„A cikk a 2010 óta megvalósult, állami hátterű kockázatitőke-befektetéseket vizsgálja, különös figyelmet fordítva a hibrid (piaci és állami forrásokat ötvöző) és a tisztán állami hátterű befektetési alapok teljesítményének összehasonlítására. A tapasztalatok szerint a hibrid finanszírozású vállalkozások alacsonyabb növekedést és foglalkoztatást mutattak, mint a tisztán állami hátterű alap által finanszírozott vállalkozások. Az innovativitás terén mindkét befektetési konstrukcióban alacsony aktivitást mutattak a vállalatok. A cikk következtetései szerint a magánérdek megjelenése a hibrid konstrukcióban nem vezetett automatikusan hatékonyabb finanszírozási modellhez, sőt nagyobb erkölcsi kockázatokat rejt magában, és esetükben a nem megfelelő szabályozás piactorzító hatása is erősebb lehet. A hibrid konstrukcióban megjelenő magánérdek akkor vezethet hatékonyabb finanszírozási modellhez, ha a programokat a piaci viszonyokhoz illeszkedő szabályozással és a független piaci alapkezelők működési mechanizmusait imitáló formában alakítják ki.”
Forrás:
Az állam a kockázati tőkés szerepében; Fazekas Balázs, Becsky-Nagy Patrícia; Közgazdasági Szemle; 65. évf., 12. sz.; 2018. december; 1257-1280. oldalak (.pdf)
