Az Európai Bizottság 2019-es összehasonlító elemzése az európai digitális kormányzatról – 2019 eGovernment Benchmark (II. rész)

Múlt heti hírlevelünkben bemutattuk az Európai Bizottság idei e-kormányzati összehasonlító elemzését (eGovernment Benchmark 2019), ami betekintést nyújt az infokommunikációs technológiák (IKT) közszférán belüli használatába a vizsgált országokban, amely körbe az EU 28 tagján kívül Izland, Norvégia, Svájc, Szerbia, Montenegró, Albánia, Észak-Macedónia és Törökország is beletartozik, összesen 36 ország ( „EU28+”). Az ott bemutatott felmérési eredményeken kívül jelen összefoglalóban további megállapításokat ismertetünk a jelentésből.

A digitális kormányzati szolgáltatásokkal kapcsolatba kerülő állampolgárok tapasztalatainak módszeres leírásával (user journey) a következő fontosabb szakaszok azonosíthatók: megfelelő szolgáltatás megtalálása -> online információk a szolgáltatásról -> szolgáltatás online elérhetősége -> szolgáltatás folyamatának megismerése -> belépés az e-közigazgatási térbe -> idő- és energiamegtakarítás -> segítségkérés a szolgáltatással kapcsolatban -> rendelkezés a személyi adatokról -> szolgáltatás fejlesztése visszajelzésekkel -> digitális postafiók használata.

A fenitek alapján az európai digitális közigazgatási szolgáltatások a következőképpen értékelhetők:

  • A felhasználók általában könnyen megtalálják az adott szolgáltatást a főbb kormányzati weboldalakon, és szinte minden információt meg is kapnak azokról online módon.
  • A szolgáltatás folyamatának leírása üzleti felhasználóknak gyakran világosabban van leírva, mint az állampolgárként felhasználóknak.
  • A szolgáltatások jó kétharmada érhető el online, ami még jelentős teret hagy a fejlesztésnek.
  • Az e-közigazgatási szolgáltatások kb. egyharmadánál akadályokba ütközik a felhasználó, ha mobilkészüléken próbál ügyet intézni, míg kétharmada mobil-barátnak mondható.
  • A digitális biztonság nem kielégítő, a közszolgálati weboldalak sérülékenyek.
  • Kedvező fejlemény az egységes országos online azonosító használatának biztosítása, ami a felhasználóknak megbízható és hiteles azonosítást tesz lehetővé.
  • Az alapvető támogató funkciók jól megalapozottak, erősödnek az okos támogató funkciók is, lehetővé téve kérdések feltevését a felhasználóknak a folyamat során is.
  • A részben előre kitöltött nyomtatványok rendelkezésre állása (olyan információkkal, amelyek már a hatóságok rendelkezésére állnak) a szolgáltatások enyhe többségénél biztosított csak, ami további fejlesztési lehetőséget jelent a további időmegtakarítás érdekében.
  • A személyes adatok elérése általában rendben van, de még kívánnivalót hagy maga után annak biztosítása, hogy a felhasználó ráláthasson adatainak felhasználására.
  • A hatóságok jellemzően lehetőséget adnak a visszajelzésekre és panaszokra is.
  • A digitális postafiókok használatával tovább lehetne fejleszteni a hatóságokkal való kommunikációt.

Visszatérve a múlt heti hírlevélben ismertetett kulcs-referenciamutatókra, a magyar értékeket a következőkben foglaljuk össze a jelentés alapján az EU28+ átlagával, valamint az előző évi adatokkal összevetve.

Az értékelésből látható, hogy jelentős az elmaradásunk az állampolgároknak határon túl biztosított szolgáltatásokban, kisebb mértékben ugyanazen téren a vállalkozások részére, valamint az átláthatóságban. Jobban állunk viszont az EU28+ átlagánál az alapvető segítő tényezőkben, különösen az e-dokumentumok, valamint a 100%-os értéket mutató digitális postafiók mutatójában. A részmutatókat tekintve jelentős fejlesztési lehetőség van a mobilbarátságban, a közintézmények működésének átláthatóságában, a személyes adatok ellenőrizhetőségében, az állampolgároknak nyújtott határon túli szolgáltatásnyújtáson belül az online elérhetőségben, a használhatóságban és az e-azonosítókban, a segítő tényezők közül pedig a közhiteles forrásokban. Az előző évhez képest a legnagyobb előrelépést a digitális postafiók, az e-dokumentumok és a személyes adatok ellenőrizhetősége mutatóiban, valamint az átláthatóság terén sikerült előre lépnünk.

Visszatérve az általános európai helyzetképhez, a jelentés ajánlásokat is megfogalmaz a 2017-es Tallini Nyilatkozat öt alapelve mentén (alapértelmezett digitalizáció, bevonás és elérhetőség; adatokat csak egyszer kelljen megadni; megbízhatóság és biztonság; nyitottság és átláthatóság; alapértelmezett interoperábilitás). Elsőként emeli ki a folyamatos befektetést a készségek és az elérhetőség fejlesztésébe, megvalósítva ezzel a bevonáson alapuló digitális társadalmat. E téren biztatónak mondja a jelentés, hogy az európai internethasználók kétharmada már igénybe vett e-közszolgáltatást, ugyanakkor 2016 óta alig nőtt az alapvető digitális képességekkel rendelkezők száma – jelenleg is 40%-nál nagyobb azok aránya, akik nem képesek igénybe venni ezeket a szolgáltatásokat. Ha ezen nem sikerül változtatni, hamar stagnálás állhat be az e-kormányzati szolgáltatások terjedési ütemében. Az államnak ezért alapvető fontosságú feladata, hogy folyamatosan befektessen az állampolgárok és a vállalkozások fogadóképességének, készségeinek fejlesztésébe.

Második ajánlásként fogalmazza meg a jelentés a ragaszkodást a felhasználócentrikus tervezéshez. E téren jó nyomon halad az európai gyakorlat, de van még tér a fejlesztésre, akár rövid távon érvényesülő eredményekkel is. Harmadik helyen említik a szerzők – a bizalom erősítése érdekében – a helyes egyensúlyt az adatok újrafelhasználása és azok átláthatósága, ellenőrizhetősége között, ami nélkül aligha valósítható meg a „csak egyszer” alapelve. Negyedik pontban az e-szolgáltatásokat biztosító kormányzati weboldalak kiberbiztonságának jelentős javítását fogalmazza meg ajánlásként a jelentés. Az ötödik ajánlás a kereslet és kínálat összhangba hozását emeli ki az e-közigazgatási szolgáltatások terén, ami a dokumentum szerint jó irányba halad, de szükséges ennek ütemét hozzáigazítani ahhoz, amilyen gyorsan alakítják át az új technológiák napjaink gazdasági és társadalmi viszonyait.

Forrás:
eGovernment Benchmark 2019: trust in government is increasingly important for people; Európai Bizottság; 2019. október 18.
eGovernment Benchmark 2019 Insight Report (PDF)
eGovernment Benchmark 2019 Background Report (PDF)
eGovernment Benchmark 2019 country factsheets (PDF)
eGovernment Benchmark 2019 Infographics (PDF)
Source data file (.XLSX)

A bejegyzés kategóriája: informatika, közigazgatás:külföldön, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika
Kiemelt szavak: , , , .
Közvetlen link.