Egy ország versenyképessége nagyban fog függeni a nemzeti adatvagyon hatékony hasznosításától – Ősszel érkezik az MI-akcióterv

„A mesterséges intelligencia által dominált előttünk álló időszakban egy ország versenyképessége nagyban fog függeni a nemzeti adatvagyon hatékony hasznosításától – nyilatkozta lapunknak Jakab Roland, a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke, az Ericsson Magyarország ügyvezető igazgatója.

– Hogyan áll jelenleg a Mesterséges Intelligencia (MI) Koalíció akcióterve?
– Akciótervünk várhatóan az ősz folyamán készül el az MI Koalícióban működő hat munkacsoport több mint húsz projektcsapatának munkája eredményeképpen. Büszkén jelenthetjük, hogy immár 193 tagunk közel nyolcszáz szakértője áll rendelkezésre a feladat végrehajtásához. Az intézkedéscsomag pedig az idei év végére vagy jövő év elejére tervezett MI-országstratégia gerincét alkotja, és több fontos elemet tartalmaz.

– Mint például?
– Egyrészt szükség lesz egy olyan keretrendszerre, amelynek segítségével szabályozott és gördülékeny módon tudnak majd együttműködni MI-témában az egyes piaci szereplők a kutatóintézetektől az üzleti szférán át az egyetemekig, illetve az állami szektorig. Óriási hangsúlyt fektetünk a társadalmi érzékenyítésre is, mivel alapvető szempont, hogy minél szélesebb körben váljanak ismertté az MI-technológia gazdasági és társadalmi átalakulásra gyakorolt hatásai. Ehhez kapcsolódóan gondolkozunk egy MI Akadémia létrehozásán, amelyen keresztül a formális és nem formális MI-képzéseket kívánjuk rendszerezni. Emellett gazdasági szempontból szintén rendkívül fontos, hogy az alkalmazott kutatási szférát még szorosabban összekössük a vállalkozásokkal, hogy az egyes kutatói projektekből nagyobb hatékonysággal valósuljanak meg üzletileg életképes és piac által validált megoldások.

– Hogyan tudják ezt bemutatni a vállalkozásoknak?
– A hazai MI-használati modelleket bemutató www.miagyakorlatban.hu folyamatosan bővül, és dolgozunk egy központi MI-weboldal létrehozásán is, ahol a témában minden releváns információ helyet kap. Az üzleti partnerkeresés, az elérhető kurzusok, az MI-témájú kutatások ugyanúgy megtalálhatók lesznek rajta, mint a vonatkozó szabályozások, események és ismeretterjesztő, szórakoztató tartalmak.

– Korábban felhívta a figyelmet, hogy az adatvagyon szerepe különösen kiemelkedő. Mit értett ezalatt?
– A mesterséges intelligencia által dominált előttünk álló időszakban egy ország versenyképessége nagyban fog függeni a nemzeti adatvagyon hatékony hasznosításától. Ennek feltétele egy szabályozási környezet kialakítása, amihez tisztázni kell az adat és adatbázisok jogi fogalmait, kezelését és vagyonelemként való értelmezhetőségét mind a közszféra, mind a magánszféra számára. Ennek célja, hogy a jelenlegi, nem egyértelműen szabályozott területeket – kié az adat, mire lehet használni, hogyan értékelhető tőkeelemként – tisztázza, és lehetővé tegye az adatgazdák számára, hogy valóban elkezdjenek értéket teremteni általa, és érdekeltté váljanak az adatipar fellendítésében.

– És mi a helyzet az adatok hasznosításával?
– Az adatvagyon szabályozását célzó jogszabály előkészítésén munkacsoportjaink nem véletlenül dolgoznak már, hiszen a vonatkozó PSI (public sector information) uniós irányelv ugyancsak abba az irányba mutat, hogy a közpénzen fenntartott intézmények hatáskörében keletkező, nem személyhez kötött adatokat – például meteorológiai vagy közlekedési adatok – a lehető legszélesebb körben kell hasznosítani. Ehhez kapcsolódik, hogy úton van az IVSZ-szel (Szövetség a digitális gazdaságért) közösen végzett felmérésünk, amely a hazai MI-térképet hivatott felrajzolni, beazonosítva az ezen
a területen tevékenykedő szereplőket. Ennek során pontosabb képet kapunk az adatgazdákról, a fejlesztőkről, kutatókról, akiket a Koalíción keresztül tudunk összefogni. A térképet hivatalosan a szerdán kezdődő Menta Konferencián mutatjuk be.

– Rengeteg olyan önállóan használható eszköz van, amelyek már mesterséges intelligenciával működnek.
– Az MI a teljes gazdaságot felforgatja, és már most számtalan helyen javítja a hatékonyságot kifinomult ajánlási, előrejelző és felismerési funkciói révén. A korábban említett honlapon pontosan ezeket az MI által hajtott hazai technológiákat vonultatja fel. Így van már olyan megoldás, amely röntgenképekből tudja az embernél sokkal pontosabban és kevesebb jelből diagnosztizálni a tüdő- vagy emlőrákot, vagy gondoljunk a Hallatlan Alapítvány halláskárosultakat segítő megoldására, amely élő beszédet képes jelnyelvvé alakítani egy okosszemüvegen megjelenő avatar segítségével.
A Nemzeti Audiovizuális Archívumban ugyanakkor már alkalmaznak olyan képfelismerő rendszert, amely az MI-vel gyorsítja hazánk fotó- és videóörökségének rendszerezését. Mobilszolgáltatóknál lehet érdekes a digitális térben meghozott vásárlási szándék valós idejű detektálása és megvalósulásának ösztönzése MI segítségével. A telefonos ügyfélszolgálatot működtető társaságok nemcsak az ügyfélszolgálati munkatársakat tudják kiváltani valamilyen szinten ezzel a technológiával, hanem adott esetben másnapra az összes telefonbeszélgetés leiratát és összefoglalóját is megkaphatják. A bankok a hitelbírálati folyamatot tudják felgyorsítani azáltal, hogy az MI virtuális hitelbírálóként elemzi a beadott kérelmeket, és előzetes ajánlást készít a hús-vér munkatársaknak a pozitív vagy negatív előjelű döntéshez. De említhetek olyan algoritmust is, amely egy kocsmában szól előre, hogy mikor kell újrarendelni a sört, vagy amely a közösségi médiában zajló beszélgetésekből rajzol fel trendeket a piaci szereplőknek. Ebből is látható, hogy a felhasználási területek szinte végtelenek, és még csak az út elején járunk.

– Kiváltja ez a technológia az emberi munkát?
– Rendívül fontos azonban hangsúlyozni, hogy az MI-forradalom hatására a technológiát használó emberek váltják ki a technológiát nem használó embereket, nem a technológia az embert.

– Nemzetközi összevetésben hova pozicionálná hazánkat? Más országokban hogy áll az MI hatékony felhasználása, illetve ennek elemzése?
– Uniós szinten valóban kulcsszerep jut a témának, gondoljunk csak Ursula von der Leyen leendő bizottsági elnök bejelentésére, aki hivatalba lépésének első száz napja alatt ígéri a mesterséges intelligencia emberi és etikai vonatkozásait érintő, összehangolt európai megközelítés jogszabályba foglalását. Az Európai Bizottság egyébként egy korábbi ajánlásában ez év közepét jelölte meg ideális időpontként, hogy a tagállamok rukkoljanak elő részletes MI-tervvel. Több országban már készült nemzeti MI-stratégia, így többek között Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság letette már az asztalra átfogó koncepcióját. Mi a hollandokhoz, spanyolokhoz vagy szlovénekhez hasonlóan néhány hónapon belül tervezzük nyilvánosságra hozni az októberre esedékes akcióterv elemeinek kibővítésével a saját stratégiai elképzeléseinket. Számos helyen ugyanakkor még nyoma sincs ilyen dokumentumnak – ilyen Görögország, Bulgária vagy akár Olaszország –, így összességében nemzetközi összehasonlításban nem állunk rosszul. Jellemző ugyanakkor, hogy az egyes országok előszeretettel jelölnek ki fő csapásirányokat az MI területén belül. Finnországban például az egészségügy és gyártás, Japánban a robottechnika, Izraelben a biztonságtechnika kap nagyobb hangsúlyt. Nálunk is érdemes lehet hasonló specializációt meghatározni.

– Együttműködnek más országokkal is?
– Folyamatosan ápoljuk a külkapcsolatokat, hogy a már bevált jó gyakorlatokat hazai környezetben is hasznosíthassuk. A svéd RISE-intézettel és az angol Turing Institute-tal nem véletlenül szorgalmazzuk a kapcsolatok mélyítését, hogy át tudjuk ültetni a magyar modellbe a már bejáratott elemeket.”

Forrás:
Ősszel érkezik az MI-akcióterv; Zováthi Domokos; Magyar Hírlap; 2019. szeptember 16.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, informatika, Internet, jog, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, technika, tudomány
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.