Mérlegen a jó állam, kétnapos konferenciát szenteltek a Jó Állam Jelentés 2018-nak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

„Kétnapos konferencián mutatják be és vitatják meg az idei Jó Állam Jelentést (JÁJ) a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Az immáron negyedik éve megjelenő, tudományos hátterű kormányzati teljesítményértékelés az intézmény Államkutatási és Fejlesztési Intézetének koordinálásával készült több száz kutató és szakértő közreműködésével.

Az NKE megalakulása óta folyamatosan bővíti és fejleszti a jó állammal, a jó kormányzással kapcsolatos kutatásait. Ezen eredmények először 2015-ben öltöttek testet, amikor megjelent az első Jó Állam Jelentés, amely egy saját adatbázisra támaszkodó autonóm értékelési rendszer működtetésével visszacsatolást ad a kormányzati hatékonyság változásairól. A kutatás nem titkolt célja, hogy az évenként megjelenő jelentések a kormányzati döntések támogatásának egyik lehetséges, tudományosan megalapozott eszközévé váljanak. A JÁJ eredményei ezúttal is egy jól áttekinthető, sakktáblára emlékeztető, színes mátrixban, az ún. „Jó Állam Mozaik”- ban jelennek, amely a hat hatásterület valamennyi dimenzióját háromfokú skálán (erősödés, optimista várakozás, fejlesztendő terület) értékeli. Ahogy tavaly, úgy idén is a Jó Állam Szakmai Napokon mutatják be a legfrissebb adatokat tartalmazó dokumentumot a speciális jelentésekkel együtt. Utóbbiak a honvédelem, a rendészet, az igazságszolgáltatás és a közigazgatás területét elemzik mélyebb összefüggésekben.

„Manapság egyre növekvő igény mutatkozik az állam értékteremtő és értékvédő szerepvállalására a politikai, gazdasági és társadalmi változások folyamatában”- mondta a rendezvényt megnyitó köszöntőjében Koltay András. Az NKE rektora szerint a jó kormányzás és a jó közigazgatás megteremtésének egyik eszköze lehet a kormányzati teljesítmény mérésére és értékelésére alkalmas tudományos természetű indikátorrendszer. Hozzátette, hogy a jelentés eredményei azonban más területeken is hasznosulhatnak, így például a KÖFOP-projektek eredményességének és hatásainak mérésében is megjelentek az úgynevezett Jó Állam Mutatók. Koltay András szerint szükség van a projektek eredményeit feltáró mérések elvégzésére, hogy a fejlesztésekben érintett szervezetek és az állampolgárok számára is érzékelhető módon jelenjenek meg a fejlesztések eredményei és hatásai. „Ez jelenti a közigazgatás-fejlesztési programok végcélját, amelynek sikeres teljesítése révén hazánk pozíciói érzékelhető javulást mutatnak a magas presztízsű nemzetközi értékelésekben, rangsorokban”- fogalmazott a rektor. Koltay András köszönetet mondott mindazon partnereknek, így a többi között az Állami Számvevőszék, a Központi Statisztikai Hivatal és az Országos Bírósági Hivatal munkatársainak, akik aktívan vettek részt az idei jelentés elkészítésben is.

Az idei Jó Állam Jelentés is az NKE Államkutatási és Fejlesztési Intézetének (ÁKFI) koordinálásával készült. Az intézet igazgatója szerint az állammal foglalkozó kutatások számos nemzetközileg is meghatározó tudományterületet érintenek az orvostudománytól kezdve a matematika tudományán keresztül a jogtudományig. Ezen tudományterületek szinte mindegyikéhez kapcsolódnak az ÁKFI által irányított tudományos tevékenységek. „Ezek közül is kiemelkednek a jó állam-kutatások, vagy például a Barabási Albert László nemzetközi hírű professzor szakmai vezetésével zajló hálózatkutatás”- tette hozzá Auer Ádám. Az igazgató szólt arról is, hogy a jó állammal kapcsolatos tudományos munkában mintegy hatszáz kutató vesz részt, akiknek a munkáját egy jól felépített menedzsment rendszer segíti.

Kaiser Tamás, a jó állam-kutatások szakmai vezetője szólt arról, hogy a JÁJ helyzetképet ad egy-egy hatásterületről vagy dimenzióról, amelyek a kormányzati képességek érvényesülésnek és mérhetőségének színterei. Elhangzott, hogy a jelentés konkrét és hiteles adatokra épül, de hivatalos statisztikák mellett alkalmanként nem hivatalosnak tekintett adatforrásokat is használtak a kutatók. Kaiser Tamás szerint azért is van szükség nemzeti jellegű kormányzati teljesítményértékelésre, mert a nemzetközi szervezetek adatokat ugyan közölnek, de nem adnak közvetlen értékelést, nem reagálnak az ország-specifikus problémákra. Az idei JÁJ szerkezetében hasonló a korábbiakhoz, de az eddiginél is nagyobb hangsúlyt fektettek a szakemberek az adatok nemzetközi és a területi összehasonlítására, valamint a lakossági vélemények becsatornázására. A jövőben szeretnék szélesíteni és mélyíteni a kutatásokat, de folyamatosan napirenden van a nemzetközi módszertanok feldolgozása, valamint az online térben való megjelenés erősítése is.

„A Jó Állam Jelentés a KÖFOP eredményesség mérések egyik eszköze”- mondta el előadásában Csuhai Sándor. Az ÁKFI Mérési és Módszertani Iroda vezetője szólt arról, hogy a KÖFOP projektek kedvezményezettjeinek a jó állam mutatókkal kapcsolatban is kell vállalásokat tenniük. „A Jó Állam Jelentés olyan rendszereket mér, amelyeket a KÖFOP fejleszteni szeretne”- hangsúlyozta a szakember. A két rendszer így összekapcsolódik, hiszen a jelentés mutatóiban a KÖFOP eredményeinek is meg kell jelenniük.

A konferencián sor került az egyes hatásterületekhez kapcsolódó eredmények bemutatásra. Kis Norbert dékán, a Biztonság és bizalom hatásterület vezetője elmondta, hogy egyre erősebb biztonsági kockázatok jelennek meg a világban és hazánkban is, így különösen fontos ezen témák kutatása. Az idei jelentés nagyon kedvező összképet mutat a hatásterület egészéről: különösen pozitív fejlemény a közbizalom, biztonságérzet gyors és folyamatos javulása, de például az adatbiztonság és az átláthatóság területén vannak fejlesztendő területek. A létbiztonság dimenzióban örvendetes a munkanélküliségi ráta folyamatos csökkenése, de itt is jelentős területi eltérések vannak az adatokban, amelyeken érdemes lenne javítani.

A Pénzügyi stabilitás és gazdasági versenyképesség hatásterület eredményeit bemutató Csath Magdolna professzor elmondta, hogy kutatásukban érintették a társadalmi versenyképesség területét is. Amíg a pénzügyi stabilitás kapcsán folyamatosan javuló tendenciákat tapasztalhatnak a kutatók, addig a humántőke és az innováció területén továbbra is jelentős a lemaradásunk. Például jóval az uniós átlag alatt költünk GDP-arányosan kutatás-fejlesztésre, de a felnőttképzésben való részvétel aránya is jóval alacsonyabb hazánkban, mint az EU-átlag.

A Jó Állam Jelentés Közösségi jóllét hatásterületét Báger Gusztáv professor emeritus mutatta be. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára elmondta, hogy számos területen tapasztalható előrelépés a korábbi évekhez képest: jelentősen növekedett például a havi nettó átlagkereset, csökkent a gyermekekre vonatkozó jövedelmi szegénység kockázata és növekedett a teljes termékenységi arányszám, valamint a gazdaságilag aktív munkavállalók aránya. A szakember a fejlesztendő területek közé sorolta az oktatást és az egészségügyet.

„A fenntarthatósággal azért is érdemes foglalkozni, mert például az éghajlatváltozásnak Magyarországra nézve is jelentős következményei vannak” – mondta Hetesi Zsolt tudományos főmunkatárs a Fenntarthatóság hatásterület bemutatásakor. A szakember elmondta, hogy a természeti erőforrásaink fokozatosan fogynak, ezért nagyobb hangsúlyt kellene helyezni az ökológiai gazdálkodásra, a védett területek számának növelésére. Ugyanakkor pozitív fejlemény, hogy 50 százalékra nőtt a hulladék feldolgozás aránya és csökkent az egy főre eső hulladék mennyisége.

A Jó Állam Jelentés Demokrácia hatásterületét bemutató Cservák Csaba tudományos főmunkatárs elmondta, hogy olyan területeket vizsgáltak, mint például a politikai részvétel aránya, a társadalmi párbeszéd előmozdítása, a politikai pártokba vetett bizalom mértéke, vagy a sajtószabadság helyzete. A hatásterület dimenziói közül előrelépés tapasztalható a politikai részvétel és a társadalmi kapcsolatok előmozdításában, a politikai verseny és a demokratikus joggyakorlás biztosításában. A jelentés szerint azonban a sajtószabadság és szólásszabadság biztosítása fejlesztendő területnek minősül.

Több vonatkozásban mérhető előrelépés a Hatékony közigazgatás hatásterületen is. Kádár Krisztián c. egyetemi docens elmondta, hogy pozitív fejlemény a közigazgatási ügyintézési csatornák növekvő kínálata, a csökkenő ügyfélteher, a közszolgálat személyi állományának kor szerint kedvezőbb összetétele. Utóbbi esetében azonban még mindig jelentős a fluktuáció és az elektronikus ügyintézés ismertsége is még elég alacsony szintű.

A konferencián a jó kormányzás statisztikai mérésével kapcsolatos nemzetközi kezdeményezésekről is szó volt. Szentgyörgyi Zoltán, a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezetője elmondta, hogy olyan nagy szervezetek is végeznek kormányzati teljesítményértékelést, mint például a Világbank, az OECD, az EUROSTST vagy az IMF.

A kétnapos rendezvényen a Jó Állam Jelentéshez kapcsolódó speciális jelentéseket is bemutatják.

A Jó Állam Jelentés idei változata hamarosan elektronikusan is elérhető lesz az NKE honlapján.”

Forrás:
Mérlegen a jó állam; Szöőr Ádám; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2018. december 5.
Konferencia: Program és Prezentációk (feltöltés alatt)

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:magyar
Kiemelt szavak: , , , , , , , , .
Közvetlen link.