ajánlásnak tekinthetőek. Mindez abból a hatósági tájékoztatásból derül ki, amelyet a Levegő Munkacsoport kapott válaszul a Budapest környékére készített terv felülvizsgálatára vonatkozó kérelmére. Az Európai Unió légszennyezettséggel kapcsolatos szabályozásának egyik legfontosabb eleme a levegőminőségi terv. Ezt minden olyan zónában el kell készíteni, ahol szennyezettebb a levegő az előírt határértékeknél. A Levegő Munkacsoport...

Részletek

Jelentős változásokra kell felkészülnie a hazai vállalkozásoknak, mert 2018. január 1-jén életbe lép az új Közigazgatási Perrendtartás

„Jelentős változásokra kell felkészülnie a hazai vállalkozásoknak: 2018. január 1-jén lép életbe az új Közigazgatási Perrendtartás, ami többek közt a vállalatok adópereit is felforgathatja. Az új rendszerben az érintetteknek már egy adóellenőrzés első pillanatától kezdve szem előtt kell tartaniuk az esetleges peres eljárás szempontjait –hívják fel a figyelmet az EY Magyarország szakértői. Tavaly novemberben és idén év elején fogadta el az Országgyűlés 2018. január 1-jén hatályba lépő új polgári perrendtartásra (Pp.) és közigazgatási perrendtartásra (Kp.) vonatkozó törvényjavaslatokat. Az új peres szabályok alapjaiban...

Részletek

Szeretünk pereskedni? – több ezer ügy a fővárosi kormányhivatalnál

„Évente mintegy 3300 ügyet lát el a fővárosi kormányhivatal Jogi és Perképviseleti Főosztálya. A közigazgatási határozatok és a kártérítési eljárások legnagyobb részben földhivatali ügyekkel kapcsolatosak, ugyanakkor a támogatott határozatokról ritkán bizonyosodik be, hogy jogsértőek, ezt mutatja a 85 százalékos pernyertesség – mondta a Rádió Orientnek Puskásné Németh Márta, főosztályvezető-helyettes. Évente mintegy 3300 peres és nem peres ügyet lát el a Jogi és Perképviseleti Főosztály 21 munkatársa. Amíg a peres ügyek bíróság előtti nyilvános eljárásban zajlanak, addig a peren kívüli eljárások a közigazgatási...

Részletek

A közigazgatási eljárás és az ésszerű időtartam

„Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a jó közigazgatásról szóló ajánlása szerint: A közigazgatási hatóságoknak ésszerű időn belül kell teljesíteniük kötelezettségüket és kell eljárniuk. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a közigazgatási hatóságok mérlegelési jogkörének gyakorlásáról szóló ajánlása pedig eképpen fogalmaz: A közigazgatási hatóság mérlegelési jogkörének gyakorlása során döntését az adott ügy szempontjából ésszerű határidőn belül hozza meg. „A lassú közigazgatás rossz közigazgatás”, következésképpen az ügyek gyors vitele a megfelelő közigazgatás egyik fő ismérve. Ezen elv különös jelentőséggel bír azokban az esetekben, ahol egy...

Részletek

A közigazgatási eljárás jogorvoslati rendszere Magyarországon

„...Az értekezés elkészítésének célja az volt, a kutatások arra irányultak, hogy a közigazgatási hatósági eljárásban a jogorvoslatok kielégítik-e az ügyféli oldalon jelentkező igényeket. Hazákban a jogorvoslatok szabályozásának kapcsán mindig megjelenik egy úgynevezett alkotmányos követelmény. Ez abból ered, hogy az Alkotmány, és jelenleg az Alaptörvény is alapjogként deklarálja a jogorvoslathoz való jogot. Ez a tény határozta meg gyakorlatilag a kutatás egyik irányát. A kutatásnak ugyanis szükségképen arra is ki kellett terjednie, hogy a hatályos jogorvoslati rendszer kielégíti-e az Alaptörvény által támasztott igényeket. Kutatásaim...

Részletek