Be fogják-e tiltani a mémeket és a gif-eket az új uniós szerzői jogi irányelv miatt? (Kérdések és válaszok)

Miről szól a szerzői jogi irányelv?
A digitális technológiák elterjedése megváltoztatta a kreatív tartalmak gyártásának, forgalmazásának és hozzáférésének módját. Az új irányelv összhangba hozza a szerzői jogra vonatkozó szabályokat az említett változásokkal és a tartalomhoz való felhasználói online hozzáférés módjával. Léteznek például az oktatásra, a kutatásra és a kulturális örökségvédelemre vonatkozó szerzői jogi kivételek, de a digitális felhasználást a jelenlegi, 2001-re visszanyúló szabályok még nem szabályozták. Ezért a felhasználók (pl. oktatási intézmények, kutatóintézetek, könyvtárak) nem tudták teljes körűen kihasználni az új technológiákban rejlő lehetőségeket. Emellett a jelenlegi uniós szerzői jogi keret nem foglalkozik azokkal a problémákkal, amelyek az elmúlt években az online környezetbeli értékmegoszlással összefüggő problémákkal kapcsolatban merültek fel.

Az irányelv olyan átfogó keretet kíván létrehozni, amelyben a szerzői jogi védelem alatt álló anyagok, a szerzői jogok tulajdonosai, a kiadók, a szolgáltatók és a felhasználók egyaránt élvezhetik a digitális korhoz igazított, egyértelműbb szabályok előnyeit.

Ennek érdekében a szerzői jogi irányelv három fő célkitűzésre összpontosít:

  • A szerzői jogi védelem alatt álló anyagok felhasználási lehetőségeinek bővítése az oktatás, a kutatás és a kulturális örökségvédelem területén: az ilyen felhasználást lehetővé tevő kivételek korszerűsödtek és hozzáigazodtak a technológiai változásokhoz, lehetővé téve az online és határokon átnyúló felhasználást.
  • A szerzői jog által védett tartalmak határokon átnyúló és online elérésének bővítése a polgárok számára: az irányelv hozzá fog járulni ahhoz, hogy az audiovizuális alkotások könnyebben hozzáférhetővé váljanak az online videotékákban, elő fogja segíteni a kereskedelemben már nem kapható művek digitalizálását és terjesztését, valamint biztosítani fogja, hogy minden felhasználó teljes körű jogbiztonsággal adhassa közre online módon a közkincsnek minősülő műalkotások másolatait.
  • Minőségi tartalmak létrehozására ösztönző, méltányosabb szabályok egy a szerzői jogok szempontjából jobban működő piac kialakítása érdekében: a sajtótermékek kiadóinak új joga a tartalmaik online szolgáltatók általi felhasználására vonatkozóan, a jogtulajdonosok tárgyalási pozíciójának megerősítése, javadalmazás iránti igényük támogatása olyan esetekben, amikor a tartalommegosztó platformok online módon felhasználják a jogtulajdonosok által létrehozott tartalmakat, valamint a szerzőknek és előadóművészeknek járó díjazáshoz kapcsolódó átláthatósági szabályok.

Hogyan kezelik az új szabályok az alkotók és az online platformok között fennálló úgynevezett „értékhézagot”?
Az irányelv egyik célja, hogy megerősítse az alkotók és jogtulajdonosok tárgyalási pozícióját, támogatva javadalmazás iránti igényüket, amikor bizonyos tartalommegosztó platformok online módon felhasználják az általuk létrehozott tartalmakat.

Az Európai parlament által ma elfogadott szöveg értelmében az új szabályok szerinti platformok a szerzői jog hatálya alá tartozó tevékenységeket (ideértve a nyilvános közvetítést és a nyilvános hozzáférés biztosítását) végzőknek minősülnek, amelyekre vonatkozóan engedélyt kell szerezniük az érintett jogtulajdonosoktól.

Olyan esetekben, amikor nem jött létre hasznosítási megállapodás a jogtulajdonossal, a platformnak bizonyos lépéseket kell tennie, hogy elkerülje a felelősségre vonást. Különösen meg kell tennie minden tőle telhetőt i. az engedély megszerzése érdekében és ii. annak érdekében, hogy ne legyenek hozzáférhetők azok a nem engedélyezett tartalmak, amelyekkel kapcsolatban a jogtulajdonos szükséges és releváns információkkal szolgált, valamint iii. a kapott értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul intézkednie kell a nem engedélyezett tartalmak eltávolításáról, és meg kell tennie minden tőle telhetőt a jövőbeli feltöltések megakadályozása érdekében.

Milyen speciális szabályozás fog vonatkozni a kisebb vállalkozásokra az értékhézag tekintetében?

  • A kisebb új platformokra nézve könnyített szabályozás fog érvényesülni olyan esetekben, ha a jogtulajdonosok nem adják meg az engedélyt.
  • Azokról az online szolgáltatókról van itt szó, amelyek három évnél nem régebben működnek az Unióban, forgalmuk 10 millió eurónál kisebb, és havonta legfeljebb 5 millió felhasználó keresi fel őket. A nem engedélyezett alkotások miatti felelősségre vonás elkerülése érdekében az új kis cégeknek csupán annyit kell bizonyítaniuk, hogy minden tőlük telhetőt megtettek az engedély megszerzéséért, és hogy haladéktalanul intézkedtek a jogtulajdonos által bejelentett, nem engedélyezett alkotások platformjukról történő eltávolítása érdekében.
  • Ha azonban egy ilyen kis cég látogatottsága meghaladja a havi 5 millió felhasználót, azt is bizonyítania kell, hogy minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy a jogtulajdonos által bejelentett alkotás később se jelenjen meg a platformon.

Hogyan biztosítja az irányelv a szerzők és előadóművészek méltányos díjazását?

A Bizottság javaslata hozzájárul ahhoz, hogy növekedjen az átláthatóság és az egyensúly a tartalomkészítők (szerzők és előadók), illetve ezek producerei és kiadói közötti szerződéses viszonyokban.

A végleges irányelv öt különböző intézkedést tartalmaz a szerzők és előadóművészek pozíciójának megerősítésére:

  • a szerzők és előadóművészek megfelelő és arányos díjazásának elve;
  • átláthatósági kötelezettség annak érdekében, hogy a szerzők és előadók több információhoz jussanak műveik és előadásaik hasznosításáról;
  • olyan szerződéskiigazítási mechanizmus, amely lehetővé teszi a szerzők és az előadóművészek számára, hogy méltányos részesedést szerezzenek abban az esetben, ha az eredetileg kialkudott javadalmazás aránytalanul alacsonynak bizonyulna alkotásuk vagy előadásuk sikeréhez képest;
  • a jogok visszavonását lehetővé tevő mechanizmus, amely lehetővé teszi az alkotók számára, hogy visszaszerezzék jogaikat, ha műveiket nem használják; valamint
  • vitarendezési eljárás a szerzők és előadóművészek számára.

Hogyan támogatja az új irányelv a sajtót és a minőségi újságírást?

A sajtótermékek kiadóinak új joga alkalmazandó lesz olyan esetekben is, amikor az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtók (például a hírgyűjtő és médiafigyelő szolgálatok) online módon felhasználják a sajtókiadványokat. E jog célja, hogy biztosítsa a méltányosabb piac előnyeit a sajtóágazat számára, valamint hogy megteremtse a legoptimálisabb környezetet az innovatív üzleti modellek kialakításához. Az új jog megerősíti a sajtótermékek kiadóinak alkupozícióját azokban az esetekben, amikor tartalmaikat az online szolgáltatások használják.

A megbízható és minőségi újságírói tartalmak létrehozása tekintetében az újságírók – mint a sajtótermékekben megjelenő cikkek szerzői – megkerülhetetlenek. Az irányelv számukra is előnyöket biztosít a sajtókiadványok online felhasználásának megkönnyítése és a jogok érvényesítésének hatékonyabbá tétele révén. Annak érdekében, hogy az újságíróknak anyagi haszna származzon a sajtótermékek kiadóinak jogából, az irányelv úgy rendelkezik, hogy megfelelő arányban részesülniük kell az általuk megtermelt bevételből. A sajtóágazat fenntarthatóságának biztosításával az új jog az olyan plurális, független és minőséget előállító médiumok helyzetét erősíti meg, amelyek alapvető fontosságúak demokratikus társadalmunkban a véleménynyilvánítás szabadsága és a tájékoztatáshoz való jog szempontjából.

Kiterjed-e a sajtótermékek kiadóinak új joga a sajtókiadványok részleteire is (az úgynevezett „hírmorzsákra”)?

Az Európai parlament által ma megszavazott szöveg értelmében a sajtótermékek egyes szavai és igen rövid részletei nem tartoznak az új jog hatálya alá. Ez azt jelenti, hogy az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtók továbbra is szabadon használhatják a sajtótermékek ilyen részleteit anélkül, hogy ehhez a kiadók engedélyét kellene kérniük. Annak eldöntésekor, hogy mi számít igen rövid részletnek, figyelembe kell venni az új jog hatékonyságára gyakorolt hatást is.

Érinti-e a sajtótermékek kiadóinak új joga az egyéni felhasználókat is?

Az irányelv nem az egyéni felhasználókat célozza meg, hanem a sajtókiadványok online felhasználási formáit nagy online platformokon és szolgáltatásokon, például hírgyűjtő platformokon keresztül. Az internethasználók számára továbbra is lehetséges lesz a közösségi médiumokban a tartalommegosztás, illetve weboldalakra, újságokra utaló linkek beszúrása (hiperhivatkozások alkalmazása).

A sajtótermékek kiadói és a sajtókiadványok számára biztosított új jog hatálya nem terjed ki sem a hiperhivatkozások alkalmazására, sem az egyszavas vagy nagyon rövid részletek online platformok és szolgáltatások általi újrafelhasználására.

Hogyan védik az új szerzői jogi szabályok a felhasználókat és online szabadságukat?

Az Európai parlament által ma elfogadott szerzői jogi irányelv védelmezi a véleménynyilvánítás szabadságát, amely az Európai Unió egyik alapvető értéke. Stabil biztosítékokat nyújt a felhasználók számára, és egyértelművé teszi, hogy Európa egész területén kifejezetten megengedett a meglévő művek idézet, kritika, véleményformálás, karikatúra és paródia céljából történő felhasználása. Ez azt jelenti, hogy a mémek és a hasonló paródiajellegű alkotások szabadon felhasználhatók. A felhasználók érdekeinek védelmét ezenkívül olyan hatékony mechanizmusok óvják majd, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy azonnal kifogást emeljenek, ha egy platform indokolatlanul eltávolítja a tartalmaikat.

A tartalommegosztó platformokra vonatkozó új rendelkezések megkönnyítik a kereskedelmi szereplők közötti hasznosítási megállapodások megkötését, és hozzájárulnak az alkotók díjazásának javításához.

Mindezt szemléltetendő: az online sajtókiadványok használatára vonatkozó új szabályok csak az olyan kereskedelmi szolgáltatásokra vonatkoznak, mint például a hírgyűjtő szolgáltatások, a felhasználókra nem. Ez azt jelenti, hogy az internethasználók továbbra is megoszthatják az említett tartalmakat a közösségi médiában, és továbbra is elhelyezhetnek online újságokra mutató linkeket.

Rendelkezik-e az irányelv az internetes tartalomfeltöltések szűréséről?

Nem. Az új szabályok nem írnak elő feltöltésszűrést, és a tartalommegosztó platformokat sem kötelezi arra, hogy a jogellenes tartalmak felismerésére szolgáló speciális technológiát alkalmazzanak. Az új szabályok értelmében egyes online platformoknak hasznosítási megállapodást kell kötniük a jogosultakkal – például a film- és zenei producerekkel – a zene, videók vagy más, szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak használatára vonatkozóan. Ha ilyen megállapodás megkötésére nem kerül sor, akkor a szóban forgó platformoknak minden tőlük telhetőt meg kell tenniük annak érdekében, hogy a jogosultak által nem engedélyezett tartalom ne legyen elérhető a honlapjukon. E gondossági kötelem kapcsán nincs előírva, hogy milyen konkrét eszközt vagy technológiát használjanak erre a célra.

A szerzői jogi irányelv korlátozza-e a felhasználók jelenleg meglévő önkifejezési lehetőségeit? Be fogják-e tiltani a mémeket és a gif-eket?

Nem. Kifejezetten megengedett lesz a mémek és a felhasználók által idézet, kritika, véleményformálás, karikatúra, paródia vagy utánzat céljából létrehozott egyéb tartalmak (például a gif-ek és hasonlók) feltöltése. A felhasználók tehát továbbra is feltölthetik az internetre az említett tartalmakat; a változás csak annyi, hogy az új szabályok egyértelműsítik ennek feltételeit, és azok valamennyi uniós tagállamban alkalmazandók lesznek.

Eddig az ilyen felhasználásokat engedélyező szerzői jogi kivételek opcionálisak voltak, így a tagállamok megtehették, hogy nem alkalmazzák őket. A szerzői jogi irányelv értelmében ez a jövőben másképp lesz: a tagállamok kötelesek lesznek engedélyezni a szóban forgó felhasználásokat. Ez különösen fontos lépés az online véleménynyilvánítás szabadsága szempontjából.

Milyen egyéb kivételek vannak az irányelvben foglalt szerzői jogi szabályok alól?

A kivételek és a kizárólagos joggal összefüggő korlátozások lehetővé teszik a kivétel kedvezményezettje számára (legyen az egy személy vagy egy intézmény), hogy a védett tartalmat a jogtulajdonos előzetes engedélye nélkül használhassa. Bizonyos esetekben a kivételek és korlátozások megkönnyítik a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak felhasználását, és olyan speciális közpolitikai célkitűzésekkel kapcsolatosak, mint az oktatás és a kutatás. Egyes területeken, például az oktatás, a kutatás és a kulturális örökségvédelem területén az új irányelv biztosítja a kivételekre vonatkozó uniós szabályozás digitális felhasználási módokhoz való felzárkóztatását. Négy kötelező kivétel kerül bevezetésre:

  • Kutatási célú szöveg- és adatbányászat;
  • Általános szöveg- és adatbányászat egyéb célokkal;
  • Oktatási és képzési célok;
  • A kulturális örökség megőrzése.

A cél mindazon lehetőségek kiaknázása, amelyeket a digitális technológiák a kutatás, az adatelemzés, az oktatás és a kulturális örökségvédelem terén kínálnak, ideértve a szerzői jogi védelem alatt álló anyagok online és határokon átnyúló használatát is.

Hogyan könnyíti meg az irányelv a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmakhoz való fokozottabb hozzáférést az oktatás, a kultúra és a kutatás területén?
A szöveg- és adatbányászatra vonatkozó szerzői jogi kivétel egyszerűbbé fogja az egyetemek és a kutatási szervezetek számára a szerzői jogi engedélyeztetést. Megengedi számukra olyan automatizált technológiák alkalmazását, amelyek nagy adathalmazokat elemeznek tudományos céllal teljes körű jogbiztonság mellett, többek között úgy is, hogy az egyetem vagy kutatási szervezet egy köz-magán társulás tagja. Mindez elősegíti a tudományos törekvéseket és az innovációt, például bizonyos betegségek gyógymódjának megtalálását vagy az éghajlatváltozás új kezelési módjainak felfedezését.

Ki fogja egészíteni ezt egy, a szöveg- és adatbányászatra vonatkozó további kivétel is, mely a kutatás területén túl más felhasználók számára is lehetővé teszi a szöveg- és adatbányászatot. Ez a kivétel hozzá fog járulni az adatelemzés és a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez az EU-ban.

Az oktatási intézmények és tanárok számára biztosított új képzési kivétel a szerzői jog által védett, oktatási szemléltetési célú tartalmak határokon átnyúló digitális felhasználási módjaira terjed ki, ideértve az online hozzáférést is. Biztosítja például azt, hogy az oktatási intézmények teljes körű jogbiztonság mellett elérhetővé tegyék tananyagaikat a más tagállamokban élő távtanulók számára egy olyan biztonságos elektronikus környezet segítségével, amilyen az egyetemi intranet vagy egy iskola virtuális tanulási környezete.

A megőrzésre vonatkozó új kivétel lehetővé teszi a könyvtárak és a kulturális örökséget ápoló más intézmények (pl. levéltárak, múzeumok) számára, hogy – élve a digitális megőrzéssel kapcsolatos új technológiák adta előnyökkel – másolatokat készítsenek a gyűjteményük részét képező művekről. Az új szabály lehetővé teszi az EU kulturális örökségének megőrzési célú digitalizálását. A jövő nemzedékek így könnyebben hozzáférhetnek kulturális hagyatékunkhoz.

Milyen rendelkezés vonatkozik a közkincsnek minősülő műalkotásokra?
Ha egy műalkotás – például egy régi festmény – már nem áll szerzői jogi védelem alatt, akkor közkinccsé válik. Ekkor bárki elkészítheti, felhasználhatja és terjesztheti az adott műalkotás másolatait. Ma ez nem minden esetben valósul meg, mivel néhány tagállam védelem alá helyezi az ilyen műalkotások másolatait.

Az új irányelv biztosítani fogja, hogy senki ne igényelhessen szerzői jogi védelmet a vizuális művészet körébe tartozó azon műalkotásokra, amelyek már közkinccsé váltak. E rendelkezésnek köszönhetően valamennyi felhasználó teljes körű jogbiztonság mellett online terjesztheti a közkincsnek minősülő alkotások másolatait. Például bárki lemásolhatja, felhasználhatja és online megoszthatja festmények, szobrok és közkincsnek minősülő műalkotások fényképeit, ha azokra az interneten rábukkan, azokat újra felhasználhatja, beleértve a kereskedelmi célú felhasználást is, vagy feltöltheti őket a Wikipédiára.

Milyen rendelkezés vonatkozik a kereskedelemben már nem kapható művekre?
Az irányelv új engedélyezési mechanizmust vezet be a kereskedelemben már nem kapható művekre, vagyis az olyan könyvekre, filmekre és egyéb művekre, amelyek továbbra is szerzői jogi oltalom alatt állnak, de már nem találhatók meg a kereskedelmi forgalomban. Ez jelentősen megkönnyíti a kulturális örökségvédelmi intézmények, például a levéltárak és a múzeumok számára, hogy hozzájussanak a szükséges engedélyekhez a gyűjteményeikben található anyagok – elsősorban online és határokon átnyúló – terjesztése céljából. A szabályozás révén a kulturális örökségvédelmi intézmények sokkal könnyebben beszerezhetik engedélyeiket az érintett jogtulajdonosokat képviselő közös jogkezelő szervezetektől.

Az új szabályok új kötelező szerzői jogi kivételt írnak elő arra az esetre, ha egy adott területen nem működik jogtulajdonosokat képviselő közös jogkezelő szervezet, és ezért a kulturális örökségvédelmi intézmények nem tudnak kivel tárgyalást folytatni az engedélyről. Ez az úgynevezett „tartalék” kivétel lehetővé teszi a kulturális örökségvédelmi intézmények számára, hogy a kereskedelemben már nem kapható műveket nem kereskedelmi weboldalakon tegyék elérhetővé.

Miről szól a kiterjesztett hatályú közös engedélyezésre vonatkozó új rendelkezés?
A kiterjesztett hatályú közös engedélyezésre vonatkozó új rendelkezés megengedi a tagállamoknak, hogy tegyék lehetővé a közös jogkezelő szervezetek számára, hogy azok bizonyos feltételek mellett a tagsággal nem rendelkezők jogosultságát magában foglaló engedélyezési megállapodást köthessenek. Ez a mechanizmus megkönnyíti a jogokkal kapcsolatos engedélyeztetést azokon a területeken, ahol egyébként az egyedi engedélyezés túl nagy terhet jelentene a felhasználók számára. A rendelkezés számos, a jogtulajdonosok érdekeit védő biztosítékot tartalmaz.

Mit jelent a tárgyalási mechanizmus az online videotékák esetében? Hogyan működnek majd az új szabályok?
Annak ellenére, hogy növekszik a lekérhető szolgáltatások (például Netflix, Amazon Video, Univercine, Filmin, Maxdome, ChiliTV) népszerűsége, az online videotékákban viszonylag kevés uniós audiovizuális mű található. A 2005 és 2014 között bemutatott uniós mozifilmek kevesebb mint fele (47%-a) volt elérhető legalább egy online videotékában. Az Unióban készült audiovizuális alkotások gyakran nem is szerepelnek a származási országukon kívüli platformok kínálatában; az uniós filmek mintegy fele csak egyetlen országban érhető el, 80%-uk pedig legfeljebb három európai ország online videotékáiban található meg. Ez részben azzal magyarázható, hogy a jogok megszerzése során nehézségek merültek fel, többek között a szerződés kapcsán.

Az Európai Parlament által megszavazott irányelv új tárgyalási mechanizmust biztosít az audiovizuális alkotások – különösen az európai munkák – rendelkezésre állásának, láthatóságának és terjesztésének támogatására. E mechanizmus olajozottabbá teszi a szerződéses megállapodások elérésének folyamatát, és kiküszöböli mindazon problémákat, amelyek hátráltatják a filmek és sorozatok online videotékákban való megjelenéséhez szükséges jogok engedélyezését. A több engedély több európai audiovizuális alkotás rendelkezésre állását fogja jelenteni az online videotékákban, ami kedvező hatást gyakorol majd az ilyen platformokon kínált művek jellegére és választékára is.

Melyek a következő lépések?
Az Európai Parlament által ma elfogadott jogszabályszöveget az elkövetkező hetekben az Európai Unió Tanácsának hivatalosan jóvá kell hagynia. Az EU Hivatalos Lapjában való közzétételt követően 24 hónap áll a tagállamok rendelkezésére ahhoz, hogy az új szabályokat nemzeti jogukba átültessék.

További információk:

Forrás:
Kérdések és válaszok – A digitális korhoz illő, korszerűsített szabályokat szavazott meg az Európai Parlament; Európai Bizottság; MEMO/19/1849; 2019. március 26.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, Internet, közigazgatás:külföldön, média, művelődés
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.