Soft Power 30: Magyarország lejjebb csúszott a békés érdekérvényesítés nemzetközi erősorában
A múlt héten napvilágot látott a 2019. évi Soft Power 30 index. A Portland globális stratégiai kommunikációs tanácsadó cég és az USC Center on Public Diplomacy amerikai egyetemi kutatóhely közös munkájával kidolgozott mérőrendszer a modern közdiplomácia eredményességét hivatott visszajelezni. Azt tehát, hogy az egyes államok milyen hatásfokkal képesek nemzeti céljaikat, értékeiket kivetíteni a nemzetközi térbe – méghozzá békés eszközökkel. Mondhatjuk úgy is: ez a mérőrendszer, és a segítségével felállított ország rangsor azt mutatja: mennyire tud érvényesülni egy-egy ország vonzereje a globális porondon. Legalább is: ez volna a cél.
A 2015-ben indított Soft Power 30 projekt meglehetősen összetett kutatásmódszertanra alapozva igyekszik a valóságot lehetőleg minél jobban tükröző képet adni az egyes országok ilyen békés nemzetközi érdekérvényesítő képességéről. Az alkalmazott mérőszámok két nagy kategóriába sorolhatók: a felmérés egyfelől „objektív” (jórészt statisztikai) eredménymutatókból generál bizonyos rangsorokat, másfelől pedig – tudatosan kezelve a soft power koncepció eredendően szubjektív jellegét – reprezentatív mintán alapuló véleménykutatásokból eredő adatokkal egészíti ki (bizonyos értelemben korrigálja) a nyílt forrásokból beszerezhető, statisztikai adathalmazt. Az összesített eredményben egyébként jóval nagyobb súllyal (65%) szerepelnek a statisztikák, míg a közvéleménykutatásokból származó adatok csupán egyharmad körüli súllyal esnek a latba. És ez mindjárt kérdéseket vethet fel, hiszen a „vonzerő” hangsúlyozottan a külső percepción alapuló, eredendően szubjektív erőforrás.
Az „objektív” eredménymutatók csoportján belül egyébként 6 alkategóriában gyűjti a felmérés az eredményadatokat: a kormányzás, a digitalizáció, a kultúra, a vállalkozások, a külkapcsolatok és az oktatás területeiről gyűjt statisztikai eredményadatokat. Az egyes alkategóriáknak más és más súlyt rendel a csoporton belül is. A kormányzással összefüggő mérőszámok messze a legnagyobb súllyal szerepelnek itt, ugyanakkor a kultúra (és hasonló módon az oktatás is) a legkevésbé számítanak bele az adott ország soft power erejének érvényesülésébe. Ami, mondhatnánk, különös. Hasonlóan járnak el a felmérés készítői a másik, a „szubjektív” eredménymutatók gyűjtése során is: az ilyen adatokat generálni hivatott reprezentatív felmérésben megint csak a politikum (az ország külpolitikai aktivitásának percepciója) messze a többit meghaladó súllyal szerepel, és csupán fele akkora, vagy egyenesen töredék jelentőséget kap egy-egy ország kultúrája, az általa kínált jellegzetes termékek (helyi unikumok), vagy a nemzeti kulinária, sőt még az adott ország élhetősége is.
Mondjuk úgy: ez a módszertani megközelítés legalábbis számos kérdést felvet. Érdemes azt is megjegyezni: természetesen jó néhány mérési rendszer, több fajta index létezik az egyes országok soft power teljesítményének, tehát a békés eszköztáron alapuló nemzetközi vonzerejének a mérésére. A legismertebbek közé tartozik a Monocle Soft Power Index (egy IfG nevű brit kutatócég és a Monocle médiavállalat közös mérése), valamint a spanyol külügyi intézet, az Elcano által készített Global Presence Report. Általánosságban úgy tartják, hogy az ilyen metrikák mindegyike (egyébként a Portland rendszeréhez nagyon hasonló elvi koncepción alapul a Monocle felmérése is) inkább egy-egy ország soft power kapacitásait, erőforrásait számszerűsíti, semmint ezek tényleges hatását a külvilágra. Valójában tehát nem a tényleges vonzást, hanem csupán az arra alkalmas vonzerőt mutatják.
A Portland most közzétett indexrendszere, ahogy az elnevezése is mutatja, a világ soft power teljesítményben élenjáró 30 országát mutatja. A mostani, a 2019-es jelentés Magyarország számára kedvezőtlen fejleményeke mutat: az ország (amely tavaly még a 25. helyen állt) a Portland rendszerében most visszaesett a 28. helyre. A kísérő tanulmány szövege szerint ez elsősorban a közoktatás gyenge szereplésének tudható be (ugyanakkor viszont a digitális transzformáció terén – mondják a kutatók – kiemelkedően teljesített az ország). Talán még meglepőbb, de a kultúra alkategóriájában szintén az abszolút sereghajtók közé utasítja a Portland felmérése Magyarországot. Ami azt jelenti, hogy nem csak a kulturális nagyhatalmak, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország kerül ebből a szempontból elénk, de például Brazília, Új-Zéland, Szingapúr, vagy Dánia is. Az adatok mélyebb elemzése tehát további gondolatokra sarkalhatja az embert. Érdemes elgondolkodni azon: vajon a közoktatásunk színvonala valóban a 30-as országboly legvégére sorolja-e az országot (és egyáltalán: egy külföldi ország-percepciójában mennyire fontos az – általa meg nem élt – közoktatás eredményessége)? Hasonlóan: meggondolandó, hogy a kultúra színvonala – beleértve egyébként a felmérők szerint a teljes idegenforgalmat is – tényleg-e 30-as ország csoport legvégére sorolja-e Magyarországot? A „kultúra” egyébként a relatíve kis súlyú alkategóriák között szerepel a Soft Power 30-ban, miközben az ember hajlamos feltételezni, hogy a külföldi átlagember és az átlagos véleményvezér is elsősorban az országba látogatva, kultúrájába belekóstolva kerülhet leginkább annak soft power bűvkörébe.
A Portland kommunikációs cég Soft Power 30 nemzetközi indexe
A Magyarország 2019. évi soft power rangsorolására vonatkozó adatok

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK.

A fiatalok körében népszerű rövid videó közösségi alkalmazás a dezinformálás új terepe
Múlt héten már írtunk a kínai fejlesztésű közösségi alkalmazás, a TikTok rohamosan növekvő népszerűségéről – és annak árnyoldalairól is. Az egészen rövid, alig 15 másodperces „video selfie”-k közzétételére és megosztására szolgáló közösségi alkalmazásban a nemzetközi terrorszervezetek is felismerték a lehetőséget. Most a Poynter nemzetközi újságíró platform szakértői vetették fel: a deklarált céljai szerint a kamasz korosztályok kreativitását fejleszteni kívánó, és persze gondtalan szórakozással kecsegtető TikTokot lassan elárasztják a politikai tartalmak – és az álhírek. A félrevezető információk köre széles, és a klímatémáktól kezdve az oltásellenes propagandán át a nyíltan pártpolitikai hamisításokig egyre több hamis tartalmat ölel fel. A különös veszély egyebek mellett abban rejlik, hogy a TikTokot szinte kizárólagosan használók – a kiskamaszok, kamaszok – a leginkább védtelenek a manipulatív információkkal szemben.
Dance and sing while spreading a hoax — this is what TikTok looks like now; Christina Tardáguila; Poynter; 2019. október 31.

Vietnami diplomaták a digitalizáció eszköztárának alkalmazását sürgetik szakterületükön
Az ASEAN+3 regionális szervezet diplomáciai képzési intézményeinek Hanoiban tartott éves konferenciáján hangsúlyosan merült fel a digitális korszak kihívásaihoz való igazodás szükségessége. Nguyen Nguyet Nga nagykövetasszony, a Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködési Szervezet vietnami nemzeti bizottságának elnökhelyettese, a diplomataképző intézmények dékánjai előtt sürgette a vietnami külügyi szolgálat munkatársait a digitalizációban rejlő lehetőségek megragadására. A nagykövetasszony hangsúlyozta azt is: az új IKT-technológiák használatba vételével egy időben szükséges a digitális diplomácia tartalmakkal kiegészíteni a diplomaták felkészítését célzó tanterveket is. Ugyanakkor a digitális eszköztár használatával felmerülő új veszélyekkel is számolniuk kell a külszolgálati alkalmazóknak, s erre megint csak a képzések adhatnak támpontokat. Vietnam erősödő nemzetközi szerepvállalása (2020-ban ASEAN elnökséget tölt be az ország, valamint az ENSZ BT nem állandó tagjai közé is belép) különösen indokolttá teszi a diplomáciai testület felzárkóztatását a külkapcsolatok digitalizálódó terepéhez.
Vietnamese diplomats urged to adapt to digital era; Vietnam+; 2019. október 23.

Az NKE-n tartott előadást a NATO kiberharcosainak magyar parancsnoka
A kibertérről, mint újfajta hadszíntérről, és ehhez kapcsolódva a NATO kibervédelmi terveiről, illetve egy esetleges kiberháború valószínű forgatókönyveiről tartott előadást a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen Vass Sándor, mk. dandártábornok, a nyugati védelmi szövetség kibervédelmi igazgatója.
A NATO-hoz tartozó Szövetséges Erők Európai Főparancsnokságán tavaly hozták létre az önálló kibervédelmi csoportfőnökséget (Cyberspace Operation Center), amelynek élén kezdettől a magyar tábornok áll. A parancsnok felvázolta a kibervédelem koncepcionális alakulását a szervezeten belül. Mint elmondta: első mérföldkőként a NATO 2008-as bukaresti csúcstalálkozóját tartják számon, ahol megszületett a politikai szándékot tükröző kibervédelmi stratégia. 2016-ban, Varsóban a kibervédelem katonai alkalmazási elveinek „1.0-ás”dokumentuma látott napvilágot. A NATO kimondta: a szövetségnek a kibertérben éppen úgy kell megvédenie magát, mint a szárazföldön, a levegőben, vagy a tengereken. Ez a hadszíntér azonban, szögezte le a magyar parancsnok, merőben más kihívásokat jelent. Probléma az anonimitás, nehéz a támadók egyértelmű azonosítása. A támadások észrevétlenül előkészíthetők, gyorsan megindíthatók. A kibertér állandóan éles hadszíntér, ráadásul az elrettentés sem működik itt úgy, mint a fizikai dimenziókban.
Az NKE-n tartott előadást a NATO kiberharcosainak parancsnoka; Tasi Tibor; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2019. október 8.

Médiaközpontot nyitott Szaud-Arábia: a cél a hiányzó digitális diplomácia eszközrendszer megteremtése
Új médiaközpont felállítását jelentette be Ahmed Al-Tawayan, a szaudi kormányzati kommunikáció erősítésére indított szervezet vezetője Kairóban, a térség arab tájékoztatási szervezeteit összefogó Misk Média Fórumon. Az új tájékoztatási központ a Szaudi Külügyminisztérium kommunikációs stratégiájához illeszkedik, és az ország gazdasági, kulturális erejének projektálása az elsődleges feladata. Célterülete, célközönsége hármas: a hazai közvélemény mellett kiemelten figyel a térség országaira, de természetesen globális elérésre is törekszik majd. A médiaközpont mintegy 30 nyelven állít elő és közvetít tartalmakat. A szaudi tájékoztatási szakember kiemelte: az arab világ egyik legsúlyosabb problémája, hogy a nagy globális kérdésekhez kapcsolódóan eljuttassa üzenetét a nemzetközi közvéleményhez. Ebben a digitális diplomácia játszhatná a kulcsszerepet, ám éppen ez az a technológiai potenciál, ami ma még fájdalmasan hiányzik a Közel-Keletet és Észak-Afrikát tömörítő MENA régió országaiban.
Egypt- Saudi’s new media centre: a rising portal in the world of digital diplomacy; MENAFM.COM; 2019. október 27.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor