„Sokszor a csillagháborút akarják eladni a kis-és közepes vállalkozásoknak (kkv), amikor digitalizációs fejlesztéseket próbálják rájuk sózni, miközben a legtöbb magyar – akár ipari termeléssel foglalkozó – cégnek valójában sokkal kisebb léptékekben kellene gondolkodnia. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a gyártási mennyiségen nem tudna komolyan javítani a kevésbé költséges megoldásokkal. A „Mintagyár” projektjében a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME) működő Ipar 4.0 Technológiai Központ éppen az eligazodásban akarja segíteni a vállalkozásokat, állapotfelméréssel, bemutatókkal és képzési programokkal.
„A Milennium Falcon a Star Warsban csak egy közönséges teherhajó volt, de megfelelő fejlesztésekkel ez lett az egész galaxis leggyorsabb űrhajója” – foglalta össze egy mondatban Tunkel Richárd, a Reach központi adatgyűjtő, adattároló és feldolgozó rendszer alapítója azt, hogy szerinte miért nem kell tartania a kis- és középvállalkozásoknak az it-fejlesztésektől.
A hasonlatot azért hozta, mert a legtöbb cég problémáinak megoldásához nemcsak, hogy hatalmas beruházások nincs szükségük, de arról sincs szó, hogy ezek olyan drágák lennének, hogy ne térülnének meg azonnal. Egy „fejletlenebb” cégnél is meg lehet találni azokat a hatékonyságjavító intézkedéseket, amelyek segítik a munkát, javítják a versenyképességet, vagy növelik a profitot, mindennek az alapja pedig az adatgyűjtés.
„Sok félreértés van a köztudatban erről a területről. Már eleve az is egy ilyen, hogy digitális transzformációnak nevezik az ehhez hasonló fejlesztéseket” – mondta el Tunkel lapunknak, amikor a Budapesti Műszaki Egyetemen működő Ipar 4.0 Technológiai Központban jártunk, melyet a Dell, a Reach és a Cloudera partnerségével működtetnek. A megfogalmazás azért is pontatlan, mert maga a digitalizáció egyáltalán nem új, már a ‘60-as években elkezdődött és tart egészen napjainkig, része volt a „papírmentes irodák” mozgalma még a nyolcvanas évekből, valamint a kilencvenes években felfutott automatizált gyártás. „Most az történik, hogy megpróbálunk intelligenciát ültetni az automatizációba” – magyarázta el, hogy mi is zajlik most.
A mintagyárakhoz hasonló az IFKA/IVSZ konzorcium BME-s központjában a kkv-knak épp ezt próbáljuk bemutatni: nem feltétlenül kell új gyártósorokat üzembe helyezniük. Van, amikor egy szoftveres fejlesztés végrehajtásával, máskor a folyamatok átszervezésével el tudjuk érni a technikai eszközök jobb kihasználáságát, lényegesen növelni tudjuk a hatékonyságot, ezáltal többet, olcsóbban, jobb minőségben tudunk termelni.
Mintaprogram, állami pénzzel
A digitalizációs rangsorokban rendre a hátsó traktusban van Magyarország: az EU által évente elkészített Digitális Gazdaság és Társadalom Index (DESI) alapján hazánk 2018-ban a 23. helyen volt a 28 tagállam közül. Miközben az állam már többször jelezte, hogy fontos neki a terület és különböző programokat is indított az állapotok javítása végett.Az egyik ilyen épp a 2,35 milliárd forint állami és uniós forrásból megvalósult BME-s projekt, melynek célja, hogy 2017 júniusa és 2019 vége között egy négy fázisból álló programba vonja be a hazai kkv-kat. „Egy négyezer termelő vállalkozást tartalmazó listáról haladunk, akiket szemléletformáló előadásokra, bemutatókra várunk. A célunk, hogy közel ezernek itt tartsunk egy demonstrációt a lehetséges megoldásokról, ötleteket, lehetőségeket mutassunk számukra, majd az arra alkalmasak közül 350-et tudástranszferre, az ezen átesettek közül ötvenet pedig egy fejlesztési tervezési programba hívunk” – mondta el Kovács László, a BME Ipar 4.0 Technológiai Központjának a vezetője
Kovács szerint a programban való részvétel ugyan ingyenes, de időigényes, emiatt pedig sok magyar cég nehezen szánja rá magát a részvételre. A kis létszámú vállalkozások nehezebben engedhetik meg maguknak, hogy nélkülözzenek egy vagy akár több embert. „Mások azért nem jönnek el, mert azt hiszik, hogy az egész csak egy gyárlátogatás” – magyarázta Kovács, aki szerint ha másért nem is, legalább azért megérné eljönnie a kkv-knak, mert a program része egy állapotfelmérés is. A helyszíni kutatások alapján pedig az látszik, hogy sok téren az önértékelésük nem is pontos” – tette hozzá az egyetemi szakember.
Erre egy példát is hozott: a legtöbb cégvezető úgy értékelte, hogy az it infrastruktúrája rosszabb, mint amilyen valójában. Valószínű, ezt azért érzik így a cégek, mert ugyan megvették a korszerű it-eszközöket, de érdemben nem használják a termelésben, hiányoznak a szoftveres megoldások. „Itt például könnyebbé is válhat az Ipar 4.0-ás fejlesztés” – magyarázta Kovács. A szakember úgy véli, itt ütközik ki a legjobban, hogy sokak hozzáállása az, hogy a gép egy termelőeszköz: ha van egy, az termel, ha több gép van, akkor többet lehet gyártani. „Pedig a szoftverfejlesztés is érhet annyit, mint egy új eszköz” – mondta.
Amikor elég letölteni a legújabb frissítést
Arra, hogy a gyakorlatban hogy néz ki ez a fajta fejlesztés több példát is hoznak a bemutatótérben. Van számítógép-vezérelt játékvonat, amely el tudja dönteni, hogy milyen terméket kell lerakodnia, de láthatók más autonóm szállítási, logisztikai megoldások is, melyek jól szimulálják, hogy a termelésben fontos anyagmozgatás hatékonysága miként javítható. Viszont mutatnak példát arra is, hogy egy felhő alapú SAP vállalatirányítási rendszerben hogyan lehet nyomon követni a rendeléstől egészen az elkészülésig a termelési fázisokat egy minigyárban. Ez utóbbi azért is érdekes, mert hasonló megoldások kiforratlan változatait sok hazai kkv is használja.A legérdekesebb viszont az ijesztő nevű Cloudera-Dell-Reach Ipar 4.0 referencia architektúra. Ezen egy virtuális gyár alkalmazottainak hatékonysága, beosztása, vagy épp az ott található berendezések működése, kihasználtsága, műszaki állapota követhető nyomon. Itt azt próbálják demonstrálni, hogy a termelőeszközök megtartásával, azok intelligens fejlesztésével a különböző forrásokból (gépekből, szenzorokból, rendszerekből) származó adatok gyűjtésével is nagy eredményeket lehet elérni.
„Ez nem egy amerikai rendszer, hanem egy magyar piacra optimalizált fejlesztés. Kulcsrakész high tech megoldás, amely olyan dolgokat használ, mint a gépi tanulás, és biztosítja az éven belüli megtérülést” – magyarázta a helyszínen Rab Gergely, a Dell Magyarország tanácsadója, aki azt is elmondta, hogy mivel sok magyar cégnél ezeket a berendezéseket nem it-szakértők fogják használni, a megközelítés is inkább üzleti alapú.
Így lényegében a három cég által bemutatott és kínált megoldás azon alapul, hogy a termelő vállalatnál már meglévő berendezéseket rákötik a számítógépes infrastruktúrára. A komplett csomagban a Dell adja a hardware-t, a Cloudera az adattovábbításért felel, míg a Reach az, ami érzékel és tanul. „Olyan ez, mint az emberi szervezet: a számítógép a csontváz, az adathálózat a vérkeringés, az idegrendszer pedig értelmezi és reagál a beérkezett ingerekre” – magyarázta a Reach szakértője, Tunkel Richárd.
A rendszer vonzóságát leginkább az adja a laikus szemlélőnek is, hogy hihetetlen hatékonysággal tudja optimalizálni a különböző feladatokat. Akár egy szegecselőgép élete is követhető: tervezhetővé válik a karbantartása, mert a szenzorok előre jelezhetik, ha egy alkatrész már elöregedik, így elkerülhető a kényszerű leállás. Emellett azt is látni, ha az azt kezelő ember teljesítménye elmarad a termelési mutatóktól.
Már az adat fontosabb, mint a termék
A másik, ami fontos újítás a beépíthető csomagban, hogy a termék teljes életpályája követhető. „Már nemcsak a termék, hanem a hozzákapcsolódó adatok is értékesek – nem lehet beszállítani az adatok nélkül. A vásárlót, megrendelőt, de magát a gyártót is pontosan érdekli, hogy tudjon válaszolni a termelésben arra a kérdésre: a termék hol, mikor, melyik fázisban tart, ki rakta össze, miért úgy, milyen géppel és hogyan gyártotta. Olyan világban élünk, ahol ha valaki ezekre nem tud válaszolni, nem is rúg majd labdába” – tette hozzá Tunkel.Viszont bár a rendszer önmagában is vonzó lehet a termelő kkv-knak, nem mindegy, hogy az önfejlesztésre, valamint a megrendelőnek kiadott adatokat ki kezeli. „Nem elég, ha ezek gyűlnek, sokkal fontosabb az, hogy értelmezni is kell őket. Minden vállalakozásnál egy helyi hőst kell találni, aki nyitott a digitális megoldásokra, látja bennük a lehetőséget, és érdekelt is abban, hogy felhasználja, amit megtudott” – magyarázta a szakember. Szerinte ugyanis, ha valaki ért egy esztergagéphez, vagy egy betonkeverőhöz, akkor ellenérdekelt is abban, hogy erre egy nála jobban működő eszközt helyezzenek üzembe. Ha viszont meglátja ebben a lehetőséget, akkor hasznára válhat a társaságnak. Fontosnak tartják azt is, hogy a csapatépítésbe épp ezért hangsúlyt kapjon az ilyen fejlesztések népszerűsítése, így az alkalmazottak nem fognak félni az újításoktól, nem „szabotálják” a projekteket.
„A baj az, hogy sokszor a csillagháborús tervet akarják eladni a kkv-knak, miközben itt a jól bevált fúrójukhoz is elég lehet egy szenzor, vagy egy algoritmus, amitől már hatékonyabbá válhatnak” – magyarázták a bemutatótérben. A megtérülés például olyan dolgokból is jöhet, mint hogy kevesebb selejtet gyártanak. Az anyagminőség amúgy is egyre fontosabb szempont az iparban, a károk pedig jól nyomon követhetők a visszahívásokon keresztül. Sok kisvállalkozásnak már az is segíthet, ha ezek elmaradnak.”
Forrás:
Jól ráijesztettek a magyar cégekre – sok a félreértés a digitalizáció körül; Szabó Dániel; Napi.hu; 2019. június 8.
