Találat: közgazdaság-tudomány

Milyen kapcsolatban állnak a közszféra reformjai a gazdaságpolitikai paradigmákkal?

„Az állam szerepének kérdése mindig is foglalkoztatta a közgazdász-társadalmat. Az egyes gazdaságpolitikai paradigmák kiemelt szerepet szántak az állami beavatkozáshoz fűződő kérdések megvitatásának. Arra azonban, hogy az állam miként is oldja meg feladatait, már kisebb figyelem irányul. A 20. évszázad utolsó harmadában - párhuzamosan a keynesi gazdaságpolitikával - megingott a weberi bürokráciába vetett hit, új, az államháztartás működésének megreformálását célzó irányzatok kerültek előtérbe. Ilyennek tekinthetjük az új közszolgálati menedzsment, a jó kormányzás irányzatát és az új weberiánus megközelítést. Bár ezek a fogalmak különböző...

Részletek

Kezdőcsomag a küldetésorientált innovációs és iparpolitikához

„A University College London (UCL) egyetem közcélú innovációs intézetének (Institute for Innovation and Public Purpose, IIPP) igazgatója, Mariana Mazzucato a vállalkozó állam, az innováció-központú fejlesztés és a küldetésorientált közpolitikák ismert szakértője. Az IIIP Policy Brief 2019 decemberi számában szerzőtársával együtt mintegy keresztmetszetét adja az elmúlt évek ez irányú írásainak (amelyekből többet hírleveleinkben is ismertettünk) a „Küldetések: Útmutató kezdőknek” című összefoglalójában (Missons: A Beginner’s Guide). Mint bevezetőjükben írják, a XXI. századot nagy társadalmi kihívások (mint a klímaváltozás, az öregedő társadalmak vagy az egyenlőtlenségek...

Részletek

Gazellák az iparpolitika tükrében, I.

„Kétrészes tanulmányunk azt vizsgálja, hogy az ipar 4.0 és a digitális transzformáció korában közgazdasági szempontból indokolható-e a gyors növekedésű (gazella) vállalatokra kiemelten koncentráló szakpolitika, amely rajtuk keresztül kívánja visszafordítani a fejlett világ romló termelékenységi dinamikáját és gyenge növekedésének egyre inkább kirekesztő jellegét. Azaz arra keressük a választ, hogy van-e még közgazdaság-tudományi relevanciája annak a konvencionális megközelítésnek, hogy a szakpolitikának mindig és mindenkor a semlegesség elvét érdemes követnie. Az I. rész a gazellák elméleti és empirikus természetrajzát mutatja be: 1. mi tudható a...

Részletek

Az állam a kockázati tőkés szerepében

„A cikk a 2010 óta megvalósult, állami hátterű kockázatitőke-befektetéseket vizsgálja, különös figyelmet fordítva a hibrid (piaci és állami forrásokat ötvöző) és a tisztán állami hátterű befektetési alapok teljesítményének összehasonlítására. A tapasztalatok szerint a hibrid finanszírozású vállalkozások alacsonyabb növekedést és foglalkoztatást mutattak, mint a tisztán állami hátterű alap által finanszírozott vállalkozások. Az innovativitás terén mindkét befektetési konstrukcióban alacsony aktivitást mutattak a vállalatok. A cikk következtetései szerint a magánérdek megjelenése a hibrid konstrukcióban nem vezetett automatikusan hatékonyabb finanszírozási modellhez, sőt nagyobb erkölcsi kockázatokat rejt...

Részletek

Társadalmi jövőképesség – Egy új tudományterület bemutatkozása

„A Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpont jelen tanulmánykötet a "társadalmi jövőképesség" új fogalmát és tudományterületét mutatja be. Mint ilyennek, nem célja magáról a jövőről előre-tekintéseket, forgatókönyveket közölni. Sokkal inkább egy új perspektíva, megközelítés és koncepció megalapozása a küldetése, annak érdekében, hogy a társadalmi jövőképesség a nemzetközi és hazai tudományos diskurzusok és kutatások részévé váljon.” Forrás: Társadalmi jövőképesség - Egy új tudományterület bemutatkozása; Aczél Petra, Csák János, Szántó Zoltán Oszkár (szerkesztők; Budapesti Corvinus Egyetem, Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpont; ISBN 978-963-503-722-3; 2019 (PDF)

Részletek

A technológia fejlődése: Miért fontos, hogy a kutatás-fejlesztés és a tervezés ne szakadjon el az ipari folyamatoktól?

„Miért fontos, hogy a kutatás-fejlesztés és a tervezés ne szakadjon el az ipari folyamatoktól? A Gavekal Dragonomics globális makrogazdasági kutatóintézet hong-kongi kutatója, Dang Wang saját blogján paradigmaváltás határait feszegető esszét tett közzé a technológiai fejlődésről, szembemenve néhány erősen bevésődött közgazdasági alapvetéssel. Bár címében – visszautalva egy korábbi írására – azt emeli ki, hogy a társadalom optimizmusa miért fontos összetevője a humántőkének, jelen szemlében egy másik gondolatmenetét emeljük ki. Ennek felvezetésében Wang a technológia fogalmának három értelmezési szintjét különbözteti meg: az eszközökben testet...

Részletek

Az állami termelékenység mérésének nehézségei és lehetőségei

„Ha a gazdaság termelékenységéről beszélünk, megkerülhetetlen az állam szerepe, amely – szabályozó feladatai mellett – egyes szolgáltatások területén a legnagyobb, esetenként egyedüli szereplőként jelenik meg. Az állami szektor termelékenységének számszerűsítése tehát fontos lenne a teljes nemzetgazdaság hatékonyságának felméréshez, mégis meglehetősen ritka nemzetközi szinten is. Az állami termelékenység mérése ugyanis számos nehézségbe ütközik, elsősorban abból adódóan, hogy az értéke nehezen becsülhető. Az alábbiakban bemutatjuk az állami szolgáltatások termelékenységének koncepcióját, lehetőségeit és akadályait, valamint a leginkább releváns nemzetközi felméréseket.” Forrás: Az állami termelékenység mérésének...

Részletek

Az Ipar 4.0 komplexitása, I-II. rész

„Kétrészes tanulmányunk célja, hogy egy összetettebb megközelítéssel meghaladjuk a negyedik ipari forradalomról szóló szokásos elemzéseket. Mindezt rendszerszemléletben tesszük, azaz az ipar 4.0 és a digitális gazdaság kérdését a társadalmi-gazdasági rendszer szerkezetével összevetve vizsgáljuk. Azokra a területekre és összefüggésekre koncentrálunk, ahol már most érzékelhetők a változások. Az I. rész áttekinti az ipar 4.0 és a digitális gazdaság mibenlétét, vázolja az európai ipar jelenlegi helyzetét, rámutat a főbb tendenciák mozgató mechanizmusaira. Bemutatjuk, hogy megkerülhetetlen az ipar 4.0 komplexitásának mélyebb feltárása, amire a II. részben...

Részletek

Tanulásra, kísérletezésre és önálló felfedezésekre nyitott közigazgatás kialakítása – ami nem csak korrigál, hanem új pályákat is nyit a gazdaságban

„Az Industry and Innovation hasábjain 2016 májusában publikáló közgazdász és közigazgatásfejlesztési szakértő, Mariana Mazzucato a vállalkozó államról írott könyvével összhangban felvázolja, hogyan tud az állam az innováció fejlesztése és gyorsabb terjedése érdekében szintet lépni. Az elmúlt évtizedekben az államnak a gazdaságban betöltött szerepéről kialakult konszenzus szerint a piaci kudarcok orvoslására kell koncentrálnia (market failure theory, MFT), minél kevésbé avatkozva be a piac működésébe. Egyrészt fontos szerepe lehet a pozitív externáliák, elsősorban közjavak előállításában, mint a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, másrészt feladata a piaci...

Részletek

Vaklárma azzal riogatni, hogy a robotizálás és a mesterséges intelligencia csökkenti a foglalkoztatottságot

„Az Információs Technológiai és Innovációs Alapítvány (Information Technology and Innovation Foundation, ITIF) oldalán közkeletű véleményt cáfoló saját kutatási eredményeket tett közzé a jelenkori technológiai fejlesztések munkaerőpiacra gyakorolt hatásáról, az Egyesült Államok munkaerőpiacának hosszútávú adatsorait és trendjeit elemezve. Címében is kiemelve a jelentés fő üzenetét, miszerint vaklárma azzal riogatni, hogy napjaink technológiai fejlődése tömegeket tesz majd munkanélkülivé. Ez ettől való félelem ugyanis szinte hittétellé vált, a szakirodalom jelentős részében is. A taxisok az Ubertól, a jogászok a mesterséges intelligenciát alkalmazó dokumentum-azonosítóktól, a kékgalléros...

Részletek
Page 1 of 2 1 2