Az üzleti döntéshozatalhoz felhasznált közigazgatási adatok értéke

„Az Amerikai Közgazdasági Társaság lapja, a Journal of Economic Perspectives aktuális számában megjelent elemzések egyike az üzleti döntésekben felhasznált amerikai közigazgatási adatok piaci értékének meghatározására tesz kísérletet (The Value of US Government Data to US Business Decisions). A szerzők megfogalmazása szerint az Egyesült Államok kormányzata a gazdasági és pénzügyi adatok, statisztikák, elemzések, előrejelzések „nagytermelője”. A közigazgatás az adatokat közjavakként gyűjti össze, rendezi és publikálja azokat a polgárok, kormányzati ügynökségek, kutatók, nonprofit szervezetek és üzleti szereplők részére. Mivel azonban a folyamat során pénzmozgásra nem kerül sor, piaci alapon nem lehet meghatározni közvetlenül ezek értékét. Az elemzés célja az, hogy segítsen megérteni azon kormányzati-közigazgatási adatok értékét, amelyeket a vállalatvezetők felhasználnak üzleti döntéseik meghozatalánál, külön kiemelve a vizsgálatban az autógyártást, az energiaszektort és a pénzügyi szolgáltatásokat. Bemutatja a szövetségi kormánynak azon kezdeményezéseit is, amelyek eredményeképpen a felhasználók még jobb elérést kaphatnak a közadatokhoz az internethez, a felhőalapú tároláshoz és szoftveres alkalmazásokhoz kapcsolódó technológiai újítások kiaknázásával. Végül kitér az elemzés arra is, hogy a digitális platformszolgáltatásokat kínáló vállalatok hogyan kombinálják a közigazgatásból származó adatokat a saját tevékenységük során gyűjtött nagy adattömeggel („big data”) annak érdekében, hogy tovább erősítsék informáltságukat üzleti döntéseik meghozatalánál.

A közjószágként biztosított közadatok értékelése szükségszerűen kvalitatív jellegű. Értéke abban rejlik, hogy a cégek által előállított nagy adatállományok önmagukban még nem elegendőek az optimális üzleti döntések meghozatalának támogatásához. A szövetségi közigazgatásból származó adatok ugyanakkor átfogóak és lefedik az ország egész területét, így kiválóan alkalmasak a saját big data állomány kiegészítésére, összehasonlító (benchmark) elemzések elvégzésére. A szerzők felhívják rá a figyelmet, hogy az adatok előállításának és hozzáférhetővé tételének kormányzati támogatása versenyelőnyt biztosít mind a pályán lévő, mind az újonnan induló vállalkozásoknak. Az állami támogatás lefaragása ezért károkat okozhat az üzleti életnek is, az adatszolgáltatás minőségének romlása révén. A közadatok fejlesztése és terítése éppen ezért folyamatos modernizációt és befektetéseket igényel ahhoz, hogy sikerüljön lépést tartani a gazdaság gyors szerkezeti változásaihoz.

Az üzleti döntésekhez felhasznált közadatok értékének becsléséhez a szerzők a kereskedelmi minisztérium jelentéseit, valamint az amerikai vállalati közgazdászok szövetségének (National Association for Business Economics, NABE) jelentéseit használták fel. A kormányzati források közül a Közgazdasági és Statisztikai Hivatal (Economics and Statistics Administration, ESA) külön kategóriát is létrehozott a közigazgatási adatokat intenzíven felhasználó szektorra (government-data–intensive sectors, GDIS), amibe többek közt befektetési elemzők, adatbázis-aggregátorok és összehasonlító elemzéseket végző cégek tartoznak. Az ESA 2014-es jelentése szerint ennek a szegmensnek már 2012-ben 220,8 milliárd dolláros bevétele volt. A szektor azóta jelentősen nőtt: más állami statisztikai adatokkal összevetve a szerzők arra a megállapításra jutottak, hogy a GDIS vállalatainak forgalma 2012 és 2017 között 92 százalékkal bővült, vagyis közel megduplázódott. A növekedés mögött részben az áll, hogy a digitális platformszolgáltatást végző cégek nem csak egyszerűen kombinálják a közigazgatási adatokat saját nagyadat-állományukkal, hanem ezek feldolgozására analitikai eszközöket és platformokat is fejlesztettek az üzleti döntéshozók számára. A növekedés egy másik motorja az olyan új technológiák hadrendbe állítása, mint az alkalmazásprogramozási felületek (application programming interface, API) és a felhőalapú megoldások, amelyek támogatják a közigazgatási adatok és a saját big data állomány integrációját, nagyobb hozzáadott értéket biztosítva ilyen módon a műveletek során. Az ESA a jelentésében több konkrét példát is említ, például a kiskereskedelem vagy az exportpiac-bővítés területéről.

A NABE felmérése szerint a megkérdezett vállalatok elsősorban a foglalkoztatási adatokat, az árak és bérek mutatóit, a GDP alakulását, a népességi adatokat, valamint a bevételek és üzleti eredmények adatait használták fel üzleti döntéseik meghozatalánál – olyan kérdésekben, mint az iparági védelmi-biztonsági kiadások tervezése, infrastrukturális beruházások, az iparági „lábnyom” meghatározása vagy új egészségügyi szolgáltatók helyszínének megválasztása. De arra is volt példa, hogy egy cég a mezőgazdasági termelési és áradatokból készített becslést az ágazat várható dízelmotor-keresletére.

Az autóipar, az energiaszektor és a pénzügyi szolgáltatások területéről bemutatott konkrét példák után a szerzők a kormányzati nyílt adat kezdeményezéseket mutatja be. Mivel a legtöbb közigazgatási adat jó ideje nyilvánosan elérhető és ingyen letölthető a kormányzati web-oldalakról, a törekvés most arra irányul, hogy az elérhetőséget új technológiák alkalmazásával javítsák tovább, például olyan nyílt formátumú adatok biztosításával, amelyek alkalmazásprogramozási felületeken (API) keresztül alkalmasak a gépi olvasásra.
A szerzők emlékeztetnek rá, hogy a nyílt közigazgatási adatokat kormányzati szereplők és üzletemberek egyre inkább stratégiai eszköznek tekintik a gazdasági növekedés és az üzleti lehetőségek bővítése szempontjából, egy olyan világban, ahol a beruházásokat növekvő mértékben az intellektuális tőke hajtja. A vállalatok saját nagy adatállományukat is folyamatosan bővítik, így ezek integrálása az átfogó közigazgatási adatokkal (amelyek közjavakként és pozitív externáliaként állnak a cégek rendelkezésére) lehetővé teszi az optimális döntéseket a maximális stratégiai előny eléréséhez. Tekintve az adatok „termelésének” viszonylag alacsony költségét és a technológiai változások továbbra is gyors ütemét, az állami adatszolgáltatók költségvetési támogatása a kormányzat részéről bölcs befektetési döntést jelent.

Forrás:
The Value of US Government Data to US Business Decisions; Ellen Hughes-Cromwick, Julia Coronado; Journal of Economic Perspectives; Vol. 33, No. 1, Winter 2019; DOI: 10.1257/jep.33.1.131; 131-146. oldalak (további háttéranyagok)
és
PDF

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, informatika, Internet, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, szakirodalom
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.