Magyar fiatalok a Kárpát-medencében – Magyar Ifjúság Kutatás 2016

„2016-ban sorban az ötödik nagymintás ifjúságkutatásra került sor Magyarországon és a Kárpát-medencei nagyobb magyar régiókban, így Erdélyben, Felvidéken, Vajdaságban és Kárpátalján. A 15–29 évesekre vonatkozó Magyar Ifjúság Kutatás 2016 során számos kérdéskörrel foglalkoztunk, amelyek többsége összehasonlításra érdemes, így a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok körében egyaránt vizsgálható. Az összesen 12 ezer megkérdezett fiatal részvételével készült reprezentatív kutatás a fiatalok megismerését célzó szakmai munkának számos elemzési lehetőséget kínál. Ennek első lépései a 2017-ben megjelent magyarországi és külhoni gyorsjelentések voltak. A kutatás eredményeit összefoglaló tanulmánykötet a következő ezen lépések sorában, amely már elérhető elektronikusan is.

A projekt vezetőjeként – a 2012-es kutatás során alkalmazott gyakorlatnak megfelelően – a tanulmánykötettel megnyílik a lehetőség a kutatás adatbázisainak és az alkalmazott kérdőíveinek használatára kizárólag nonprofit, oktatási és kutatási célra! Ahhoz, hogy Ön is használhassa ezeket, most sem kell mást tennie, mint adatigénylő e-mailt írni az iroda@kutatopont.hu e-mail címre.[Kutatópont]”

„Négy évente készül el a 12 ezer hazai fiatalt vizsgáló, reprezentatív Magyar Ifjúság Kutatás. A 2016-os eredményeket mostantól olvashatjuk összefoglaló kötetben, ami túl nagy meglepetéseket nem okoz, de sok feltételezést megerősít a magyar fiatalok digitális eszközökhöz való hozzáállásával kapcsolatban is.
Megjelent a Magyar Ifjúság Kutatás 2016-os eredményeit összefoglaló kötet, amelyet a héten a Budapesti Corvinus Egyetemen mutatott be a szerkesztést végző Székely Levente, a tanulmányok szerzőivel közösen. A nagymintás, 12 ezer fiatal (15-29 éves) megkérdezésével készülő, reprezentatív vizsgálatot a kutatók négyévente végzik el, így most éppen az előző kutatási szakasz lezárulásánál és az új kezdeténél tartunk. A vizsgálat széles körben méri a fiatalokat például a társadalmi mobilitás, oktatás, karrierpálya, kapcsolatok, kultúra, politika szempontjából, de ahogy a könyvbemutatón is többször visszatértek rá a szerzők, a digitális világ fiatalokra gyakorolt hatása egy kiemelkedően fontos terület, amelyet a kötetben Székely Levente és Aczél Petra foglal össze a “Magyar világ 2.0 – Fiatalok és az új média” alfejezetben.

Döbbenetesen nőtt az okostelefonok szerepe
Az infokommunikációs technológia jelenléte természetesen tovább növekedett a magyar fiatalok életében, míg 2004-2008 közt az otthoni internet vált általánossá, addig 2012-2016 közt az okostelefonok. Ez a jelenség pedig a mindennapi tevékenységeket is befolyásolja a kapcsolattartástól a tanuláson és a munkán át a szabadidő-eltöltésig – foglalja össze a gyorsjelentés is. A 2016-os adatok szerint a fiatalok 29 százaléka dolgozik olyan helyen, ahol a technológia intenzív használata szükséges. Továbbá 85 százalék otthonában van számítógép, de az is egyértelmű, hogy az internet már “levált a számítógépről”, hiszen ennél sokkal több eszközről elérhető.

A legfontosabb eszköz nyilván az okostelefon, amellyel 2012-ben még csak a fiatalok 31 százaléka rendelkezett, de 2016-ban viszont már 85 százaléka, és az eszközökhöz 70 százaléknak kapcsolódott internet-előfizetése is – ami arányaiban szintén nagy ugrás a 2012-es fele-fele arányhoz képest. Emellett pedig 57 százalék rendelkezik saját laptoppal, 25 százalék tablettel, 12 százalék játékkonzollal és 6 százalék birtokában van valamilyen okosóra vagy más aktivitásmérő is. Ezzel párhuzamosan viszont látható, hogy a fiatalok saját birtokában lévő számítógépek, PC-k aránya négy év alatt 63-ról 55 százalékra lecsökkent, hiszen már nem ez a hozzáférés elsődleges módja.

Érdemes itt pár mondatot ejteni róla, hogy bár az internet elterjedtségét gyakran “szinte teljesként” emlegetik, de valójában még mindig 170 ezer magyar fiatal egyáltalán nem fér a hálóhoz. Ezen belül is egyrészt a regionális fejlettséggel párhuzamosan növekszik az ellátottság, vagyis a nyugati országrész és a központi régió kiemelkedő eredményt mutat, míg Észak-Alföld és Észak-Magyarország erősen elmarad (20 százalékponttal) az országos átlagtól. “A település típusa erőteljes különbségekre világít rá. A fővárosban és a falvakban élők között szinte ugyanolyan jelentőségű szakadék van, mint a legalacsonyabb és legmagasabb iskolai végzettségnél tapasztaltak esetében.” – írja a tanulmány.

Másrészt pedig az internetpenetráció az anyagi jóléthez köthető, mivel a szubjektív bevallás szerint gond nélkül élők vagy beosztással jól kijövők 96-97 százalékának van otthoni hozzáférése, és használják is naponta az internetet, viszont az arány a jóléttel csökken, így a nélkülözők közül már csak 36 százaléknak van napi szintű netes hozzáférése. Az újabb technológiák pedig túlnyomó többségben a városias településeken, a kedvezőbb régiókban és a magasabb iskolai végzettségű családokban vannak jelen. Ahogy a kutatók is megjegyzik, a digitális bennszülött kifejezést éppen ezért érdemes körültekintően használni, hiszen közel sem mindenhol adottak a digitális eszközökhöz és az internethez a feltételek.

Tényleg csökken a tévénézés aránya
Párhuzamosan a digitális eszközök és az internet terjedésével a média szerepe is megváltozott a hétköznapokban, hiszen már a szabadidő kétharmadában jelen van a digitális média. A változás érthető módon az analóg média, főleg a tévénézés kárára történt, melyre külföldi kutatások kapcsán már rámutattunk. A kutatásból pedig pontosan láthatjuk, hogy a magyar fiatalok körében is az internet vette át a vezető szerepet, melyet naponta 88 százalék használ, míg televíziót csak 63 százalékuk néz napi szinten.

Jól látható a hazai kutatásból azaz évek óta tartó folyamat is, hogy a videós tartalmak leváltak a televízióról, így már csak 48 százalék néz videókat televíziókészülékeken, akár például filmeket, klipeket vagy híradókat. A magyar fiatalok további 35 százaléka használja erre a számítógépet vagy laptopot és 7 százalék a mobiltelefont. Ez az arány 2016 óta mostanra valószínűleg még jobban eltolódott a telefonok felé, de azt is érdemes hozzátenni, hogy a kérdés az elsődleges fogyasztásra és nem a kizárólagosságra vonatkozott. A tévé és az internet mellett a rádió inkább csak heti médiumként jelenik meg, míg a nyomtatott sajtónál legnagyobb a távolmaradók aránya.

Metodológia
Az ezredforduló óta sorban az ötödik alkalommal készült el a 2016-os nagymintás és reprezentatív Magyar Ifjúság Kutatás 12 ezer fő megkérdezésével. A 15-29 éves korosztályra irányuló vizsgálatot a Kutatópont Intézet végezte el az Új Nemzedék megrendelésére. A 12 ezer főből 8 ezer fiatal képezi a magyarországi és további 4 ezer fő a határon túli magyar mintát. A vizsgálat az élet valamennyi területén mérte a fiatalokat, közülük az újmédiára vonatkozó kérdések csak egy csoportot jelentettek. A kutatás legfőbb eredményeit az 500 oldalas “Magyar fiatalok a Kárpát-medencében: Magyar Ifjúság Kutatás 2016” című könyv foglalja össze, melynek a kutatók 2018. szeptember 24-én tartották a bemutatóját. Az adatokhoz a kutatók elméletileg hozzáférést kapnak, de ehhez nyilvános linket nem találtunk, azt valószínűleg a Kutatóponton keresztül lehet igényelni.[HWSW.hu]”

Forrás:
Magyar fiatalok a Kárpát-medencében – Magyar Ifjúság Kutatás 2016; Kutatópont; 2018. szeptember
170 ezer fiatal nem fér hazánkban internethez; Habók Lilla; HWSW.hu; 2018. szeptember 27.
Magyar fiatalok a Kárpát-medencében – Magyar Ifjúság Kutatás 2016 (PDF – a kutatási jelentés)

A bejegyzés kategóriája: hírközlés, Internet, szakirodalom, társadalom, távközlés
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , .
Közvetlen link.