E-közigazgatási tanulmányok az Új Magyar Közigazgatás 2019. évi 2. számában: Mesterséges Intelligencia, egyablakos ügyintézés, digitális külpolitika

Mesterséges intelligencia alkalmazások – szakértő rendszerek – a közigazgatásban
A cikk témája a Mesterséges Intelligencia eszközök egyik fajtájának – a logikai következtetést végző szakértő rendszereknek – ismertetése és alkalmazási lehetőségeik bemutatása a közigazgatás/államigazgatás területén. Ezek a rendszerek a szakértők tudásának, a jogszabályok és egyéb releváns dokumentumok tartalmának számítógépes feldolgozhatóvá tételével képesek logikai következtetésekre és így meg tudnak válaszolni az adott szakterülettel kapcsolatos, a tárolt információkból levezethető kérdéseket. A levezetés során a hiányzó információkra rákérdeznek, kérésre a kérdés okát megmagyarázzák, bemutatva a kérdéshez vezető út során felhasznált szabályokat és az azok mögött álló forrásdokumentum részleteket. Ugyancsak képesek megmagyarázni és dokumentálni az eredményt is, bemutatva az ahhoz vezető utat. Ezeket a szakértő rendszereket jól lehet használni a közigazgatás/államigazgatás területén, ahol az intézmények működése és az intézményekben hozott döntések is általában normatív szabályozáson alapulnak, melyek jól modellezhetők az ilyen rendszerekkel.
Szerző: Futó Iván – Új Magyar Közigazgatás, 2019. június, 12. évfolyam 2. szám, 47-65. oldalak

Az egyablakos ügyintézés szegmensei
Munkánkban az egyablakos ügyintézés kérdéskörét dolgozzuk fel különböző irányokból. A témával való foglalkozás különösen indokolt, ha tekintettel vagyunk arra, hogy a közigazgatással szinte mindenki kapcsolatba kerül élete különböző szakaszaiban. Miután pedig a közigazgatásról és annak működéséről kialakult kép alapvetően az ügyintézés során tapasztalt jellemzőkre épül, az ügyfelekkel való kapcsolattartásnak – legyen az akár személyes, akár távollevők közötti – rendkívül nagy szerepe van. Áttekintésünk kiterjed az egyablakos ügyintézés lényegének értelmezésére, a téma szempontjából néhány meghatározó (EU-s és magyar) dokumentum bemutatására, valamint pénzügyi és informatikai eszközök
ismertetésére.
Szerzők: Veszprémi Bernadett, Barta Attila – Új Magyar Közigazgatás, 2019. június, 12. évfolyam 2. szám, 66-75. oldalak (a cikk letölthető pdf-ben)

A digitális állam a külpolitikai térben – A Twittertől az adattudományig
Az ezredfordulót követően hirdette meg az amerikai Külügyminisztérium a működését vezérlő elvek és gyakorlatok „forradalmát”. A „XXI. századi diplomácia” néven formát öltő koncepció célja: alkalmazkodni a rohamosan átalakuló nemzetközi környezet kihívásaihoz. Költséghatékonnyá válni.. Egy szóval új, hatékony eszközök kifejlesztésével, adaptálásával, a digitális technológiák erejével megsokszorozni a hagyományos diplomácia lehetőségeit. Az angolszász koncepció világszerte követőkre lelt. Az IT-eszközök mind szélesebb körű alkalmazása a külszolgálati munkában, kezdetben a közönségkapcsolatok témakörébe tartozott. A diplomácia „front office” területeit hódította meg. Az online terek belakása korántsem szorítkozott a hagyományos diplomáciai folyamatok puszta modernizálására. A közösségi médián zajló „népi diplomáciának” jóval szélesebb a szereplőgárdája, bővült, változott a diplomáciai tranzakciók tartalma és stílusa is. Az IKT külügyi alkalmazási területei folyamatosan bővülnek: ma már az e-diplomácia messze túllép a követségi Facebook alkalmazásokon, behatol a diplomáciai folyamatok „back office” tereibe is. Mind inkább előtérbe kerül az adatgyűjtés, adatelemzés problémaköre, sőt a mesterséges intelligencia külügyi alkalmazásainak kutatása is.
Szerző: Nyáry Gábor – Új Magyar Közigazgatás, 2019. június, 12. évfolyam 2. szám, 76-83. oldalak”

Forrás:
Új Magyar Közigazgatás, 2019. évi 2. szám; Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége (KÖZSZÖV)

A bejegyzés kategóriája: informatika, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, média, politika, politikai informatika, szakirodalom, technika, tudomány
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.