A rugalmasság a magyar munkáltatók ellensége

„ A munkavállalók mindössze 3,7 százaléka dolgozhat hivatalosan is távmunkában. A munkaadók rugalmatlanságát jól jelzi, hogy az alkalmazottak 82 százaléka úgy látja, főnöke a közeljövőben sem ad lehetőséget a távoli munkavégzésre.

Megdöbbentően kevesen, alig több mint 144 ezer alkalmazott dolgozott távmunkában tavaly a Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint. A foglalkoztatottság további növeléséhez is érdemben hozzájáruló atipikus foglalkoztatási formára a munkavállalók mindössze 3,7 százalékának adott lehetőséget főnöke, s az érintetteknek csak a fele nyilatkozott úgy, szabályozva van a távoli munkavégzés. A dolgozók alig hat százalékának volt olyan munkahelye, ahol engedélyezték a távoli munkavégzést. Ráadásul a beosztottak kilátásai sem túl kedvezőek: a felmérésben részt vevők 82 százaléka kizártnak tartotta, hogy a közeljövőben lehetőséget kapjon például az otthoni munkavégzésre, pedig a hazai szabályozás lehetővé teszi a rugalmasságot. Ennél is többen, 85 százalékuk látja úgy, hogy a munkaszervezés nem is tenné lehetővé ezt a rugalmasságot. A távmunka szintén a munkaerőpiacra bevonni kívántaknak, tehát a kisgyermekeseknek, a fiataloknak és az időseknek kedvezne, illetve a kistelepüléseken élők lehetőségeit is szélesítené. Ezzel szemben a férfiaknál jellemző az eltérő helyszínű munkavégzés. A 144 ezer távmunkában alkalmazott közül 79 ezren ráadásul azért kaptak lehetőséget, mert a munkaköre teljes mértékű önállóságot tesz lehetővé. Mindössze 17 ezer beosztott kapott könnyebbséget családi okokból vagy az egészségi állapota miatt, míg 33 ezren a főnök utasítására végzik el a távolból feladataikat.


A munkavállalók viszont szeretnék a nagyobb rugalmasságot: több mint 63 százalékuk szerint feladatukat távmunkában is el tudnák végezni, ám csak 130 ezer alkalmazott lát esélyt arra, hogy a közeljövőben még rugalmasabb lesz a munkaadó. A dolgozók háromnegyede úgy véli, a munka és a magánélet könnyebben lenne összeegyeztethető. Arról is egyetértés alakult ki a munkavállalók körében, hogy kevesebb stresszel jár a munka, nincs annyi zavaró tényező, jobban megtervezhető a beosztás, és egyáltalán nem mosódnak el a távmunka és a szabadidő határai.

Magyarországon így a munkáltató késleltetheti a távmunka új korszakát, az úgynevezett IKT-alapú (információs és kommunikációs technológiákon alapuló) rugalmas munkavégzést, amely nem összekeverendő a hagyományos távmunkával. Az Európai Unióban robbanásszerűen terjedő módszer lényege, hogy okostelefonon, tableten, laptopon bárhol elvégezheti a dolgozó munkáját.”

Forrás:
A rugalmasság a magyar munkáltatók ellensége ; Nagy Kristóf; Magyar Nemzet; 2019. szeptember 21.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, informatika, közigazgatás:magyar
Kiemelt szavak: , , , , , .
Közvetlen link.