Hogyan építsünk türelmes (állami) befektetési bankot az innovatív gazdaság támogatására?

„A Project Syndicate hasábjain a University College London (UCL) egyetem közcélú innovációs intézetének (Institute for Innovation and Public Purpose, IIPP) igazgatója, Mariana Mazzucato (akinek több tanulmányát is ismertettük már hírleveleinkben) szerzőtársával, Laurie Macfarlane-nel mutatja be a UCL IIPP oldalán közzétett tanulmányukat az újonnan felállítandó Skót Nemzeti Fejlesztési Bank küldetésorientált keretrendszeréről (A mission-oriented framework for the Scottish National Investment Bank). Mint írják, a 2008-as válság megmutatta, hogy számos finanszírozási gyakorlat támogatja ugyan a növekedést, de nem fenntartható módon és nem a társadalom javára. Azóta a bankok eszközállománya globális szinten mintegy 40 ezer milliárd dollárral bővült, de a fenntartható növekedést ezzel együtt sem sikerült elérnünk.

A szerzők ennek okaként rámutatnak, hogy a tőke nem semleges: jelentős különbség van a reálgazdaság finanszírozásába befektetett tőke, valamint a rövidtávú nyereségre törekvő spekulatív tőkebefektetés között. Az elemzés szerint előbbiből többre, utóbbiból kevesebbre lenne szükség. Korunk nagy kihívásainak – mint a klímaváltozás vagy a társadalom elöregedése – megválaszolásához pedig sürgető szükségünk van arra, hogy megtaláljuk a módját az okos, bevonáson alapuló és fenntartható befektetéseknek. Ennek egyik megoldását a jól megtervezett és jól irányított köztulajdonú – legtöbbször állami – befektetési bankok (public investment banks) jelenthetik.

A kereskedelmi finanszírozásban alapvető probléma, hogy új, innovatív területeken a befektetések kockázatosak, és ha megtérülnek, akkor is jellemzően lassan, a bankok pedig nehezen kötelezik el magukat ilyen hosszú távon megtérülő befektetések mellett. Ezért a hosszú távon megtérülő, türelmes finanszírozásban (patient finance) az állami és más közintézményeknek hagyományosan fontos szerepük van. Olyan technológiai áttörésektől kezdve, mint maga az Internet megalkotása, olyan környezeti kihívásokig, mint a klímaváltozás elleni küzdelem, a közfinanszírozásnak eddig is jelentős szerepe volt. A köztulajdonú bankok lehetnek állami intézmények, de akár többoldalú államközi együttműködésen alapulók is, mint amilyen az Európai Befektetési Bank (European Investment Bank, EIB). Mivel ezek a bankok nincsenek a rövidtávú megtérülés nyomása alatt, képesek hosszútávú finanszírozást biztosítani, nagyobb hangsúlyt téve a szélesebb társadalmi és környezeti célok megvalósulására, ami a kockázatok és az elért nyereség értékelésében is a kereskedelmi bankokétól eltérő megközelítést feltételez.

Mostanáig az állami vagy államközi befektetési bankok főleg infrastrukturális beruházásokra vagy az anticiklikus gazdaságpolitikát segítő hitelezésre fókuszáltak. Ma viszont többen is elmozdultak abba az irányba, hogy küldetésorientált alapon vállaljanak szerepet alapvető társadalmi és környezeti kérdések megválaszolásában is. Ennek érdekében több országban is új állami befektetési bankot alapítottak, amelyek egyike a Skót Nemzeti Befektetési Bank. Mivel egy állami befektetési bank léte önmagában nem jelent garanciát a sikerre, a szerzők az UCL IIPP kebelén belül végzett korábbi elemzéseikre is alapozva (mint amilyen a 2018 februárjában publikált „State investment banks and patient finance: An international comparison”) 18 hónapon át segítették a skót kormányt a tervezés és a megvalósítás munkájában. Ennek eredménye lett az itt ismertetett, úttörő jelentőségű kutatási jelentés is.

A szerzők elemzéseik összegzése szerint a hatékony működés érdekében az állami befektetési bankoknak négy fontos irányelvet kell betartaniuk.

  • Először is alapvető fontosságú a siker szempontjából a bank mandátuma. A sikeresen működő intézményekre az jellemző, hogy széleskörű felhatalmazással bírnak gazdasági célok széles skálájának támogatására, az előtérbe kerülő prioritások megválaszolására. Tovább növeli a hatékonyságot, ha a bankok a kormányzati szakpolitikákkal összhangban lévő konkrét küldetést finanszíroznak. Azok az intézmények, amelyek csak olyan tágan értelmezett – valójában irány nélküli – célokat támogatnak, mint a gazdasági növekedés vagy a versenyképesség, gyakran csak a már piacon lévő cégeket segítik megszokott üzletmenetük folytatásában.
  • A második fontos irányelvet új nyomon követési és értékelési keretrendszerek kidolgozása jelenti, amivel meg tudják ragadni a merész, katalizátorhatású befektetések tovagyűrűző hatását. Ez egyben azoknak a kritikáknak az élét is elveszi, amelyek szerint az ilyen bankok kézi vezérléssel választják ki a nyerteseket vagy éppen kiszorító hatást eredményeznek a piacon. Az új keretrendszereknek a befektetési bankok sikerét elsősorban az új, innovatív tevékenységek megjelenésével és az ebben betöltött katalizátorhatással érdemes értékelnie.
  • A harmadik irányelv az alkalmazottakra vonatkozik. Egy állami befektetési bankban a munkatársak általában összességében szélesebb körű tapasztalattal és kapacitásokkal rendelkeznek, mint egy kereskedelmi bankban – a pénzügyi ismereteken túl jelentős mérnöki és természettudományos tudással is felvértezve. Ennek eredményeképpen a befektetési döntéseket bővebb feltételrendszer alapján tudják meghozni, mintha csak a pénzügyi és piaci kritériumokat mérlegelnék, és alkalmasabbak a társadalmi és környezeti hatások értékelésére is.
  • Végül a hatékony irányítás (governance) is kulcsfontosságú. Ennek hiányával magyarázható több olyan gyakori probléma, amelyekkel összekapcsolni szokás az állami befektetési bankokat, mint például a rossz pénzügyi menedzsment vagy különböző érdekcsoportok érvényesülése a döntéshozatalban. Ennek elkerülése érdekében szükséges, hogy megfelelő egyensúly alakuljon ki a politikai reprezentáció és a független döntéshozás között. Mivel egy állami befektetési bank alapesetben is a demokratikus elszámoltathatóság alapján működik, és ideális esetben a kormányzati szakpolitikákkal összehangoltan finanszíroz projekteket, a szerzők szerint a vezetésnek szabad kezet kell kapnia határozott, jól megalapozott hosszútávú döntések meghozatalához, a bank mandátumának megfelelően, a napi politikai befolyásolástól mentesen.

Összegzésképpen a szerzők megállapítják: egy jól felépített és irányított állami befektetési bank erőteljes katalizátora lehet a befektetés-vezérelt növekedésnek, amihez Skócia is közelebb került az új intézmény létrehozásával. Működésének nyomon követése, a tapasztalatok feldolgozása más országok számára is érdekes és hasznos lehet.”

Forrás:
How to Build a Patient Investment Bank; Mariana Mazzucato, Laurie Macfarlane; Project Syndicate; 2019. március 28.
New IIPP report sets out a mission-oriented vision for the Scottish National Investment Bank; UCL Institute for Innovation and Public Purpose; 2019. március 22.
A mission-oriented framework for the Scottish National Investment Bank; Mariana Mazzucato, Laurie Macfarlane; UCL Institute for Innovation and Public Purpose; Working Paper, IIPP WP 2019-02; 2019. március 21.
State investment banks and patient finance: An international comparison; UCL Institute for Innovation and Public Purpose; Working Paper, IIPP WP 2018-01; 2018.február 23.
Lásd még:
Mariana Mazzucato; eGov Hírlevél (korábbi cikkeink)

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, közigazgatás:külföldön, szakirodalom
Kiemelt szavak: , , , , , , , , .
Közvetlen link.