„Hazánkban a növénytermesztő gazdaságok nyitottak a precíziós technológiákra, saját bevallásuk szerint 23 százalék jelenleg is precíziós gazdálkodást folytat (azaz modern technológiákat és digitális eszközöket használ a gazdálkodáshoz). Az elmúlt egy évben jelentős mértékben, 75 százalékról 93 százalékra nőtt a gazdálkodási folyamatai során digitális eszközöket használó vállalkozások aránya, amely megfelelő alapot jelenthet a precíziós gazdálkodás (további) terjedéséhez. A precíziós megoldások bevezetését elősegítő legfőbb tényezőnek a finanszírozási támogatások, illetve a gyártóktól és forgalmazóktól a bevezetéshez és üzemeltetéshez kapott segítség bizonyulhat. Az eNET második alkalommal vizsgálta a precíziós gazdálkodás hazai helyzetét.
A termelés hatékonyságát növelő precíziós technológiák egyre meghatározóbbá válnak világszerte. A BIS Research előrejelzése szerint 2022-ig évente átlagosan 13 százalékos növekedés várható a globális precíziós gazdaság piacán, ekkorra 7,6 milliárd dollárra becsülik a piac értékét. A Roland Berger elemzése szerint a precíziós gazdálkodás terén Észak-Amerikáé a vezető szerep, de jelentős Európa, illetve az ázsiai és dél-amerikai térség részesedése is.
A precíziós technológiák európai terjedése szempontjából fontos lépés volt az Európai Parlament 2016. júniusi állásfoglalása, mely szerint az új technológiák használatát szorgalmazni kell a gazdálkodók körében, ezért fel kell számolni a precíziós gazdálkodás alkalmazása előtt álló akadályokat.
Hazánkban tízből hat gazdaság nyitott a precíziós eszközök aktív használatára
Az eNET 2019. évi tematikus kutatása szerint a precíziós gazdálkodás fogalmának ismerete általánosnak mondható a hazai növénytermesztő társas és egyéni vállalkozások körében: a gazdálkodók 79 százaléka hallott már róla és tudja is, hogy mit jelent. A gazdaságok 61 százaléka nyitott a precíziós eszközök aktív használatára.Precíziós gazdálkodást saját bevallásuk szerint a megkérdezett vállalkozások 23 százaléka folytat, arányuk az egy évvel korábbihoz képest (21 százalék) nem bővült érdemben. A precíziós gazdálkodást folytató vállalkozások 79 százaléka elégedett a bevezetett megoldással.
Az eNET a 2019-es kutatás során a precíziós gazdálkodás fogalmát az alábbi módon határozta meg annak érdekében, hogy minden megkérdezett ugyanazt értse alatta: „A precíziós gazdálkodás során a termelő a területi változatosságot figyelembe vevő (helyspecifikus) információk alapján műveli a földjét, adatokat gyűjt a talajról, a munkafolyamatokról, valamint a hozamokról, és ezeket az információkat hasznosítja is a következő időszakokban. A precíziós gazdálkodás egyik fő jellemzője, hogy a gazdálkodás minden szakaszában kiemelt szerepet kapnak a modern technológiák és a digitális eszközök. A precíziós gazdálkodás segítségével növelhető a termelékenység, a termésbiztonság, a jövedelmezőség, a gazdák időt és pénzt spórolhatnak, és csökken a környezetterhelés.”
A kutatás során bemutatott precíziós gazdálkodással kapcsolatos technológiák közül a GPS (58 százalék), a sorvezető (47 százalék) és az automatikus kormányzás (24 százalék) használata bizonyult a legelterjedtebbnek. A vállalkozások a legnagyobb arányban drónt (13 százalék), RTK-t (real-time kinematic, azaz valós idejű mozgásirányítási rendszereket) (13 százalék) és automatikus kormányzást (12 százalék) vezetnének be. A gyártóknak és forgalmazóknak tehát elsősorban ezekre a területekre, megoldásokra érdemes fókuszálniuk hazánkban.
A kutatás során bemutatott precíziós gazdálkodással kapcsolatos technológiák: automatikus kormányzás, CAN-bus (a járművek különböző szabályozó egységeit összekötő hálózat), drón, GPS (globális helymeghatározó rendszerek), műholdas távérzékelés, robotpilóta, RTK (valós idejű kinematikus rendszerek), sorvezető, szenzorok, telemetriás gépfelügyeleti rendszerek.
Bár saját bevallásuk szerint a vállalkozások 23 százaléka folytat precíziós gazdálkodást, a tíz bemutatott technológia közül a gazdaságok kétharmada állította, hogy legalább egyet használ. Ez alapján a vállalkozások egy része vélhetően vagy nincs tisztában azzal, hogy az általuk használt megoldás(ok) precíziós technológiá(k), vagy a megoldás(ok) gazdaságukban történő használatát még nem tekintik precíziós gazdálkodásnak.Rohamosan nő a digitális eszközök gazdálkodás során történő használata
Digitális eszközöket a gazdaságok 93 százaléka használ gazdálkodási folyamatai során. Az előző évhez képest minden eszköz használata jelentős mértékben nőtt: a legnagyobb arányban az asztali számítógépeké/laptopoké (60 százalékról 86 százalékra), de a tabletek (33 százalékról 51 százalékra), illetve az okostelefonok használata is dinamikusan növekedni tudott (56 százalékról 73 százalékra). Mindez kedvező hatást gyakorolhat a precíziós technológiák bevezethetőségére.
A bevezetés fő gátjai az anyagi források és az alkalmazáshoz szükséges tudás hiánya
A precíziós technológiák bevezetését elősegítő legfőbb tényezőnek egyértelműen a vissza nem térítendő támogatások bizonyultak, ezek elnyerése esetén a gazdaságok közel fele (48 százalék) vezetne be (további) precíziós technológiát. A bevezetést elősegítő további lényeges ösztönzők a speciális banki hitelek (19 százalék), és a visszatérítendő pályázati támogatások (16 százalék).A finanszírozás mellett a bevezetéshez és üzemeltetéséhez kapott segítség is fontos: 12 százalék alkalmazna ilyen megoldást, ha segítséget kapna a beüzemeléshez; 10 százalék akkor, ha képzéseken elsajátíthatná az alkalmazáshoz szükséges tudást; 7 százalék pedig abban az esetben, ha a gyártó/beüzemelő rendszeresen ellenőrizné az eszközöket.
A(z) (állami) támogatások, források és a banki hitellehetőségek; valamint a gyártóktól és forgalmazóktól a bevezetéshez és üzemeltetéshez kapott segítség nagyban hozzájárulhatnak a precíziós gazdálkodás (további) terjedéséhez hazánkban.”
Forrás:
Idehaza is hódít a precíziós mezőgazdaság: kütyükkel a jobb hozamért; eNET Internetkutató Kft.; 2019. május 30.
Szerkesztői megjegyzés: Az eNET Kft. maga is részese a digitális mezőgazdasági ökoszisztémának.
