Javaslat készült egy, a mesterséges intelligencia igényeit is figyelembe vevő nemzeti adatpolitikai stratégiára a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület tagjainak vezetésével és aktív közreműködésével

„A Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület a 2018-ban alapított Mesterséges Intelligencia Koalíció egyik alapító tagja. Az egyesület a koalíció mind a hat munkacsoportjába delegált egy vagy több tagot, de a legtevékenyebb az Adatipar, adatvagyon munkacsoportban. 2019 februárjában mintegy 30 projekt indításáról döntött a koalíció. Ezek közé az egyesület tagjainak javaslatára került be egy olyan projekt, amelyiknek a célja egy adatpolitikai stratégiai javaslat kidolgozása az MI-alapú innováció beindítására Magyarországon. A projekt vezetését az egyesület egyik elnökségi tagja vállalta el, és további három egyesületi tag is közreműködött a projekt munkájában. A projektcsapat április 15-ére lett kész a több mint 100 oldalas stratégiai javaslattal. A koalíció projektjei közül ez a projekt szolgáltatta elsőként a vállalt végeredményt.

Az adatpolitikai stratégia szükségessége
A projektjavaslat abból a megfontolásból született, hogy a mesterséges intelligencia (MI) nélkülözhetetlen hajtóanyagát jelentik az adatok. Amellett, hogy az uniós tagállamok többségének van adatstratégiája, ami mentén összehangolt intézkedéseket tesz az adatokban rejlő hatalmas gazdasági és társadalmi lehetőségek kiaknázására, egyre nő azoknak az országoknak a száma, amelyek már készítettek MI-stratégiát vagy egy azt megalapozó elemző tanulmányt. Az MI-központú stratégiai anyagok mind részletesen foglalkoznak az adatok szerepével, hangsúlyozzák a jól működő adat-ökoszisztéma kialakításának fontosságát, és hogy a kormányok adatpolitikájának mennyire meghatározó szerepe van ebben. Az egyes országok MI-t is támogató adatpolitikájának lényege egyrészről az, hogy a közszféra azon adatai közül, amelyek nyilvánosságát nem korlátozza valamilyen adatvédelmi, titokvédelmi jogszabály, minél több nyílt adat legyen. Másrészről ösztönözni kell az üzleti szférát is, hogy adatait ossza meg más szereplőkkel is. Külön kategóriát képeznek a személyes adatok, amelyek védettek ugyan, de anonimizálva már megoszthatók, és egyre több MI-alapú alkalmazás igényli a használatukat.

Sajnos Magyarország sereghajtó az Európai Unióban az adatpolitikai mutatókat tekintve. Ezt az egyes adatpolitikai országrangsorok is világosan mutatják. Ha ezen az állapoton nem javítunk sürgősen, akkor az MI terén is menthetetlenül lemaradunk.

2019 elején jelent meg Program a versenyképesebb Magyarországért címmel a Kormány legújabb versenyképességi programja, amelynek tervezett akciói között szerepel „a mesterséges intelligencia stratégia kialakítása, a széles körű alkalmazás feltételeinek biztosítása”. Ezen belül végrehajtandó feladat a Fehér könyv adatpolitikájának kiterjesztése, és kiemelten vizsgálandó a közadatok közfeladatok érdekében történő hatékonyabb, valamint kereskedelmi célú hasznosítása. A Kormány tehát az MI-vel együtt már versenyképességi tényezőnek tartja az adatpolitikát is, aminek célirányos kezeléséhez nyilvánvalóan szükség van egy kormányzati stratégiára is.

A javasolt stratégia viszonya a 2016-ban elkészült Fehér könyvhöz
A stratégiai javaslat az EU-ban elindult adatpolitikai folyamatok, a 2016-ban elkészült Fehér könyv a nemzeti adatpolitikáról című dokumentum javaslatai, valamint a legjobb nemzetközi gyakorlatok figyelembevételével világos célrendszert és egy feszített intézkedési tervet kínál a gyors előrelépéshez egy jól működő nemzeti adat-ökoszisztéma megteremtése érdekében, amely hajtómotorja lehet az MI-alapú innováció beindításának is Magyarországon.

Amellett, hogy a javaslat épít a Fehér könyvre, jelentős mértékben túl is lép azon: figyelembe veszi az azóta bekövetkezett fejleményeket, új törekvéseket – pl. az ún. PSI-irányelv átdolgozását vagy a nem személyes adatok szabad áramlásával foglalkozó uniós rendeletet –, és természetesen számos MI-specifikus szempontra is tekintettel van. Mára már az adatpolitika – különösen a MI-t is támogató adatpolitika – jelentősen túllépett azon a megközelítésen, hogy a kormányoknak csak a közadatokkal kell foglalkozniuk. A gazdaságnak és a közszférának egyre inkább szüksége van az üzleti és a tudományos szféra adataira, sőt a közösségi adatokra is, ezért az adatpolitikának már ezekre az adatokra is ki kell terjeszkednie – bár Magyarországon még a közadatok hasznosítása sem megoldott. Az EU és az egyes országok adatpolitikájában egyre nagyobb hangsúlyt kapnak olyan kérdések is, mint az interoperabilitás, szabványosítás, adatminőség, kutatás, oktatás, tudatosságnövelés.

Míg a Fehér könyv egy stratégia megalapozását szolgálta, a most elkészült dokumentum egy komplex adatpolitikai stratégiára tesz javaslatot, ezért számos tartalmi többletet is felmutat a Fehér könyvhöz képest. Az EU-s és a magyarországi adatpolitikai helyzetkép bemutatása mellett 22 uniós tagország adatstratégiáját, MI-stratégiájának adatokra vonatkozó részét, adatpolitikai szabályozását, szervezetrendszerét és intézkedéseit elemzi.

A legjobb nemzetközi tapasztalatok és a magyar sajátosságok figyelembevételével egy komplex célrendszerre tesz javaslatot, és minden célhoz indikátorokat is társít. A dokumentum részletes javaslatokat is ad arra vonatkozóan is, hogy a célok eléréséhez milyen szabályozási környezetre és szervezeti támogatásra lenne szükség Magyarországon.

A stratégia megvalósítását lehetővé tevő jogi környezet
A javaslat jogi, valamint nem jogszabályi szintű szabályozási cselekményekre ad számos javaslatot. Fontos, hogy a szabályozási célú dokumentumok egységes fogalmi rendszert használjanak. Tisztázni kell néhány, most még bizonytalan jogdogmatikai alapkérdést (pl. az adatok tulajdonolhatósága, értéke, az adatvagyon fogalma, a közadatok egységes licencjoga). Az eredeti vagy anonimizált személyes adatok használatával kapcsolatosan is számos tisztázandó jogi és szakmai kérdés merül fel. El kell majd végezni a PSI-irányelv új átdolgozásának átültetését. Jogszabályban kell szabályozni az adatpolitikai szervezetrendszert, az adatgazdák jogait, felelősségét, kötelezettségeit, a közszféra nyilvántartásaira vonatkozó közös normákat, valamint a nemzeti adatportállal kapcsolatos fontosabb kérdéseket. Szükség lesz a közadatokkal kapcsolatos jogsértések szankcionálására is. Az anyag számos „puha” szabályozási dokumentum (irányelv, szabvány, ajánlás, specifikáció, útmutató, tájékoztatás stb.) kidolgozására is javaslatot tesz.

A megvalósítást támogató szervezet
A javaslat fontosnak tartja, hogy ki legyen jelölve a Kormány statútumrendeletében az adatpolitikáért felelős miniszter. A miniszter munkáját egy tárcaközi bizottság, egy, a tudományos és szakmai szervezetekre is kiterjedő tanács, valamint egy végrehajtó szervezet segíti. Ez utóbbi hatósági, szakmai, igazgatási és koordinációs feladatait is számba veszi a dokumentum.

A szervezetrendszert a közszféra egyes szerveinél kinevezendő adatpolitikai felelősök teszik teljessé. Az ő feladatuk többek között az éves közzétételi tervek és adatpolitikai jelentések összeállítása is. Az anyag tehát nem tűz ki olyan célszerűtlen és irreális feladatot, hogy minden közadat egy csapásra nyílt adatként legyen elérhető, hanem ésszerű, reális és mindenki által megismerhető éves közzétételi tervek mentén javasolja azt elérni, hogy az igényeknek megfelelően növekedjen a nyílt közadatok mennyisége.

A célok eléréséhez szükséges intézkedések
Végül a dokumentum 21 olyan intézkedést javasol – lehetséges felelősökkel és becsült erőforrásigénnyel –, amelyek ugyancsak szükségesek a célok eléréséhez. Az egyik fontos intézkedéshez, a nemzeti adatportál megvalósításához azt is részletezi, hogy milyen elvárásokat kellene kielégítenie a portálnak. A javaslat végül kitér az intézkedések végrehajtásának, a stratégia megvalósításának nyomon követésére is.

Hogyan ismerhető meg a javasolt adatstratégia?
A projektről és az elkészült stratégiajavaslatról a projekt vezetőjénél, Sikolya Zsolt egyesületi elnökségi tagnál lehet érdeklődni (sikolya.zsolt@magyary.hu).

Az egyesület adatpolitikai tevékenységéről röviden
A Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület már 2015 óta foglalkozik intenzíven adatpolitikai kérdésekkel. Tagjai a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács szakértőiként meghatározó szerepet játszottak a Fehér könyv létrejöttében, és számos publikációjuk jelent meg a témában. Az egyesület rendezte 2016-ban az Adatrobbanás – DataBoom nemzetközi konferenciát és a Databoom Hackathon programozási versenyt, és 2015 óta minden évben adatpolitikai szekciót szervez az Infotér konferenciákon.”

Forrás:
Javaslat készült egy, a mesterséges intelligencia igényeit is figyelembe vevő nemzeti adatpolitikai stratégiára a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület tagjainak vezetésével és aktív közreműködésével; Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület; 2019. június 23.
Lásd még:
Adatpolitikai stratégiai javaslat az MI-alapú innováció beindítására Magyarországon; Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület; 2019. július 15.
(maga a stratégia)

A bejegyzés kategóriája: informatika, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, technika, tudomány
Kiemelt szavak: , , , , , , , , .
Közvetlen link.

1 Response to Javaslat készült egy, a mesterséges intelligencia igényeit is figyelembe vevő nemzeti adatpolitikai stratégiára a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület tagjainak vezetésével és aktív közreműködésével

  1. Visszajelzés: Adatpolitikai stratégiai javaslat az MI-alapú innováció beindítására Magyarországon | eGov Hírlevél

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.