Az uniós szerzői jogi reformcsomag atyja: Alex Voss, konzervatív európai parlamenti képviselő

„Alex Voss konzervatív európai parlamenti képviselő, a szerzői jogi reformcsomag kidolgozója szerint bár az általa kidolgozott ötlet támadható, de jó megoldás lehet a kreatív dolgok védelmére.

“A WhatsAppot, az azonnali üzenetküldő szolgáltatásokat, valamint néha a Facebookot és a Twittert használom. Úgy tűnik nekem, hogy a világhálón sokan úgy vélték, hogy a digitális lehetőségek jelentik az élet értelmét. Talán köztük voltak azok is, akik azt az álláspontot képviselik, hogy a szerzői jogi reformok elpusztítják az olyan kulturális értékeket, mint a mémek és a gifek. De ez nem igaz. A felhasználók azt hiszik, hogy ezentúl minden tartalom blokkolva lesz, de azok továbbra is elérhetők lesznek. Csak azt akarjuk elérni, hogy a különböző platformok több licencmegállapodást kössenek a kreatív alkotókkal és vállaljanak felelősséget a szerzői jogért. De az mindig az adott portál döntése lesz, hogy mit engedélyez és mit nem.”

“Nem tartoznak az új szabályozás hatálya alá a társkereső honlapok, a kereskedelmi és a helyi közösségeket összekötő platformok. Amennyiben például én a szomszédomnak az egyik ilyen portálon lejátszom Shakira legújabb dalát, akkor az továbbra is kivételt jelent majd. Egy dolgot világosan kell látni: ha nem léptünk volna, akkor az Európai Bíróság hozott volna egy döntést és ráadásul egyoldalúan, a szerzői jogtulajdonosok javára. Természetesen én sem mondom, hogy a kezdetektől minden tökéletesen működik, de ezek a néhány YouTube-használó által folytatott érzelmi kampányok egyszerűen nem felelnek meg a valóságnak” – jelentette ki Alex Voss, a szerzői jogi reformcsomag kidolgozója.

A politikus véleménye szerint egyértelműen az IT-óriások állnak a reformcsomag elleni tiltakozáshullám mögött. Különböző jelekből világosan kiolvasható, hogy az akciók egy része az Amerikai Egyesült Államokból indult ki. Érdekes továbbá, hogy sok e-mail címről érkeztek panaszok, jelzések, de amikor azokra válaszoltak, akkor nem jött reakció, mint ha nem is emberek küldték volna azokat az elektronikus leveleket. Szinte kizárólag ideológiai okok merültek fel a tervezett tartalomszűrővel szemben. Ráadásul a Wikipédia is tiltakozott a reformcsomag ellen, miközben annak üzemeltetői pontosan tudták, hogy a népszerű online lexikont semmiképpen sem érinti az új szabályozás.

Voss szerint az mindenképpen jogos elvárás, hogy különbséget kell tenni a nagyobb és a kisebb vállalkozások, illetve a startupok között, de fontos, hogy ne jöjjenek létre olyan helyzetek, amelyek miatt új aránytalanságok és problémák alakulhatnak ki. Az előterjesztett csomag értelmében az olyan nagy internetes vállalatoknak, mint a Google-t és a YouTube-ot tulajdonló Alphabet vagy a Facebook, szerződniük kell a művészekkel és hírszolgáltatókkal, akiknek a jelenleginél több pénz jár a felhasznált tartalmak után. A közösségi oldalaknak szűrniük kell a feltöltéseket, megakadályozva a jogvédett tartalmak illetéktelen felhasználását. Az online keresők nem idézhetnék szabadon a keresési találatok között és a Google Hírekben cikkrészleteket nem lehet közzétenni. A védett művelet licencelni kellene, mielőtt bármely platformra feltöltenék azokat. Az új szabályok alól kivételt jelentenek a startupok, az olyan nonprofit oldalak, mint a Wikipédia és az olyan nyílt forráskódot használó portálok, mint a GitHub.”

Forrás:
Aki megálmodta a szerzői jogi reform­csomagot; SG.hu; 2019. március 29.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, Internet, jog, közigazgatás:külföldön, média, művelődés
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , .
Közvetlen link.