Platformok, robotok és a jog: Új szabályozási kihívások az információs társadalomban (letölthető)

„Ez a könyv ennek a három új jelenségnek, a Big Datának, a platformoknak és a robotoknak a jogra gyakorolt hatásáról fog szólni. Ez azt is jelenti, hogy bár a könyvben lesz szó a hetvenes, nyolcvanas évek információstársadalom-elméleteiről is, a könyv alcíme második felének („az információs társadalom”) itt egy elég szûk értelmezését alkalmazom…A fejezetek tehát a következők: az első kettő inkább elméleti jellegû. Az első téma a jog és az információs társadalom egymáshoz képesti viszonyát általában taglalja, főként abból a szemszögből, ahogy az a fejünkben él, azaz az információs társadalommal kapcsolatos percepcióinkról és a jog viszonyulásáról szól. Azért kapta a narratívák címet, mert azt taglalja, hogy egyrészt a hétköznapi beszédünkben miként próbáljuk megragadni ezeket a jelenségeket, illetve másrészt, hogy ezen belül a jog hogyan „képzeli el”, narrálja, milyen hagyományos kategóriákba próbálja besorolni ezeket. Pontosan azokról a kijelentésekről van szó, mint hogy a Facebook „médiacég”, vagy hogy az Uber „diszpécserszolgálat”. A II–V. fejezetekben részben a kihívásokról magukról beszélek, részben pedig a jog által (eddig) adott (nagyrészt eléggé vitatható) válaszokról. A II. fejezet a Big Data címet viseli. Ez még mindig egy általános – ha úgy tetszik, jog- és társadalomelméleti – megközelítés, amely a jelenlegi egyik legdivatosabb narratívát igyekszik körbejárni: a Big Data narratíváját, illetve a jog Big Datához kapcsolódó legfontosabb kérdését, a privacyhez (a magánélet háborítatlanságához) fûzôdô viszonyát. A III. fejezet az ún. horizontális platformok (javarészt a Facebook és a Google), joggal kapcsolatos dilemmáit részletezi, vállaltan oly módon, hogy a problémákat aránytalanul tárgyalja, amely részben egyéni ízlésítéletet tükröz. (Azaz, a számomra legfontosabbnak tűnő problémákat emeltem ki.) A negyedik a vertikális platformok (javarészt az ún. sharing economyt képviselő két nagy cég, az Uber és az Airbnb) szabályozási dilemmáit, az ötödik rész a mesterséges intelligencia, a robotika, és utóbbinak látványos és mára egészen kézzelfogható közelségbe került alkalmazá- sát, az autonóm járművek szabályozási dilemmáit tartalmazza. Végül, ahogy azt korábban említettem, a VI. fejezet a jogászkodás és a jogtudomány egyébként egymással összefüggő területeinek átalakulásáról szól.”

Forrás:
Platformok, robotok és a jog: Új szabályozási kihívások az információs társadalomban; Ződi Zsolt; Gondolat; ISBN 978-963-693-865-9; 2018
A könyvet korábban már ismertettük (lásd: eGov Hírlevél, 2018. december 17. ). Most viszont szabadon elérhetővé vált minden regisztrált felhasználó számára.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, informatika, jog, szakirodalom, technika
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.