CSIS: az adatvagyon-igazgatás alapelvei a globális digitális gazdaságban

„A tekintélyes CSIS kutató intézet (Center for Strategic and International Studies) saját oldalán – érdekeltek széles körét bevonó műhelymunkák eredményére támaszkodva – tömören összefoglalt ajánlásokat fogalmazott meg a globális szintű adatvagyon-igazgatás alapelveire (Data Governance Principles for the Global Digital Economy). A munka a CSIS Technology Policy Program és a CSIS Project on Prosperity and Development keretein belül folyt, az Omidyar Network partneri együttműködésével. Mint a beharangozó cikk szerzői rámutatnak: kezdeményezésük apropóját Abe Sinzo japán miniszterelnök adta meg a 2019 januári G20-as csúcstalálkozón, ahol úgy fogalmazott: 2020-ban Osakában a G20-nak a világméretű adatvagyon-igazgatás kérdésével kell kezdenie a munkáját. Ezt indokolja az is, hogy míg az adatgazdaság felemelkedése az elmúlt évtizedekben példátlan növekedéshez vezetett a gazdaságban és az innováció terén, ezzel együtt új kihívásokat, megválaszolásra váró kérdéseket is teremtett. Annak kitalálása, hogy hogyan lehet ezt az összetett adat-ökoszisztémát igazgatni úgy, hogy egyszerre szabadítsuk fel a benne lévő lehetőségeket és kezeljük az ezzel együtt járó kockázatokat, a globális szakpolitika-formálók kiemelt prioritásává vált.

Az adatvagyon-igazgatással kapcsolatos kérdések természetesen nem légüres térben merülnek fel, mivel évtizedek óta léteznek jogszabályok, egyezmények, keretrendszerek, normák és jegyzőkönyvek e tárgykörben. Az adatvagyon-igazgatás implicit vagy explicit módon, de most is jelen van a magánélet védelmével, a digitális és e-kereskedelemmel, valamint emberi jogokkal foglalkozó kormányzati gyakorlatba. Ezek megalkotása során azonban ritkán számoltak a technológiai fejlődésnek azzal az ütemével, ami bekövetkezett, és ami kiszélesítette a digitális nyomonkövetés lehetőségeit, mélyreható információszerzést téve lehetővé a digitális gazdaság által teremtett hatalmas adattengerből.

A CSIS kutatói négy nagy „rést” azonosítottak az adatvagyon-igazgatás ma létező rendszerében:
Nagyobb mértékű konzisztenciára, interoperabilitásra és koordinációra van szükség az adatgazdálkodásra hatással lévő nemzetközi, régiós, országos és helyi szabályozásokban. Az adat-ökoszisztéma ugyanis szükségszerűen globális, funkcionális határokat átívelő, miközben a különböző joghatóságok közötti hézagok és egyenetlenségek bizonytalanságot teremtenek, korlátozva a jogsértésekkel szembeni eszközök elérhetőségét.

A létező szabályozások és keretrendszerek gyakran kizárólag a személyes adatok és a magánélet védelmére szorítkoznak, kevés figyelmet szentelve olyan kérdéseknek, mint a versenyképesség, a mobilitás vagy a kereskedelem.

A jelenlegi keretrendszerek és szakpolitikai viták elsősorban az adatokhoz való hozzáférés ellenőrzésére irányulnak, és nem arra, hogy hogyan használjuk fel azokat.

A viták jellemzően az adatgazdák jogai és szabadsága körül forognak, gyakran más érdekeltek és a szélesebb értelemben vett társadalom rovására is.

A CSIS az érdekeltek széles körét bevonó egyeztetések során ezeket a réseket igyekeztek áthidalni, az adatvagyon-igazgatás globálisan érvényes alapelveinek meghatározására törekedve. A folyamat során – a G20-állásfoglalások formáját követve – tíz ilyen alapelvet fogalmaztak meg (három alapvető célt és hét alapvető mechanizmust), a világviszonylatban folytatott konzisztens és hatékony adatvagyon-gazdálkodás struktúráinak kifejlesztésére.

A dokumentum szerint az adatvagyon-igazgatási keretrendszerek meghatározásánál a következő három fő cél támogatását indokolt követni:

  1. Az emberek és a társadalom megerősítése annak érdekében, hogy kellően informáltak legyenek abban, hogy hogyan generálják, használják és osztják meg az ezzel foglalkozók a digitális adatokat.
  2. Az emberi jogok védelme (magánélethez való jog, jogsértések elleni védelem) és a polgári jogok érvényesülésének előmozdítása.
  3. Minden olyan kezdeményezés támogatása és védelme, amely nem sérti a fenti alapelveket, ugyanakkor erősíti az innovátorokat, vállalkozásokat és szolgáltatásokat az adatok gyűjtésében, megosztásában és felhasználásában.

A CSIS ajánlása szerint a fejlesztendő keretrendszerek legyenek kockázatalapúak és testre szabottak, és tartalmazzanak speciális mechanizmusokat az alábbiak szerint:

  1. a szabad adatáramlás megőrzése határokon átívelően a különböző joghatóságú területek (jellemzően az országok) között, védve az emberek, javak és szolgáltatások mobilitását;
  2. az adatok hordozhatóságának segítése, az interoperabilitás biztosítása a digitális rendszerek között világviszonylatban, a globális szabványoknak megfelelően;
  3. jelentős átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása, a jogok kikényszerítésének lehetősége;
  4. az adatfeldolgozók felelősségének fenntartása az adatvagyon és a digitális rendszerek biztonsága, integritása szempontjából;
  5. reflektálás az érdekeltek széles körének szükségleteire, beleértve a magáncégeket, a civil társadalmat és a kormányzatot is;
  6. a tisztességes és nyílt versenyt akadályozó adatkezelési gyakorlatok visszaszorítása;
  7. annak biztosítása, hogy az adatfeldolgozók az adott joghatóság alá tartozó területen tiszteletben tartanak minden törvényt és szabályozást, az ott jellemző kultúrát és szokásokat, függetlenül attól, hogy az adatokat hol gyűjtötték, tárolták, dolgozták fel és használták fel – mindaddig, amíg ezek a szokások vagy jogszabályok nem sértik a fenti alapelvek valamelyikét.

A szerzők hangsúlyozzák, hogy a kiadott dokumentum nem az adatvagyonra vonatkozó alapvető jogok nyilatkozata, ugyanakkor nem zárja ki, hogy abba az irányba fejlődjön tovább. Szintén nem tekinthető az adatvagyon-igazgatás átfogó szabály-gyűjteményének és szabályozásának, ugyanakkor kellő információt ad a jogszabályalkotáshoz nemzetközi, országos és helyi szinten, a kétoldalú és többoldalú egyezményektől a nemzetközi szervezetekig és szabványokig. A CSIS ajánlásai egyfajta konszenzusos dokumentumnak tekinthetők, ennek összes erényével és gyengeségével együtt, mivel rendkívül eltérő nézeteknek, érdekeknek és céloknak kellett közös nevezőt találni. A “Data Governance Principles for the Global Digital Economy” rendeltetése szándék szerint az, hogy megfelelő kiindulópontot jelentsen az adatvagyon-igazgatás globális normáinak meghatározásához.”

Forrás:
Data Governance Principles for the Global Digital Economy; William A. Carter, Erol Yayboke; CSIS Center for Strategic and International Studies; 2019. június 4.
Data Governance Principles for the Global Digital Economy; CSIS Center for Strategic and International Studies; 2019. június 4.(.pdf)

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, informatika, közigazgatás:külföldön, szakirodalom
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , .
Közvetlen link.