A krea­tívipar új üzleti modelleket és digitális innovációkat segít a felhasználók igényeihez illeszteni

„A XXI. század egyik leggyorsabban növekvő gazdasági ága a krea­tívipar, amely az új üzleti modelleket és digitális innovációkat segít a felhasználók igényeihez illeszteni – mondta el lapunk kérdésére Fülöp József, az Innová­ciós és Technológiai Miniszté­rium (ITM) kreatívipari miniszteri biztosa. A szakember, aki egyben a MOME rektora, az átadás előtt álló új campust kreatívipari tudásparkká kívánja fejleszteni.

– Sokan még nem is hallottak róla, mások talán nem értik pontosan, hogy mi is az a kreatívipar. Hogyan definiálná a nagyközönség számára?
– Ha nagyon leegyszerűsítem, akkor azt mondhatom, hogy azokat a kreatív képességeken, készségeken alapuló egyéni vagy csoportos tevékenységeket soroljuk ide, melyek egyszerre képesek kulturális és gazdasági hatással bírni. Tipikus példa az építészet vagy a film világa, amit mi, magyarok egyszerre emlegetünk filmművészetként vagy filmiparként is, annak függvényé­ben, hogy az alkotói vagy üzleti aspektusa felől közelítünk. Amiért egyre többet hallunk erről a kissé még szokatlan iparágról, az a digitális gazdaság térhódításának köszönhető. Ebben egyre nagyobb jelentőséggel bír a felhasználói élmény, a felhasználóbarát eszközök, szolgáltatások, termékek sora. Erre az egyik legjobb példa maga az okostelefon, amelyet ­Steve Jobs és csapata úgy rakott össze, hogy a felhasznált műszaki megoldások nagy része már létezett, különböző termékekben a piacon is volt. De kihasználva a technológiai lehetőségeket, először ők tudtak a felhasználóra összpontosítva új eszközt kialakítani, ezzel együtt különböző integrált szolgáltatásokat szó szerint a kezünkbe adni. Ez eddig a XXI. századi kreatívipar egyik csúcsteljesítménye, már csak azért is, mert megjeleníti a dizájn új alkalmazási formáit (dizájnalapú fejlesztés, termék- és szolgáltatástervezés), de a klasszikus formatervezésben is kiemelkedő minőség. Mint látható, a kreatív ipar többek között segíthet kapcsolatot teremteni a digitális világ és az emberek között, új értékláncok jöhetnek létre magas hozzáadott értékkel, élhetőbbé téve mindennapjainkat. Magyarországon, ahol a természeti erőforrások csak korlátosan állnak rendelkezésünkre, az emberi kreativitáson alapuló tevékenységek komoly lehetőségeket kínálnak.

– Hogyan tudnak ebből profitálni a nem éppen tőkeerős hazai vállalkozások, kkv-k?
– A korunkat meghatározó újabb ipari-technológiai forradalom kihívásokkal és lehetőségekkel egyszerre jelentkezik. Ennek egyik megnyilvánulása, hogy a digitális világban bárhol árulható a portéka, nincs feltétlen szükség egy jó helyen lévő üzletre, áruházra. A világ legnagyobb szállásadással foglalkozó vállalkozása egyetlen szállodát vagy szobát sem birtokol, a legnagyobb forgalmú taxiscég pedig úgy működik, hogy egyetlen autót sem üzemeltet. Mérnökök, informatikusok, dizájnerek, gazdasági és egyéb szakemberek együttműködéséből itthon is sok innovatív megoldás születhet, amelyeket a vállalkozók is hasznosíthatnak. Ez kihathat a termékek fejlesztésére vagy a szolgáltatási lehetőségek alakítására, és a hagyományos tevékenységeket is új dinamikával láthatja el. Nyilván nem mindenkinek jelent ez azonnali kiugrási lehetőséget, de Magyarországon is egyre inkább a gazdasági, üzleti életet erősítheti, élénkítheti ez a szektor is. A kreatívipar már ma is jelentős gazdasági aktivitásnak tekinthető, itt dolgozik a hazai foglalkoztatottak 4,4 százaléka (szélesebb értelemben, szerzői jogi ágazatokkal 7,5 százaléka). A kreatívipar adja a gazdasági teljesítmény 3,7 százalékát (szélesebb értelemben, szerzői jogi ágazatokkal 8 százalékát), növekedési üteme a gazdaság egészéhez képest ötszörös.

– Milyen eszközei vannak a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemnek (MOME), illetve mint miniszteri biztos, hogyan tud a munkájával hozzájárulni a hazai kreatív ipar fejlődéséhez?
– Az egyetemünk lassan birtokba veheti a teljesen megújított campusát, amely a nemzetközi szinten is magasan jegyzett művészeti oktatás mellett a kreatívipar innovációs bázisaként is működik majd. Kísérletezni, illetve fejleszteni fogunk, partnerséget kialakítva a versenyszféra szereplőivel, melynek köszönhetően közvetlenül értékesíthető, hasznosítható termékek születnek majd. Mindezzel együtt létrehozunk egy dizájn­innovációs kompetencia-központot is, ahol kutatni, alakítani tudjuk azokat a metodikákat, melyeket az egész iparág hasznosíthat majd. Kiemelt témáink között szerepel az a társadalmi felelősségvállalással együtt kezelendő tevékenység, mely a településeink – városok, falvak – élhetőségét, fenntartható fejlődését segíti elő. Mindez azt is magában foglalja, hogy például a mesterséges intelligencia lehetőségeit miként tudjuk nemcsak gazdaságosan, de etikusan is alkalmazni, milyen viszonya lesz az így létrejövő digitális megoldásoknak az emberekhez. Legyen szó önvezető autókról, virtuálisan látogatható múzeumokról vagy online megtekinthető kiállítási tárgyakról, a dizájnerek legfontosabb feladata az lesz, hogy az emberek számára hasznos és értelmezhető, humánus végeredmény szülessen. Kreatívipari biztosként a feladataim közé tartozik, hogy felmérjük a rendelkezésre álló intézményrendszert. Olyan szabályozási javaslatokkal szeretnék előállni, amelyek segítik a kreatívipar, a gazdaság és az oktatás szinergiáit megteremteni. Szeretnék minél hatékonyabban a kreatívipar gazdaságfejlesztő erejére építeni: ilyen, sok-sok egyéb mellett, a gazdaság digitális átállása, a kreatív ipar által generált korszerű és főképp jövőbiztos munkahelyek teremtése, illetve az oktatás és a közszolgáltatások fejlesztése.”

Forrás:
A kreatív vállalkozásoké a világ; Jámbor Gyula; Magyar Idők; 2019. január 31.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, közigazgatás:magyar
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , .
Közvetlen link.