12/2019. (VIII. 14.) MvM rendelet a fővárosi és megyei kormányhivataloknál foglalkoztatott kormánytisztviselők kiemelt ügyintézői osztályba sorolásáról

„…1. Kiemelt ügyintézői osztályba sorolt kormánytisztviselő által ellátható feladatok

2. § A munkáltatói jogkör gyakorlója kiemelt ügyintézői osztályba sorolhatja különösen:

a) az ügyfélszolgálati,

b) a hatósági,

c) a jogi és perképviseleti,

d) a humánpolitikai,

e) a pénzügyi és számviteli,

f) az építésügyi, építésfelügyeleti és örökségvédelmi,

g) a családtámogatási,

h) az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi,

i) a támogatási és rehabilitációs,

j) a szociális és gyámügyi,

k) a népegészségügyi,

l) a környezetvédelmi és természetvédelmi,

m) a lakástámogatási

feladatot ellátó kormánytisztviselőt.

2. A kiemelt ügyintézői osztályba sorolás szempontjai

3. § (1) A kormánytisztviselő – kivéve, ha kiemelt ügyintézői osztályba sorolására kinevezésekor kerül sor – akkor sorolható a Kit. szerinti kiemelt ügyintézői osztály kormányhivatali szakértő, kormányhivatali szakértő tanácsos vagy kormányhivatali szakértő főtanácsos előmeneteli fokozatába, ha az utolsó teljesítményértékelésének, minősítésének eredménye legalább a jó teljesítményszintet eléri.

(2) Ha a kiemelt ügyintézői osztályba sorolt kormánytisztviselő (1) bekezdés szerinti teljesítményértékelésének, minősítésének eredménye nem éri el legalább a jó teljesítményszintet, a tárgyévet követő év január 31. napjáig – kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött ideje alapján – az általános ügyintézői osztály megfelelő előmeneteli fokozatába kell visszasorolni, és illetményét a Kit. 273. §-a szerint kell megállapítani.

4. § A munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselő kiemelt ügyintézői osztályba sorolásakor figyelembe veszi különösen, ha a kormánytisztviselő

a) a Kormány döntése alapján kiemelt kormányzati feladat ellátásában vesz részt,

b) a fővárosi és megyei kormányhivatalt (a továbbiakban: kormányhivatal) vezető kormánymegbízott által meghatározott kiemelt feladat ellátásában vesz részt,

c) munkája jelentős fizikai vagy pszichés terheléssel jár,

d) munkáját jelentős – vegyi, légszennyezésből adódó vagy higiéniai – egészségkárosító kockázatok mellett végzi,

e) legalább heti két alkalommal személyes ügyfélfogadást tart,

f) hatósági ellenőrzést végez vagy helyszíni szemlét tart,

g) önálló kiadmányozási joggal rendelkezik hatósági döntés tekintetében,

h) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű hatósági feladat ellátásában vesz részt,

i) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 22. § (1) bekezdésében meghatározott nemzetiségek által használt nyelvek vagy az angol, francia, arab, kínai és orosz nyelvek valamelyikéből államilag elismert komplex középfokú (B2) vagy felsőfokú (C1) nyelvvizsgával rendelkezik, és olyan feladatot lát el, amelyben idegen nyelv használata szükséges,

j) munkája során a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény 2. § c) pontjában meghatározott jelnyelvet használja,

k) legalább öt éve az adott kormányhivatalnál áll jogviszonyban, vagy

l) közigazgatási szervnek nem minősülő, egyéb munkáltatónál jelentős tapasztalatot szerzett.

5. § Érettségi végzettségű kormánytisztviselő kizárólag a kiemelt ügyintézői osztály kormányhivatali szakértő vagy kormányhivatali szakértő tanácsos előmeneteli fokozatába sorolható…”

Forrás:
12/2019. (VIII. 14.) MvM rendelet a fővárosi és megyei kormányhivataloknál foglalkoztatott kormánytisztviselők kiemelt ügyintézői osztályba sorolásáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Miniszterelnökséget vezető miniszter 12/2019. (VIII. 14.) MvM rendelete a fővárosi és megyei kormányhivataloknál foglalkoztatott kormánytisztviselők kiemelt ügyintézői osztályba sorolásáról; Magyar Közlöny; 2019. évi 141. szám; 2019. augusztus 14.; 5873-5874. o. (PDF)

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:magyar, törvények, határozatok
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.