energiainformatikaközigazgatás: magyartársadalom

Élet 2050-ben – ülésezett csütörtökön a Székesfehérvár Jövőjéért Egyesület

Szerző: 2018. december 3.No Comments

„Székesfehérvár 2050 címmel tartotta soros ülését a Városházán a Székesfehérvár Jövőjéért Egyesület. Egy korábbi, hasonló témájú tanácskozáson globális kitekintést tettek a résztvevők a rohamosan fejlődő technológiai újításokról, a mesterséges intelligenciák mindennapi szerepéről. Az ülésen a világméretű változásoknak a magyar nagyvárosokra gyakorolt hatásairól volt szó.

Tovább folytatta az egyesület a Székesfehérvár 2050 címmel tartott nyár eleji megbeszélését azzal, hogy a rohamosan fejlődő technológiai újdonságok vajon milyen hatást gyakorolnak majd a nagyvárosok fejlődésére.

Az ülésen Pukler Gábor tanácsadó tartott előadást, beszélt többek között az okos városok, smart city-k jelenlegi státuszáról Magyarországon. Nagyon nehéz megmondani, hogy milyen lesz a világ és a város 2050-ben. Példaként említette, hogy 2008-ig senki nem hitt abban, hogy mobiltelefonnal tudunk majd parkolni, ma már azonban a parkolási tranzakciók 78 százaléka mobilon keresztül történik. A technológiafejlődés sokkal előrébb jár, mint a felhasználás, mert keveset költünk az oktatásra. Az okos városhoz azonban okos emberek is kellenek – mondta.

Beszélt néhány hazai nagyváros smart projektjeiről. Debrecen erős a közlekedés-fejlesztésben, a városban bankkártyával lehet fizetni a tömegközlekedésben, van okos zebra is, amikor az autós fényjelzést kap arról, ha útján egy gyalogátkelőhely felé közelít, az ilyen zebráknál pedig még nem volt baleset. Szolnokon városkártya működik, amely nem kedvezménykártya, viszont használható közlekedésre, kismamának bérletre, könyvtári kölcsönzésre és biztonságos beléptetésre egy szórakozóhelyen. Kaposvár – a cukorgyártásra építkezve – fontos lépéseket tett azért, hogy független legyen az energiaszolgáltatóktól, Kecskeméten parkolási applikáció működik, amely megmutatja a szabad parkolóhelyeket a közlekedőknek.

Székesfehérvár stratégia mentén halad a fejlesztésben, okosan gazdálkodik, csak olyan smart szolgáltatásokat és smart technológiákat igyekszik bevezetni, melyekre valóban szükség lehet. Kiemelt az elektromos autók és a töltőpontok számának növekedése, az innovációs központok létrehozása, a fiatalok megszólítása applikációval, a turisztikai mobilapplikációk fejlesztése, illetve a solar fa működtetése közterületen a mobileszközök töltésére és az ingyenes wi-fi használatra.

Pukler Gábor arról is beszélt, hogy 2050-ben világméretű feladat lesz a fenntarthatóság biztosítása és a mesterséges intelligenciák használata az élet meghosszabbítására, gyógyításra, szervek helyettesítésére. Kiemelte: az algoritmusok most még segítenek, később azonban irányítanak majd. Ahogy fogalmazott: helyettünk dönt a mesterséges intelligencia, mi pedig hallgatni fogunk rá.

A Székesfehérvár Jövőjéért Egyesület ülésén tagfelvétel is történt. A testület egyhangúlag elfogadta Szilády Dezső felvételét, aki Fehérváron született, azóta is itt él és elkötelezett lokálpatrióta, továbbá családja, munkája is a városhoz köti. Az Albatrosz Repülő Egyesület elnökéként pedig elhivatott a repülés hagyományainak ápolásában. Európában egy város nem lehet meg légiközlekedési desztináció nélkül, ezért dolgoznak Székesfehérváron is.”

Forrás:
Élet 2050-ben – ülésezett csütörtökön a Székesfehérvár Jövőjéért Egyesület; Havasi Tímea; Székesfehérvár Városportál; 2018. november 30.