Általános szerződési feltételek az online térben – a sztenderdizált, elektronikus és automatizálható szerződéskötés kihívásai a magyar jogban

„Napjainkban még az egyszerű adás-vételi szerződések kötése is – nemcsak a szolgáltatási irányelv és az Európai Uniót jellemző letelepedési szabadság támogató elve, hanem az internet terjedése és a globalizáció komplex hatásai következtében – egyre inkább átkerül a határokon átívelő digitális térbe, és automatizálódik. Fidrich összefoglalásából kiemelném a gazdasági globalizáció azon főbb jellemzőit, melyek a jogrendszerre is hatással vannak: a világ összekapcsolt (a jogok gyorsan elérhetőek), gazdasági, kulturális homogenizáció és fogyasztói társadalom van (fogyasztói jogok kialakultak), a gazdasági, politikai hatalom koncentrációja a demokratikusan ellenőrzött szférán kívüli (államon kívüli szervezetek erősödése, pl szakmai egyesülések), akár az állampolgári jogok is erodálódnak (lásd a Big Data és személyes adatvédelem dilemmáit), továbbá az információs és kommunikációs technológiák fejlődése gyorsul. A hazai polgári jogi reform keretében 2013-ban sui generis jogintézményként megjelent az elektronikus szerződéskötés a modernizált magyar polgári jogi kódexben. A Big Data jelenség rövid távon teljesen felforgathatja az adatvédelem és az üzleti döntéshozatal világát, de középtávon is hatással lehet a jogalkalmazásra és a jogalkotás tervezésére. A döntéshozatali, szövegértési, esetleg szövegírási, küldési digitális és technológiai készségek hatással lesznek a magánjogra és a szerződések jogára, akkor is, ha egy asszisztens más nevében nyilatkozik, és akkor is, ha – esetleg valamilyen személyiséggel már felruházott – saját nevében teszi ezt. A témával innentől kezdve szükséges foglalkoznunk, hiszen több nagy kereskedelmi szereplő időközben kezdeményezéseket indított a mesterséges intelligencia nyílt, biztonságos és társadalmi szempontból felelős fejlesztése érdekében (ilyen például az OpenAI kezdeményezés). Vélhetően pedig a Big Data birtokában olyan információs aszimmetria alakul ki az adatbirtokosok és azok között, akiknél nincsen adat, amely feltétlenül szabályozást fog igényelni, és az is biztos, hogy a Big Data-ra alapuló automatikus, gépi döntések átláthatósága a közeljövő egyik legégetőbb problémája lesz. Az elektronikus kereskedésről szóló törvény és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia céljai is hosszútávon átalakíthatják a kereskedelem és a szerződéskötés klasszikus formáit. Ma már akár élő felek nélküli, előre leprogramozott és megszeghetetlen okos szerződésekről is beszélhetünk. Az okosszerződések – bár még nem magyar egyetemeken – a programozás és a teljesítés technológiájával együtt egyetemi tananyaggá váltak.

A jelen értekezés e jelenségek következtében azt vizsgálja, hogy a digitalizáció, a globalizáció és emellett a technológiai fejlődés nyújtotta, határokon is átívelő internetes és automatizációs előnyök vagy kihívások milyen hatással lehetnek a jövőben a klasszikus kötelmi jogi intézmények és jogelvek egyes kérdéseire (különösen a felek közötti jogi kommunikációt megjelenítő olyan jogintézményekre, mint pl. az ajánlati felhívás, ajánlat, szerződés, vagy a kommunikációt segítő olyan elvekre mint például az értelmezési elv, szerződéses szabadság elve vagy a közérthetőség kérdései), és az általános szerződési feltételekre (továbbiakban: ÁSZF) a magyar jogban. Az értekezésnek célja az is, hogy megalkossam az online ÁSZF definícióját és ezen elkülönítés indokoltságát bemutassam. (Jelenleg az ÁSZF definícióját tartalmazza a polgári törvénykönyv, de ennek különös, internetes vetületét önállóan nem különítik el a jogszabályok.) Megvizsgálom azt is, hogy a szerződéskötés, illetve a szerződéskészítés a modern technológiák révén automatizálhatóvá válhat-e, és ha igen, ez milyen jogalkotási kihívásokat okozhat a magyar jogban. Az értekezés egyes tematikus részeknél részletes szabályozástörténeti és társadalom- és technológiafejlődési ismertetéseket is tartalmaz, amelynek célja nem időbeli összehasonlító elemzések végzése, hanem a mottóban megfogalmazottakhoz illeszkedve a jövőbeli trendek jóslása a múltbeli fejlődés elemzése révén…”

Forrás:
Általános szerződési feltételek az online térben – a sztenderdizált, elektronikus és automatizálható szerződéskötés kihívásai a magyar jogban; Németh Gabriella; Széchenyi István Egyetem, Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2019-XII-13 10:30, helye: Széchenyi István Egyetem, ÚT-114 terem (9026 Győr, Egyetem tér 1.)

A bejegyzés kategóriája: informatika, Internet, jog, közigazgatás:külföldön, közigazgatás:magyar, szakirodalom, technika
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.